
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Már-már rendszeressé kezdett válni fényes nappal is, hogy medvét látnak lakott területen Székelyföldön: ez alkalommal Libánban járt egy medve pénteken kora délután.
2024. május 10., 14:442024. május 10., 14:44
Csaknem mindennapossá vált, hogy jelentés érkezik valamely székelyföldi településről, ahol már nem csupán éjszaka ólálkodnak a medvék, hanem fényes nappal is megjelenik egy (vagy több) példány. Pénteken kora délután a Zetelaka községi Libánból érkezett riasztás az illetékes hatóságokhoz medve jelenléte miatt. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a helyieket Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a veszélyről.
Azonban nem ez volt az egyetlen ilyen eset pénteken: a reggeli órákban Maroshévízen ólálkodott egy egész medvecsalád; az anyamedve két bocsával szintén lakott területre merészkedett.
A hét elején Székelykeresztúron sem riasztotta vissza a medvéket, hogy világos van: a kisvárosból egyenesen négy medvét jelentettek a hatóságiaknak kedden délelőtt.
Mint ismert, a barnamedve szigorúan védett állatfaj, a populáció azonban látványosan növekedett az elmúlt években – többek között a szigorú uniós jogszabályok miatt –, ennek következtében pedig megnőtt a konfliktusok száma is Romániában, különösen Székelyföldön. Ugyan próbálták az Európai Bizottság elé vinni a medveproblémákat, ajánlva, hogy vizsgálja felül a medve szigorúan védett státusát azokban a régiókban – így Romániában is –, ahol túlszaporodtak, egyelőre nem történt érdemben előrelépés ebben az ügyben, így számtalanszor fordul elő, hogy felháborodásuknak és kétségbeesésüknek adnak hangot a közvetlenül, illetve közvetve érintett személyek egyaránt.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás