
Az alapellátásban egyre kevesebb az orvos, ennek a helyzetnek a megoldása jelenti a legégetőbb problémát a Hargita megyei egészségügyi rendszerben
Fotó: Barabás Ákos
Az egészségügyi alapellátásban, a fogászati és a rehabilitációs ellátásban lenne szükség leginkább új szolgáltatókra Hargita megyében, illetve arra, hogy a meglévők szerződést kössenek az egészségbiztosítási pénztárral az államilag finanszírozott szolgáltatások biztosítására. Lezárult az év végéig tartó időszakra vonatkozó szolgáltatói szerződések megkötése: az ilyen jellegű megállapodások száma összességében enyhén nőtt, de a háziorvosi rendszerben csökkent.
2022. május 21., 17:492022. május 21., 17:49
Néhány hónapos átmeneti időszak után – amikor havonta hosszabbította meg az egészségügyi szolgáltatókkal korábban megkötött szerződéseket az egészségbiztosítási pénztár – nemrég befejeződött az év végéig tartó időszakra vonatkozó megállapodások megkötése az egészségügyi rendszerben. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adataiból
azaz csökkent az alapellátásban dolgozó orvosok száma.
Múlt év végén 347 szolgáltatóval állt szerződéses viszonyban a megyei egészségbiztosítási pénztár – ez a szám 353-ra nőtt, ugyanis új szolgáltatók jelentek meg a rendszerben, ami az egészségügyi ellátás szempontjából jó. A gyakorlatban két területen romlott a helyzet a szolgáltatók számát illetően, ám az egyik csak átmeneti kiesést jelent.
Korábban egy betegszállítást végző vállalkozásnak volt megállapodása az egészségbiztosítási pénztárral, jelenleg viszont egynek sincs, ugyanis az említett cég újraengedélyeztetése jelenleg is zajlik, ám amint a folyamat véget ér, ismét megköti a szerződést a megyei egészségbiztosítási pénztárral – tudtuk meg az intézmény vezérigazgatójától, Duda Tihamértől.
A nagyobb gond az egészségügyi alapellátásban tapasztalt csökkenés, az ugyanis nem ideiglenes: két háziorvos nyugdíjba ment, így 130-ról 128-ra csökkent a háziorvosi rendszerben megkötött szerződések száma. Ez azért gond, mert
„Olyan orvosok is, akik amúgy szerettek volna tovább dolgozni és vállalták volna a munka folytatását, kiléptek a rendszerből a fertőzéssel szembeni kitettség miatt. Folyamatosan betegekkel kellett találkozzanak, miközben már ők is a veszélyeztetett korosztályba tartoztak, ezért voltak, akik meggondolták magukat” – magyarázta Duda Tihamér.
Csökkenés tapasztalható a gyógyszertárak által az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződések számában is – 56-ról 54-re csökkent ez a szám –, a valóságban azonban nincs kevesebb gyógyszertár, az történt ugyanis, hogy két patikát felvásárolt egy gyógyszertárlánc, így azok a hálózat részét képező patikákként állnak már szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral.
A klinikai járóbeteg-szakrendelések rendszerében nőtt a rehabilitációs és gyógyászati tevékenységet végző szolgáltatók száma – 27-ről 28-ra –, a paraklinikai szolgáltatást, azaz laborvizsgálatokat, képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat végző szolgáltatók száma 19-ről 20-ra nőtt, a rehabilitációs központoké pedig 5-ről 6-ra.
Az egészségbiztosítási rendszerben szolgáltatásokat végző 45 fogorvos közül egy kilépett a rendszerből, két másik viszont belépett, így 47-re nőtt a számuk.
Három új, gyógyászati segédeszközöket forgalmazó szolgáltató is szerződést kötött az egészségbiztosítási pénztárral, ezzel 60-ra nőtt az ilyen jellegű szerződések száma. Az otthoni beteggondozást végző szolgáltatók száma változatlanul 2, és természetesen nem változott a kórházak száma sem, továbbra is mind az öt, Hargita megyében működő kórház szerződéses viszonyban áll az egészségbiztosítási pénztárral.
Duda Tihamér szerint az örvendetes, hogy nőtt a szolgáltatók száma, de kérdésünkre azt is elmondta, hogy több területen is új szolgáltatókra lenne szükség.
„Ugyanis vannak helységek, ahol vagy nincs, vagy csak munkapontot működtet egy orvos, és kijár hetente néhányszor. A lényeg az lenne, hogy legyen megfelelő a lefedettség, és azok, akik esetleg egy olyan helységben élnek, ami távolabb esik a várostól vagy a legközelebbi kórháztól, ne kelljen a családorvosi ellátásért, gyógyszerreceptért vagy akut megbetegedések miatt beutazzanak a városba” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy
ugyanis van egy új jelentkező, továbbá elmondta: a rezidens háziorvosokkal is állandó kapcsolatban állnak, és próbálják meggyőzni őket arról, hogy jöjjenek Hargita megyébe.
A rehabilitációs kezeléseket terén is szükség lenne a szolgáltatók számának a bővülésére, hiszen nagyon sok mofetta, gyógyhatású ásványvíz, termálvíz van a megyében – tehát kitűnő adottságai vannak e téren a térségnek –, amiket hasznosítani kellene gyógyászati célra – magyarázta Duda Tihamér.
„Itt több mindenre szükség lenne: elsősorban beruházásokra, illetve a gyógyvizeket hivatalosan gyógyvizekké kellene minősíttetni, ki kell építeni a kezelőbázis-rendszer, és ami talán a legnehezebb, szakorvost kell találni, különben nem köthet szerződést a kezelőbázis az egészségbiztosítóval” – fogalmazott.
Az intézmény vezérigazgatója szerint a paraklinikai szolgáltatások terén mondhatni jó a lefedettség Hargita megyében, de az mindig jó, ha jelentkezik egy új szolgáltató, tehát nőhetne a szerződések száma, hiszen az új szolgáltatásokhoz finanszírozást is lehet társítani. Az egészségbiztosítási rendszerben dolgozó fogorvosok számának viszont mindenképpen nőnie kellene, hiszen jelenleg a mintegy 200 fogorvosból csak 47 áll szerződéses viszonyban az intézménnyel, és a területi megoszlás is rossz, hiszen csak a városokban és esetleg a nagyobb községekben dolgoznak ilyen fogorvosok – tudtuk meg Duda Tihamértől.
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.
A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.
Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.
A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.
Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.
Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.
Magyarországon és Romániában is rekordott döntött a mozikban a Hogyan tudnék élni nélküled? című fim második része, vagyis az alkotás első helyen végzett a nézettségi listákon az elmúlt hétvégén.
szóljon hozzá!