
Március 15-e Székelyudvarhelyen. Azóta emlegetik... Archív
Fotó: Lőrincz Csaba
A székelyudvarhelyi bíróság alapfokon elutasította Gálfi Árpád keresetét. A polgármester azt a prefektusi bírságot óvta meg, amelyet március 15-e alkalmával kapott a piros-fehér-zöld színű városi díszítés miatt.
2018. július 13., 09:192018. július 13., 09:19
Döntöttek szerdán abban a civil perben, amelyben alperesként Gálfi Árpád – Székelyudvarhely városának képviseletében – megfellebbezte a március 18-án kirótt bírságot.
Az ötezer lejes pénzbüntetést azért rótta ki a Hargita megyei prefektus, mert a városvezetés nem távolította el az nemzeti ünnep alkalmából városszerte kihelyezett piros-fehér-zöld dekorációkat, kokárdákat. Jean-Adrian Andrei akkor arra hivatkozott, hogy
A törvény megszegése egyébként 2500-tól 5000 lejig terjedő pénzbüntetést von maga után. A kormánybiztos pedig – akárcsak néhány nappal korábban Sepsiszentgyörgy esetében a Kovászna megyei prefektus – úgy döntött, a maximálisan kiszabható, azaz 5000 lej értékű bírságot rója ki Udvarhelyre.
A polgármester megfellebbezte a döntést, az ügyben szerdán született alapfokú határozat nem jogerős, ezért a városvezetőség magasabb szinten keresi igazát – tudtuk meg a polgármesteri hivatal sajtóosztályától.
Már a büntetés kiszabása előtt, a dekoráció eltávolítására felszólító üzenet kézbesítése után Gálfi Árpád írásban tájékoztatta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalt, hogy az indoklása téves. A városvezető kifejtette: különbséget kell tenni Magyarország és a magyar nemzet lobogója között, utóbbi ugyanis nem magát az országot, hanem az összmagyar nemzetet jelképezi. Ilyen értelmezésben tehát a piros-fehér-zöld zászló nem hivatalos lobogó, hanem azt jelzi az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján, hogy az erdélyi magyarság is a magyar nemzet részét képezi. A polgármester ugyanakkor megjegyezte,
A romániaiak 89 százaléka elégedetlen azzal, ahogyan a kormány az üzemanyagválságot kezelte – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
A kőolajat leszámítva nem áll rosszul Románia az energiahordozók terén, mégis egyre költségesebbek ezek a lakosság számára. Mi ennek az oka? – ehhez hasonló kérdésekkel fordultuk Antal Lóránthoz, a szenátus energiaügyi bizottságának elnökéhez.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
szóljon hozzá!