„Megmutattuk a világnak, hogy áll még Buda, él még a magyar. Akkoriban mindenki érezte, hogy érdemes magyarnak lenni” – mondta a Deus Providebit Tanulmányi Ház nagytermében az EMNT Maros megyei szervezetének meghívására Marosvásárhelyre látogató Buzánszky Jenő, a legendás magyar labdarúgó Aranycsapat tagja.
2011. október 25., 15:152011. október 25., 15:15
„Nemzetközi meccseinken, amikor felhúzták a magyar zászlót és játszották a magyar himnuszt, erősebbeknek éreztük magunkat. Sikerünk fizikai és lelki erőből állt: az erőnléti edzések mellett szükség volt olyasmire is, ami a rossz pillanatokon átsegített, emellett pedig le kell tudni mondani bizonyos dolgokról annak, aki egy nemzetet akar képviselni. Az Aranycsapat tagjai a Hiszek egy-gyel feküdtek le, hittük, hogy a sport és a kultúra ismertet meg egy országot” – mesélte az egykori hátvéd, aki 1950–1956 között 49 alkalommal húzhatta magára a címeres mezt.
Nem tudott külföldre költözni
„Élt 1500-2000 magyar Európában, akik külföldi meccseinkre mindig elkísértek. Olyan generáció voltunk, amely ritka: minden poszton erős csapatunk volt, a fogaskerekeket pedig Sebes Gusztáv rakta össze. A keretben én voltam az egyetlen vidéki. 1946-ban már politikailag megbízhatatlannak tituláltak, mert korábban levente voltam. A hazaszeretetem olyan erős volt, hogy amikor 1944-ben a németek kimentették a leventéket az országból, én nem mentem velük. Ezután is többször adódott lehetőség, hogy külföldre települjek, de mindig maradtam. 2001-ben például ismerőseimnél tartózkodtam Amerikában és hiába szólt a vízumom 21 napra, a 16. napon kértem, hogy intézzék el, hogy hamarabb hazarepülhessek” – tudtuk meg a Komárom-Esztergom megyei Dorogon élő legendától.
A magyar futball a világ tetején
„49 válogatottságom alatt csupán 3-szor szenvedtünk vereséget. Ez a 6 év alatt a 2-es számú mezben is aludtam, nehogy valaki elvegye tőlem” – tette hozzá viccesen Buzánszky Jenő (fotó fent), majd mesélt a szófiai 2-2-es válogatottbeli bemutatkozásáról, a helsinki olimpián megszerzett aranyéremről és a finn nemzetiségű, akkori világszépétől kapott pusziról, és az angolok elleni legendás 6-3-ról is.
„Az ellenfeleinket nem ismertük és ők sem minket, mert akkoriban a sajtó csak Hegyeshalomig terjedt. Az információkat szóbeszédből gyűjtöttük össze. Az angolok akkor 90 éve nem kaptak ki hazai pályán, emiatt nevezték az évszázad mérkőzésének. A győzelmünkkel repült a világ tetejére a magyar futball. Annyit tudtak Magyarországról, hogy kicsi, kommunista, Aranycsapat. 1956 fordulópont volt a magyar labdarúgásban. Az Aranycsapat több tagja külföldön maradt, ráadásul az ifjúsági válogatott, amely a világ élvonalába tartozott, a forradalom kitörésekor éppen Svájcban játszott, és nem értek haza. Generációk maradtak ki. Utána voltak kisebb fellángolások, de megindult lefele a lejtőn a magyar futball. A gyenge teljesítményhez az is hozzájárul, hogy manapság kevés a belső motiváció” – fogalmazott a 86. életévét betöltött Buzánszky Jenő, aki saját elmondása szerint akkor öregszik meg, amikor már nem tud Erdélybe jönni.
Nem volt bársonyos forradalom
Az EMNT rendezvényén Kali István (jobbról az első) kérdésére dr. Lomnici Zoltán (mikrofonnal), az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke elmondta, a II. világháború utáni kommunista terror céja az volt, hogy a hazaszeretetet kiírtsák: Erdélyben azért, mert magyarok voltak, Magyarországon pedig azért, hogy éreztessék, a magyarul gondolkodó másodrangú polgár. „A szabadságharc bizonyította, hogy a magyarság gerincét nem lehet megtörni. Nem volt bársonyos forradalom, mivel maroknyi hős szállt szembe a világ legerősebb hadseregével, négyszáz embert halálra ítéltek, több ezren megsérültek és 200 000-en hagyták el hazájukat” – mondta az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Több felvétel is nyilvánosságra került a pénteki marosvásárhelyi gyalogátjárós gázolásról. Az egyik sofőr fedélzeti kamerája, illetve egy térfigyelő kamera is rögzítette az esetet.
A Marosvásárhelyi Állatkert 61. születésnapján merész műsorral lepték meg a közönséget: kifutóvá vált az oroszlánketrec szombat este. Hajnal Zsuzsanna különleges divatbemutatója egyszerre volt kulturális élmény, tudatos üzenet és világpremier.
Kisebb lendülettel, de még mindig folytatódik az ingyenes méhnyakrákszűrés Marosvásárhelyen. Bárki jelentkezhet, függetlenül attól, hogy biztosított vagy sem.
Sérüléseikből felépült, megerősödött fiatal madarak nyerték vissza szabadságukat a Sérült Vadállatok Rehabilitációs Központja gondozásának köszönhetően. A gólyákat Marosszentgyörgy közelében engedték el, hogy megkezdhessék útjukat Afrikába.
Három személyautó ütközött össze Dédánál, a 15-ös országúton szombaton reggel. Egy személyt a roncsok közül kellett kimenekíteni – közölte a Maros megyei tűzoltóság.
Nyolcezer lejes adományt vehetettek át az Együtt a Rákos Gyermekekért Alapítványt képviselői pénteken délután a marosvásárhelyi Vifi képviselőitől, ennyi adomány gyűlt össze a nemrég megszervezett jótékonysági futás nyomán.
Iskolakezdésre készülve a megyei önkormányzati képviselők megszavazták, hogy a Maros megyei óvodák és iskolák továbbra is biztosítják a tízórait a gyermekek számára, és támogatják az ingázó diákok utazási költségeit.
Dr. Rezi Botondot nevezték ki a Maros Megyei Múzeum ideiglenes igazgatójának, miután elődje, Ötvös Koppány Bulcsú a kulturális minisztérium államtitkára lett. Az új vezető kinevezéséről a Maros megyei tanács döntött.
A divat ritkán költözik ilyen rendhagyó helyszínre: a marosvásárhelyi állatkert oroszlánketrecében rendezik meg a hétvégén Hajnal Zsuzsanna divatbemutatóját, amely a látványon túl gondolatébresztő üzenetet is közvetít a fenntarthatóságról.
Roma Kulturális Napokat tartanak Marosvásárhelyen a Vársétányon augusztus 22-24. között, ezért a programok ideje alatt forgalomkorlátozásra kell számítani az említett utca egyik felében.
szóljon hozzá!