Díjeső a Székelyföldi Akadémián

Tekintse meg a díjazottak és kitüntetettek listáját!

A rendezvénysorozatot 2010 nyarán indította a megyei tanács, azzal a céllal, hogy bevonja a közéletbe, valamint a politikai döntéshozatal előkészítésébe a vidéki értelmiséget. A záróünnepségen – amelyen részt vettek polgármesterek, helyi tanácsosok, közéleti személyiségek, egyházi elöljárók – díjazták az akadémia előadóit és a községekben kiemelkedő, eredményes tevékenységet folytató személyiségeket.

Köszöntő beszédében Borboly Csaba megyeitanács-elnök kihangsúlyozta: nem csak Hargita megyében, hanem egész Székelyföldben gondolkodnak. Székelyföld ügyét érdemben akkor lehet kezelni, ha elfogadjuk, hogy gondjainkra nekünk kell megtalálnunk a megoldást. „A Székelyföldi Akadémiának köszönhetően sikerült a helyi értelmiség véleményét jobban figyelembe venni, szaktudását hasznosítani a helyi és megyei döntésekben is.”

Az év végi rendezvényen a Hargita megyei családok helyzetéről értekeztek

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök felszólalásában a bizalmi tőke és a közös felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta. A szövetségi elnök úgy látja, a válság és a mindennapi problémák ellenére Székelyföld fejlődik, épül és erősödik, az önkormányzati vezetők és közösségek is tudják, hogy dolgaikat más nem oldja meg helyettük, ezért szükség van minden székelyföldi tenni akaró és tenni tudó ember segítségére és tapasztalatára.

Az eseményen részt vettek a történelmi egyházak képviselői is. Tamás József püspök megjegyezte: „Összefogva és közösen tudunk csak előre törni és székelyföldi vidékünkön megmaradni”.

A Székelyföldi Akadémia résztvevői

A Hargita megyei családok helyzetéről készült, Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérés eredményét mutatta be Sólyom Andrea egyetemi oktató, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. A kutatás adatait a 2011. június 18 –  július 10. közti időszakban vették fel 876 fős mintán, Hargita megye 18 év fölötti állandó lakossága körében. Az eredményekből többek között kiderült, hogy országos átlag alatti az egy főre eső jövedelem a megyében, azaz 588 lej, míg a romániai átlag 795 lej. A háztartások átlagosan 1526 lejt költenek havonta, 33%-át élelmiszerre, 18%-át lakásfenntartásra. A megkérdezettek a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget (főként falun), a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, a szegénységet és a létbizonytalanságot tartják, míg általában az egyház tevékenységével, valamint az alap- és középfokú oktatási intézményekkel a leginkább elégedettek.

Az esemény fénypontját a díjak és a kitüntetések átadása jelentette

Zonda Erika programigazgató a megyei tanács családprogramját ismertette, annak fő célkitűzésének a nagycsaládokban való gondolkodást és a székelyföldi társadalom elöregedésének megállítását tartja. Ezt követően a megyei tanács elnöke tizennyolc előadót az Összetartozás jelvényével tüntetett ki, majd a Márton Áron-díj, a Vitos Mózes-díj, a Kájoni János-díj, a Majláth Gusztáv Károly-díj, az Önzetlenség-díj, valamint a Keresztes Lajos-díj került átadásra. Összesen harminc személyiség részesült díjban, a kitüntetéseket Kelemen Hunor adta át.