
Az alapellátásban egyre kevesebb az orvos, ennek a helyzetnek a megoldása jelenti a legégetőbb problémát a Hargita megyei egészségügyi rendszerben
Fotó: Barabás Ákos
Az egészségügyi alapellátásban, a fogászati és a rehabilitációs ellátásban lenne szükség leginkább új szolgáltatókra Hargita megyében, illetve arra, hogy a meglévők szerződést kössenek az egészségbiztosítási pénztárral az államilag finanszírozott szolgáltatások biztosítására. Lezárult az év végéig tartó időszakra vonatkozó szolgáltatói szerződések megkötése: az ilyen jellegű megállapodások száma összességében enyhén nőtt, de a háziorvosi rendszerben csökkent.
2022. május 21., 17:492022. május 21., 17:49
Néhány hónapos átmeneti időszak után – amikor havonta hosszabbította meg az egészségügyi szolgáltatókkal korábban megkötött szerződéseket az egészségbiztosítási pénztár – nemrég befejeződött az év végéig tartó időszakra vonatkozó megállapodások megkötése az egészségügyi rendszerben. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adataiból
azaz csökkent az alapellátásban dolgozó orvosok száma.
Múlt év végén 347 szolgáltatóval állt szerződéses viszonyban a megyei egészségbiztosítási pénztár – ez a szám 353-ra nőtt, ugyanis új szolgáltatók jelentek meg a rendszerben, ami az egészségügyi ellátás szempontjából jó. A gyakorlatban két területen romlott a helyzet a szolgáltatók számát illetően, ám az egyik csak átmeneti kiesést jelent.
Korábban egy betegszállítást végző vállalkozásnak volt megállapodása az egészségbiztosítási pénztárral, jelenleg viszont egynek sincs, ugyanis az említett cég újraengedélyeztetése jelenleg is zajlik, ám amint a folyamat véget ér, ismét megköti a szerződést a megyei egészségbiztosítási pénztárral – tudtuk meg az intézmény vezérigazgatójától, Duda Tihamértől.
A nagyobb gond az egészségügyi alapellátásban tapasztalt csökkenés, az ugyanis nem ideiglenes: két háziorvos nyugdíjba ment, így 130-ról 128-ra csökkent a háziorvosi rendszerben megkötött szerződések száma. Ez azért gond, mert
„Olyan orvosok is, akik amúgy szerettek volna tovább dolgozni és vállalták volna a munka folytatását, kiléptek a rendszerből a fertőzéssel szembeni kitettség miatt. Folyamatosan betegekkel kellett találkozzanak, miközben már ők is a veszélyeztetett korosztályba tartoztak, ezért voltak, akik meggondolták magukat” – magyarázta Duda Tihamér.
Csökkenés tapasztalható a gyógyszertárak által az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződések számában is – 56-ról 54-re csökkent ez a szám –, a valóságban azonban nincs kevesebb gyógyszertár, az történt ugyanis, hogy két patikát felvásárolt egy gyógyszertárlánc, így azok a hálózat részét képező patikákként állnak már szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral.
A klinikai járóbeteg-szakrendelések rendszerében nőtt a rehabilitációs és gyógyászati tevékenységet végző szolgáltatók száma – 27-ről 28-ra –, a paraklinikai szolgáltatást, azaz laborvizsgálatokat, képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat végző szolgáltatók száma 19-ről 20-ra nőtt, a rehabilitációs központoké pedig 5-ről 6-ra.
Az egészségbiztosítási rendszerben szolgáltatásokat végző 45 fogorvos közül egy kilépett a rendszerből, két másik viszont belépett, így 47-re nőtt a számuk.
Három új, gyógyászati segédeszközöket forgalmazó szolgáltató is szerződést kötött az egészségbiztosítási pénztárral, ezzel 60-ra nőtt az ilyen jellegű szerződések száma. Az otthoni beteggondozást végző szolgáltatók száma változatlanul 2, és természetesen nem változott a kórházak száma sem, továbbra is mind az öt, Hargita megyében működő kórház szerződéses viszonyban áll az egészségbiztosítási pénztárral.
Duda Tihamér szerint az örvendetes, hogy nőtt a szolgáltatók száma, de kérdésünkre azt is elmondta, hogy több területen is új szolgáltatókra lenne szükség.
„Ugyanis vannak helységek, ahol vagy nincs, vagy csak munkapontot működtet egy orvos, és kijár hetente néhányszor. A lényeg az lenne, hogy legyen megfelelő a lefedettség, és azok, akik esetleg egy olyan helységben élnek, ami távolabb esik a várostól vagy a legközelebbi kórháztól, ne kelljen a családorvosi ellátásért, gyógyszerreceptért vagy akut megbetegedések miatt beutazzanak a városba” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy
ugyanis van egy új jelentkező, továbbá elmondta: a rezidens háziorvosokkal is állandó kapcsolatban állnak, és próbálják meggyőzni őket arról, hogy jöjjenek Hargita megyébe.
A rehabilitációs kezeléseket terén is szükség lenne a szolgáltatók számának a bővülésére, hiszen nagyon sok mofetta, gyógyhatású ásványvíz, termálvíz van a megyében – tehát kitűnő adottságai vannak e téren a térségnek –, amiket hasznosítani kellene gyógyászati célra – magyarázta Duda Tihamér.
„Itt több mindenre szükség lenne: elsősorban beruházásokra, illetve a gyógyvizeket hivatalosan gyógyvizekké kellene minősíttetni, ki kell építeni a kezelőbázis-rendszer, és ami talán a legnehezebb, szakorvost kell találni, különben nem köthet szerződést a kezelőbázis az egészségbiztosítóval” – fogalmazott.
Az intézmény vezérigazgatója szerint a paraklinikai szolgáltatások terén mondhatni jó a lefedettség Hargita megyében, de az mindig jó, ha jelentkezik egy új szolgáltató, tehát nőhetne a szerződések száma, hiszen az új szolgáltatásokhoz finanszírozást is lehet társítani. Az egészségbiztosítási rendszerben dolgozó fogorvosok számának viszont mindenképpen nőnie kellene, hiszen jelenleg a mintegy 200 fogorvosból csak 47 áll szerződéses viszonyban az intézménnyel, és a területi megoszlás is rossz, hiszen csak a városokban és esetleg a nagyobb községekben dolgoznak ilyen fogorvosok – tudtuk meg Duda Tihamértől.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!