Égető probléma: orvos kell az alapellátásban

azaz csökkent az alapellátásban dolgozó orvosok száma.

A legnagyobb gond a háziorvoshiány

Múlt év végén 347 szolgáltatóval állt szerződéses viszonyban a megyei egészségbiztosítási pénztár – ez a szám 353-ra nőtt, ugyanis új szolgáltatók jelentek meg a rendszerben, ami az egészségügyi ellátás szempontjából jó. A gyakorlatban két területen romlott a helyzet a szolgáltatók számát illetően, ám az egyik csak átmeneti kiesést jelent.

Korábban egy betegszállítást végző vállalkozásnak volt megállapodása az egészségbiztosítási pénztárral, jelenleg viszont egynek sincs, ugyanis az említett cég újraengedélyeztetése jelenleg is zajlik, ám amint a folyamat véget ér, ismét megköti a szerződést a megyei egészségbiztosítási pénztárral – tudtuk meg az intézmény vezérigazgatójától, Duda Tihamértől.

A nagyobb gond az egészségügyi alapellátásban tapasztalt csökkenés, az ugyanis nem ideiglenes: két háziorvos nyugdíjba ment, így 130-ról 128-ra csökkent a háziorvosi rendszerben megkötött szerződések száma. Ez azért gond, mert

„Olyan orvosok is, akik amúgy szerettek volna tovább dolgozni és vállalták volna a munka folytatását, kiléptek a rendszerből a fertőzéssel szembeni kitettség miatt. Folyamatosan betegekkel kellett találkozzanak, miközben már ők is a veszélyeztetett korosztályba tartoztak, ezért voltak, akik meggondolták magukat” – magyarázta Duda Tihamér.

Csökkenés tapasztalható a gyógyszertárak által az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződések számában is – 56-ról 54-re csökkent ez a szám –, a valóságban azonban nincs kevesebb gyógyszertár, az történt ugyanis, hogy két patikát felvásárolt egy gyógyszertárlánc, így azok a hálózat részét képező patikákként állnak már szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral.

Ahol nőtt a szolgáltatók száma

A klinikai járóbeteg-szakrendelések rendszerében nőtt a rehabilitációs és gyógyászati tevékenységet végző szolgáltatók száma – 27-ről 28-ra –, a paraklinikai szolgáltatást, azaz laborvizsgálatokat, képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat végző szolgáltatók száma 19-ről 20-ra nőtt, a rehabilitációs központoké pedig 5-ről 6-ra.

Az egészségbiztosítási rendszerben szolgáltatásokat végző 45 fogorvos közül egy kilépett a rendszerből, két másik viszont belépett, így 47-re nőtt a számuk.

Három új, gyógyászati segédeszközöket forgalmazó szolgáltató is szerződést kötött az egészségbiztosítási pénztárral, ezzel 60-ra nőtt az ilyen jellegű szerződések száma. Az otthoni beteggondozást végző szolgáltatók száma változatlanul 2, és természetesen nem változott a kórházak száma sem, továbbra is mind az öt, Hargita megyében működő kórház szerződéses viszonyban áll az egészségbiztosítási pénztárral.

Orvoshiány és kiaknázatlan lehetőségek

Duda Tihamér szerint az örvendetes, hogy nőtt a szolgáltatók száma, de kérdésünkre azt is elmondta, hogy több területen is új szolgáltatókra lenne szükség.

„Ugyanis vannak helységek, ahol vagy nincs, vagy csak munkapontot működtet egy orvos, és kijár hetente néhányszor. A lényeg az lenne, hogy legyen megfelelő a lefedettség, és azok, akik esetleg egy olyan helységben élnek, ami távolabb esik a várostól vagy a legközelebbi kórháztól, ne kelljen a családorvosi ellátásért, gyógyszerreceptért vagy akut megbetegedések miatt beutazzanak a városba” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy

ugyanis van egy új jelentkező, továbbá elmondta: a rezidens háziorvosokkal is állandó kapcsolatban állnak, és próbálják meggyőzni őket arról, hogy jöjjenek Hargita megyébe.

A rehabilitációs kezeléseket terén is szükség lenne a szolgáltatók számának a bővülésére, hiszen nagyon sok mofetta, gyógyhatású ásványvíz, termálvíz van a megyében – tehát kitűnő adottságai vannak e téren a térségnek –, amiket hasznosítani kellene gyógyászati célra – magyarázta Duda Tihamér.

„Itt több mindenre szükség lenne: elsősorban beruházásokra, illetve a gyógyvizeket hivatalosan gyógyvizekké kellene minősíttetni, ki kell építeni a kezelőbázis-rendszer, és ami talán a legnehezebb, szakorvost kell találni, különben nem köthet szerződést a kezelőbázis az egészségbiztosítóval” – fogalmazott.

Az intézmény vezérigazgatója szerint a paraklinikai szolgáltatások terén mondhatni jó a lefedettség Hargita megyében, de az mindig jó, ha jelentkezik egy új szolgáltató, tehát nőhetne a szerződések száma, hiszen az új szolgáltatásokhoz finanszírozást is lehet társítani. Az egészségbiztosítási rendszerben dolgozó fogorvosok számának viszont mindenképpen nőnie kellene, hiszen jelenleg a mintegy 200 fogorvosból csak 47 áll szerződéses viszonyban az intézménnyel, és a területi megoszlás is rossz, hiszen csak a városokban és esetleg a nagyobb községekben dolgoznak ilyen fogorvosok – tudtuk meg Duda Tihamértől.