
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ápolás és betegellátás alapképzéssel, ugyanakkor egészségügyi menedzser mesterképzéssel bővül idéntől a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) felsőoktatási kínálata, amelynek munkatársai a Pécsi Tudományegyetemmel működnek együtt ebben – jelentette be pénteken a tanintézet vezetősége, magyarországi partnereik jelenlétében.
2022. április 01., 16:002022. április 01., 16:00
Ilyés Ferenc, a SZÉK igazgatója vezette fel a pénteki sajtótájékoztatót, aki kijelentette, számukra igazi örömhírt hoztak vendégeik és remélik, hasonlóan éreznek majd a tanulni vágyó fiatalok is.
Rövid beszéde után Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke vette át a szót, aki emlékeztetett,
Az eltelt években öt anyaországi egyetemmel működtek együtt, és most hatodikként a Pécsi Tudományegyetemmel is sikerült megállapodniuk.
Fotó: Erdély Bálint Előd
– fogalmazott Szász Jenő, hozzátéve, hogy a magyar kormány támogatja törekvéseiket szakmai és politikai szinten is. Megjegyezte,
Arról is beszélt, hogy fel fogják keresni a Székelyudvarhelyi Városi Kórház vezetőségét, hiszen szükség van a velük való együttműködésre, ugyanakkor a katolikus egyházzal is tárgyalni fognak, hiszen korábban ők támogatták a helyi egészségügyi képzést.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A pandémia is felvetette a kérdést, hogy miként lehet megfelelő utánpótlást nyújtani az egészségügyi szakemberek terén, a mostani kezdeményezés új lendületet adhat ebben – jelentette ki a sajtóeseményen részt vevő Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a Magyar Országgyűlés korábbi elnöke. Rámutatott, tavaly modellváltáson ment át a Pécsi Tudományegyetem, ennek is köszönhető a mostani együttműködés.
Székelyföld egyik ékkövének nevezte Székelyudvarhelyt, ami tökéletes helyszín arra, hogy megfelelő egészségügyi szakembereket képezhessenek. Hangsúlyozta, kulcsfontosságúnak tartják, hogy minőségi oktatás menjen itt végbe.
– szögezte le. Közölte, a most bejelentett képzések az indulást jelentik, hiszen a Pécsi Tudományegyetemmel készen állnak arra, hogy a későbbiekben más típusú karokkal is bővítsék a helyi lehetőségeket.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ágoston István, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának egyetemi docense arról beszélt, elengedhetetlen, hogy egy országnak jó egészségügye legyen a kihívásokkal való megbirkózáshoz. Ehhez a modern technológiát kiegészítő, jól képzett szakdolgozókra van szükség, ezért is gondoltak arra, hogy elsőként az említett szakokat hozzák létre Székelyudvarhelyen.
Nagy hangsúlyt fektetnek a helyi oktatók kiképzésére is, hogy a későbbiekben ők is átadhassák a tudást.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Verzár Zsófia, a pécsi egyetem egészségügyi karának oktatási dékánhelyettese rámutatott, a koronavírus idején látszott, hogy nem tudnak megfelelőképpen bejutni az egészségügyi intézményekbe a gyakorlati képzések elvégzéséhez. Ekkor volt nagy segítségükre a kialakított skill-laboratóriumuk, ahol
Idővel egyébként Székelyudvarhelyen is szeretnének hasonló skill-labort létrehozni.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szász Jenő végül arra is kitért, hogy a két induló szakkal száz hallgatót szeretnének megszólítani, idővel pedig bővítenék a lehetőségeket. Érdekeltek abban is, hogy
Megoldást szeretnének találni arra, hogy nekik ne a nulláról kelljen kezdeniük a tanulást, hanem elismerjék a megszerzett tudásukat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Provokáció
Szili Katalin a vasárnapi magyarországi országgyűlési választásokról is beszélt, kiemelve, fontosnak tartja a nemzetpolitika terén megvalósított építkezések megőrzését. Ezek alapja, hogy Magyarország 2010-ben törvénybe iktatta, miszerint felelősséget visel és nem csak érez a határon túl élő magyarságért, amit számos támogatási rendszerével bizonyított. A Jedden talált felbontott levélszavazatokra kitérve kijelentette, provokációról van szó, hiszen nem voltak azonosítószámok a helyszínen, és nem is azokról a borítékokról van szó, amelyeket kiküldtek. Az esetet a bizalom megingatására tett kísérletnek nevezte, ugyanakkor szerinte ez egyben a helyi szavazók, a magyar közösség lenézése is. „Én reménykedem abban, hogy a választásokig nem fog tovább csúcsosodni az eset, mindenki számára a béke és a biztonság lesz a legfontosabb” – hangsúlyozta.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
1 hozzászólás