
Felhasználóbarát, többnyelvű, de mégis összetett Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának honlapja
Fotó: Haáz Vince
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kara felmérésben vizsgálta, hogy Románia városai hogyan állnak az e-kormányzás terén: azt mérték, hányféle és milyen minőségű online szolgáltatást biztosítanak a polgármesteri hivatalok a lakosságnak.
2020. október 01., 10:492020. október 01., 10:49
2020. október 01., 10:502020. október 01., 10:50
A helyi önkormányzatok vannak a legközelebbi viszonyban a lakossággal, ezért egyre nagyobb elvárással szembesülnek, hogy szolgáltatásaikat az online térben is elérhetővé tegyék, hiszen – főként városi övezetekben – a lakosság egyre nagyobb arányban online intézi mindennapi ügyeit.
A BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kara tehát ezért tartotta időszerűnek az átfogó tanulmány elkészítését, amelyet – a technológiák rohamos fejlődése és a városok folyamatos felzárkózása okán – kétévente megismételnek majd.
magyarázzak a kutatás készítői, hiszen például a fejlesztés alatt lévő programok, szolgáltatások sem kaphattak már benne helyet.
„Az e-kormányzás helyi szintű megvalósításában elért haladás mérésére létrehoztuk az állampolgároknak és a vállalatoknak kínált online szolgáltatások (főként a közönségszolgálat) értékelési indexét. Az újonnan létrehozott eszközzel értékeltük a városok és önkormányzatok hivatalos weboldalait.
Az indexnek 47 mutatója van, öt kategóriába sorolva, mindegyiknek adott súlya van a végső jegyben: ergonómia (15 százalék), tartalom (25 százalék), online szolgáltatások (25 százalék), az állampolgárok részvétele és bevonása (20 százalék), a személyes adatok biztonsága és védelme (15 százalék). A maximálisan elérhető pontszám 100 volt” – összegezte a kutatást Nicu Urs egyetemi adjunktus. A felmérésben tehát például
A maga 92,58 pontjával Kolozsvár az országos lista vezetője, lekörözve a fővárost is: Bukarestet kerületekre bontva is elemezték a kutatók, összességében pedig 48,22-es pontszámmal értékelték e tekintetben. A kincses várost Szeben (87,85), majd Brassó (87,62) követi.
a 100 ezresnél nagyobb lakosságú városok között tizedik helyen végzett 70,14-es pontszámmal.
az ország összes városát vizsgáló felmérésben 27. helyen, míg a 40 ezernél kisebb lakossággal rendelkező városok között a 8. helyen szerepel 63,48 ponttal. A sorban Gyergyószentmiklós követi 54,70 ponttal, majd Sepsiszentgyörgy 41,90 ponttal, de például Szováta 38,92, Tusnádfürdő 38,08, Szentegyháza 37,18, Székelykeresztúr 32,16 pontot szerzett, a székelyföldi városok közül pedig Csíkszereda a sereghajtó 24,84 ponttal. A kutatás részletes eredményei térképpel, diagrammokkal elérhető itt.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
szóljon hozzá!