
Március 15-e Székelyudvarhelyen. Azóta emlegetik... Archív
Fotó: Lőrincz Csaba
A székelyudvarhelyi bíróság alapfokon elutasította Gálfi Árpád keresetét. A polgármester azt a prefektusi bírságot óvta meg, amelyet március 15-e alkalmával kapott a piros-fehér-zöld színű városi díszítés miatt.
2018. július 13., 09:192018. július 13., 09:19
Döntöttek szerdán abban a civil perben, amelyben alperesként Gálfi Árpád – Székelyudvarhely városának képviseletében – megfellebbezte a március 18-án kirótt bírságot.
Az ötezer lejes pénzbüntetést azért rótta ki a Hargita megyei prefektus, mert a városvezetés nem távolította el az nemzeti ünnep alkalmából városszerte kihelyezett piros-fehér-zöld dekorációkat, kokárdákat. Jean-Adrian Andrei akkor arra hivatkozott, hogy
A törvény megszegése egyébként 2500-tól 5000 lejig terjedő pénzbüntetést von maga után. A kormánybiztos pedig – akárcsak néhány nappal korábban Sepsiszentgyörgy esetében a Kovászna megyei prefektus – úgy döntött, a maximálisan kiszabható, azaz 5000 lej értékű bírságot rója ki Udvarhelyre.
A polgármester megfellebbezte a döntést, az ügyben szerdán született alapfokú határozat nem jogerős, ezért a városvezetőség magasabb szinten keresi igazát – tudtuk meg a polgármesteri hivatal sajtóosztályától.
Már a büntetés kiszabása előtt, a dekoráció eltávolítására felszólító üzenet kézbesítése után Gálfi Árpád írásban tájékoztatta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalt, hogy az indoklása téves. A városvezető kifejtette: különbséget kell tenni Magyarország és a magyar nemzet lobogója között, utóbbi ugyanis nem magát az országot, hanem az összmagyar nemzetet jelképezi. Ilyen értelmezésben tehát a piros-fehér-zöld zászló nem hivatalos lobogó, hanem azt jelzi az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján, hogy az erdélyi magyarság is a magyar nemzet részét képezi. A polgármester ugyanakkor megjegyezte,
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Az ősz színeit kedd reggelre a frissen hullott hó fehérsége törte meg Hargitafürdőn.
Romániában több mint négyezer gyermek szenved 1-es típusú cukorbetegségben, a kezeléshez való hozzáférést, a metabolikus betegségek megelőzését és az egészségnevelést a legfontosabb prioritások közé kell sorolni – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
szóljon hozzá!