
Március 15-e Székelyudvarhelyen. Azóta emlegetik... Archív
Fotó: Lőrincz Csaba
A székelyudvarhelyi bíróság alapfokon elutasította Gálfi Árpád keresetét. A polgármester azt a prefektusi bírságot óvta meg, amelyet március 15-e alkalmával kapott a piros-fehér-zöld színű városi díszítés miatt.
2018. július 13., 09:192018. július 13., 09:19
Döntöttek szerdán abban a civil perben, amelyben alperesként Gálfi Árpád – Székelyudvarhely városának képviseletében – megfellebbezte a március 18-án kirótt bírságot.
Az ötezer lejes pénzbüntetést azért rótta ki a Hargita megyei prefektus, mert a városvezetés nem távolította el az nemzeti ünnep alkalmából városszerte kihelyezett piros-fehér-zöld dekorációkat, kokárdákat. Jean-Adrian Andrei akkor arra hivatkozott, hogy
A törvény megszegése egyébként 2500-tól 5000 lejig terjedő pénzbüntetést von maga után. A kormánybiztos pedig – akárcsak néhány nappal korábban Sepsiszentgyörgy esetében a Kovászna megyei prefektus – úgy döntött, a maximálisan kiszabható, azaz 5000 lej értékű bírságot rója ki Udvarhelyre.
A polgármester megfellebbezte a döntést, az ügyben szerdán született alapfokú határozat nem jogerős, ezért a városvezetőség magasabb szinten keresi igazát – tudtuk meg a polgármesteri hivatal sajtóosztályától.
Már a büntetés kiszabása előtt, a dekoráció eltávolítására felszólító üzenet kézbesítése után Gálfi Árpád írásban tájékoztatta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalt, hogy az indoklása téves. A városvezető kifejtette: különbséget kell tenni Magyarország és a magyar nemzet lobogója között, utóbbi ugyanis nem magát az országot, hanem az összmagyar nemzetet jelképezi. Ilyen értelmezésben tehát a piros-fehér-zöld zászló nem hivatalos lobogó, hanem azt jelzi az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján, hogy az erdélyi magyarság is a magyar nemzet részét képezi. A polgármester ugyanakkor megjegyezte,
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
szóljon hozzá!