
Fotó: Tuchiluș Alex
Akadozik a Saligny-program keretében nyújtandó kormányfinanszírozás, a községek beruházásainak kivitelezői saját zsebből kell meghitelezzék a munkálatok nem kis költségeit. Ha tehetik. Ha nem tehetik, összecsomagolnak, és odébbállnak.
2024. szeptember 07., 14:202024. szeptember 07., 14:20
Az Anghel Saligny-program keretében kormánytámogatást nyert bodoki beruházásokra május eleje óta nem fizet a fejlesztési minisztérium, tudtuk meg a község polgármesterétől, Fodor Istvántól. Két érintett munkálat van folyamatban, a községközponthoz tartozó
Ezek utófinanszírozású munkálatok, tehát egy-egy szakasz befejezte után az ellenmérnök láttamozásával leteszik a számlát, amit a minisztériumnak ki kellene fizetnie – de se pénz, se magyarázat, se információ, se ígéret. Holott ez az áldatlan helyzet még további, a helyi büdzsére nézve igen fájdalmas következményekkel járhat:
Továbbá a cégeknek késedelmi kamatot is fel kellene számolni, ha nem végeznek a vállalt határidőig, de hogy is végezzenek, ha senki nem fizeti ki a munkájukat, háborgott a polgármester.
Kilencvenkilenc százalékos kivitelezésnél a zaláni munkálatot végző cég összecsomagolt és elvonult.
– tette fel a költői kérdést a bodoki községvezető.
A kormány pályázati programjaival ellentétben az uniós alapokból finanszírozott Országos Helyreállítási Alap keretében felvállalt munkálatokat rendszeresen és pontosan fizetik, tette hozzá Fodor István. A fejlesztési minisztérium a pénzutalást firtató érdeklődésre konkrétumok nélküli, semmitmondó választ adott, de támogatásukról és együttműködésükről biztosították az önkormányzatot.
Kökösben is hasonló a helyzet, tájékoztatott Tăraș Silviu polgármester, igaz, ott későbbi, július–augusztusi számlákra várják a kifizetéseket.
Fotó: Kökösi Önkormányzat
Azok elmaradása ellenére a Saligny-program keretében elindított beruházás – 11 kökösi mellékutca aszfaltozása – kivitelezője soha nem látott jó ütemben halad a munkával (már teríti le az első aszfaltréteget), hatalmas összeggel megelőlegezve a polgármesteri hivatalt. A kökösi elöljáró abban reménykedik, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan szeptemberben ismét költségvetés-kiegészítések lesznek, és akkor megkapják a számlák ellenértékét.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!