„Megmutattuk a világnak, hogy áll még Buda, él még a magyar. Akkoriban mindenki érezte, hogy érdemes magyarnak lenni” – mondta a Deus Providebit Tanulmányi Ház nagytermében az EMNT Maros megyei szervezetének meghívására Marosvásárhelyre látogató Buzánszky Jenő, a legendás magyar labdarúgó Aranycsapat tagja.
2011. október 25., 15:152011. október 25., 15:15
2011. december 20., 20:092011. december 20., 20:09
„Nemzetközi meccseinken, amikor felhúzták a magyar zászlót és játszották a magyar himnuszt, erősebbeknek éreztük magunkat. Sikerünk fizikai és lelki erőből állt: az erőnléti edzések mellett szükség volt olyasmire is, ami a rossz pillanatokon átsegített, emellett pedig le kell tudni mondani bizonyos dolgokról annak, aki egy nemzetet akar képviselni. Az Aranycsapat tagjai a Hiszek egy-gyel feküdtek le, hittük, hogy a sport és a kultúra ismertet meg egy országot” – mesélte az egykori hátvéd, aki 1950–1956 között 49 alkalommal húzhatta magára a címeres mezt.
Nem tudott külföldre költözni
„Élt 1500-2000 magyar Európában, akik külföldi meccseinkre mindig elkísértek. Olyan generáció voltunk, amely ritka: minden poszton erős csapatunk volt, a fogaskerekeket pedig Sebes Gusztáv rakta össze. A keretben én voltam az egyetlen vidéki. 1946-ban már politikailag megbízhatatlannak tituláltak, mert korábban levente voltam. A hazaszeretetem olyan erős volt, hogy amikor 1944-ben a németek kimentették a leventéket az országból, én nem mentem velük. Ezután is többször adódott lehetőség, hogy külföldre települjek, de mindig maradtam. 2001-ben például ismerőseimnél tartózkodtam Amerikában és hiába szólt a vízumom 21 napra, a 16. napon kértem, hogy intézzék el, hogy hamarabb hazarepülhessek” – tudtuk meg a Komárom-Esztergom megyei Dorogon élő legendától.
A magyar futball a világ tetején
„49 válogatottságom alatt csupán 3-szor szenvedtünk vereséget. Ez a 6 év alatt a 2-es számú mezben is aludtam, nehogy valaki elvegye tőlem” – tette hozzá viccesen Buzánszky Jenő (fotó fent), majd mesélt a szófiai 2-2-es válogatottbeli bemutatkozásáról, a helsinki olimpián megszerzett aranyéremről és a finn nemzetiségű, akkori világszépétől kapott pusziról, és az angolok elleni legendás 6-3-ról is.
„Az ellenfeleinket nem ismertük és ők sem minket, mert akkoriban a sajtó csak Hegyeshalomig terjedt. Az információkat szóbeszédből gyűjtöttük össze. Az angolok akkor 90 éve nem kaptak ki hazai pályán, emiatt nevezték az évszázad mérkőzésének. A győzelmünkkel repült a világ tetejére a magyar futball. Annyit tudtak Magyarországról, hogy kicsi, kommunista, Aranycsapat. 1956 fordulópont volt a magyar labdarúgásban. Az Aranycsapat több tagja külföldön maradt, ráadásul az ifjúsági válogatott, amely a világ élvonalába tartozott, a forradalom kitörésekor éppen Svájcban játszott, és nem értek haza. Generációk maradtak ki. Utána voltak kisebb fellángolások, de megindult lefele a lejtőn a magyar futball. A gyenge teljesítményhez az is hozzájárul, hogy manapság kevés a belső motiváció” – fogalmazott a 86. életévét betöltött Buzánszky Jenő, aki saját elmondása szerint akkor öregszik meg, amikor már nem tud Erdélybe jönni.
Nem volt bársonyos forradalom
Az EMNT rendezvényén Kali István (jobbról az első) kérdésére dr. Lomnici Zoltán (mikrofonnal), az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke elmondta, a II. világháború utáni kommunista terror céja az volt, hogy a hazaszeretetet kiírtsák: Erdélyben azért, mert magyarok voltak, Magyarországon pedig azért, hogy éreztessék, a magyarul gondolkodó másodrangú polgár. „A szabadságharc bizonyította, hogy a magyarság gerincét nem lehet megtörni. Nem volt bársonyos forradalom, mivel maroknyi hős szállt szembe a világ legerősebb hadseregével, négyszáz embert halálra ítéltek, több ezren megsérültek és 200 000-en hagyták el hazájukat” – mondta az Alkotmánybíróság volt elnöke.
Visszatért dolgozni háromszáz alkalmazott a marosvásárhelyi vegyipari kombinátba hétfőtől, míg hatszázan továbbra is a július végéig meghosszabbított felmondási idejüket töltik. A visszahívott dolgozók a termelés újraindítását készítik elő.
Négy helyszín, két színpad és kétmillió lej – ezek a legfontosabb tudnivalók az idei, június 25. és 28. közötti, immár 29. alkalommal megszervezett marosvásárhelyi városnapoktól. Íme néhány fellépő: Follow the Flow, Șuie Paparude, Blahalouisiana, Voltaj.
Beindítaná a Maros HÉV Egyesület a Szászrégen–Marosvásárhely–Marosludas közötti helyi érdekeltségű vonatot, de ehhez az érintett önkormányzatok anyagi hozzájárulására is szükség van. A napokban több településen is szavaznak majd a kérdésben.
Módosította a kulturális események támogatási szabályzatát Marosvásárhely képviselő-testülete, így a nagy fesztiválokat ezentúl nem partneri szerződéssel, hanem pályázati úton támogathatják a költségvetésből. A megyei tanácsnál még keresik a megoldást.
Egy állattartó gazdaság közelében találtak rá egy 57 éves, Etédről származó férfi holttestére vasárnap este Maros megyében.
Népszavazással váltották le a Maros megyei Mezőszengyel polgármesterét: a vasárnapi referendumon 594-en támogatták Vasile Grec menesztését, 544-en ellene szavaztak. A községet az új választásokig ideiglenesen az alpolgármester vezeti.
A legtöbb közúti baleset vasárnap történik, a kritikus időszak pedig 13 óra és 17 óra közé esik – hívja fel a figyelmet a rendőrség. Vasárnap a Maros megyei közlekedési rendőrök közúti ellenőrzést és balesetmegelőzési tevékenységet tartanak.
A szecesszió világnapját Marosvásárhelyen is megünnepelték, hiszen itt található Kelet-Európa egyik szecessziós csúcsteljesítménye, a Kultúrpalota. Itt mesélt szombat este Megyesi Balázs műtárgyszakértő a 20. század eleji polgár mindennapjairól.
Szokatlan gyermekzsivajjal telt meg szombaton a marosvásárhelyi Vártemplom, ahol közös gyermeknapot tartottak a református gyülekezetek. Félezer kicsi, fiatal és felnőtt imádkozott és énekelt közösen.
Mikháza, a kis nyárádmenti falu ad otthont a Limesparknak, amely méltón képviseli a térség kivételes régészeti értékeit. A különleges múzeum szombat délelőtt nyitotta meg kapuit, és ezentúl minden keddtől vasárnapig várja látogatóit.
szóljon hozzá!