„Fő, hogy dolgozzanak!” – olvasható Benedek Elek írói végrendeletnek is felfogható utolsó, be nem fejezett levelében, amelyet a feljegyzések szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumhoz intézett a nagy mesemondó.
2021. május 28., 12:002021. május 28., 12:00
2021. május 28., 12:032021. május 28., 12:03
A közgyűjtemény igazgatósági tagjaként is tevékenykedő író intelméből kiindulva a Székelyhon TV stábja felkerekedett, hogy meglesse, milyen munka is folyik a magyar nyelvterület egyik jelentős múzeumában, tudományos-művelődési intézményében, milyen kincseket őriz, és miként igyekszik ezt a nagyközönség elé tárni.
Vargha Mihály, a közel 150 esztendeje működő Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a Nézőpontban beszámol az intézmény otthonának számító, Kós Károly által tervezett épületegyüttesben 2020-ban kezdődött felújítás menetéről, és hogy addig is milyen kiállításokkal, programokkal várják a közönséget a Lábasházban.
A közgyűjtemény vezetője ugyanakkor beavatja a közönséget a székelyek egyik legszeretettebb kincsének, Gábor Áron egyetlen, épen megmaradt ágyújának izgalmas történetébe. Kezdve a történelmi ereklye 1906-ban történt felfedezéséről, bukaresti rekvirálásáról, majd arról, hogy miként sikerült „visszakölcsönözni” – ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a sepsiszentgyörgyi múzeum visszavásárolta az ágyút.
– idézte fel Vargha Mihály, aki a Nézőpontban elárulja azt is, milyen értékes leleteket kellett adni érte, mit jelképez ez a történelmi relikvia a székelység számára, illetve miként fogadta az anyaországi közönség jelenlegi magyarországi bemutató körútja során.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával készült interjú megtekinthető a Médiatér YouTube-csatornáján.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!