Dák pénzeken visszavásárolt székely kincs

„Fő, hogy dolgozzanak!” – olvasható Benedek Elek írói végrendeletnek is felfogható utolsó, be nem fejezett levelében, amelyet a feljegyzések szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumhoz intézett a nagy mesemondó.

Székelyhon

2021. május 28., 12:002021. május 28., 12:00

2021. május 28., 12:032021. május 28., 12:03

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A közgyűjtemény igazgatósági tagjaként is tevékenykedő író intelméből kiindulva a Székelyhon TV stábja felkerekedett, hogy meglesse, milyen munka is folyik a magyar nyelvterület egyik jelentős múzeumában, tudományos-művelődési intézményében, milyen kincseket őriz, és miként igyekszik ezt a nagyközönség elé tárni.

Vargha Mihály, a közel 150 esztendeje működő Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a Nézőpontban beszámol az intézmény otthonának számító, Kós Károly által tervezett épületegyüttesben 2020-ban kezdődött felújítás menetéről, és hogy addig is milyen kiállításokkal, programokkal várják a közönséget a Lábasházban.

A közgyűjtemény vezetője ugyanakkor beavatja a közönséget a székelyek egyik legszeretettebb kincsének, Gábor Áron egyetlen, épen megmaradt ágyújának izgalmas történetébe. Kezdve a történelmi ereklye 1906-ban történt felfedezéséről, bukaresti rekvirálásáról, majd arról, hogy miként sikerült „visszakölcsönözni” – ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeum visszavásárolta az ágyút.

Megindokoltam Bukarestben az országos bizottság előtt, hogy miért kell véglegesen visszakerüljön az ágyú Székelyföldre, és elmondtam: Önöknek egy a sok közül, számunkra viszont lélektani jelentősége van, itt a helye, a közösség a magáénak érzi

– idézte fel Vargha Mihály, aki a Nézőpontban elárulja azt is, milyen értékes leleteket kellett adni érte, mit jelképez ez a történelmi relikvia a székelység számára, illetve miként fogadta az anyaországi közönség jelenlegi magyarországi bemutató körútja során.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával készült interjú megtekinthető a Médiatér YouTube-csatornáján.