Csomafalván találkoztak csángók, székelyek és anyaországi hagyományörzők

Fotó: Gergely Imre

Moldvai csángók, anyaországi hagyományörzők, és gyergyószéki székelyek találkoztak a hétvégén Gyergyócsomafalván. A beszélgetések során elhangzott, hogy az a nép, amely nem ismeri kultúráját, halálra van ítélve. Ennek kivédéséért szükséges az ősi magyar értékek megjelenítése, az emberek szívében a hit és a szeretet, az összefogás, az egység.

Gergely Imre

2009. november 08., 13:532009. november 08., 13:53

Fotó: Gergely Imre

A Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CsÉF) őszi ülésszakának keretein belül tartották hétvégén az V. Gyergyócsomafalvi Csángó Napokat. A 2003-ban útjára indított rendezvény célja, hogy a székely község lakói közelebbről megismerjék csángó testvéreik problémáit, a pusztinai és a frumoszai csángók pedig fórumot nyerjenek gondjaik megosztásához. A települések közötti kapcsolat az 1980-as évekig nyúlik vissza, amikor a székely iskolákat arra kötelezték, hogy egy-egy moldvai iskolával alakítsanak ki testvériskolai kapcsolatot. Az idei, háromnapos rendezvénysorozatra a szervezők meghívták a magyarországi Regélő Fehér Táltos Dobcsapat tagjait is. Amint azt Bancsi Edit programfelelős ismertette, a csángó ősi kultúra összefügg a táltosok által felidézett történelemmel, a csángó napok keretében ezért is teremtettek lehetőséget arra, hogy csángók – magyarok – székelyek találkozzanak, közelebbről megismerjék egymás problémáit, törekvéseit. Erre jó alkalom volt a szombat délután tartott kerekasztal-beszélgetés, ahol Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke elmondta, a csángó napok szervezőinek régi vágya, hogy a rendezvény minél nagyobb körbe sugározzon ki, minél több emberben mozgasson meg olyan érzelmeket, amiket az ősi gyökereken keresztül képviselnek a csángók, akik a székely történelmet elevenítik fel és a táltosok, akik az ősmagyar történelem kutatói és felelvenítői. A csomafalvára érkező moldvai csoportot Nyisztor Ilona, a csángó magyar kultúrát közvetítő művészetéért Magyar Örökség címmel kitüntetett pusztinai népdalénekes mutatta be.

Fotó: Gergely Imre

A 23 fős csapat hagyományőrző felnőttekből és az anyanyelvi foglakozási programban résztvevő gyermekekből tevődött össze. Nyisztor Ilona arról beszélt, hogy a Moldvában élő 250 ezer csángó közül csupán 60 ezerre tehető azoknak a száma, akik beszélik a magyar nyelvet, de ezen a nyelven írni, olvasni nem tudnak. Pusztina, Frumosza településeket Mátyás István elmondása által ismerhették meg a résztvevők, aki saját gyermekkori élményein keresztül közvetítette a település lakóinak helyzetét, hangulatképeket varázsolva az érdeklődő közönség elé. Mint mondta, földijei a II. Világháború után kendertermesztésből éltek, ám most a lakosok nem vetnek kendert, a település népessége elöregedett, sok a nyugdíjas, a fiatalok külföldön próbálnak szerencsét. “Tartsuk meg hitünket, őrizzük meg szokásainkat és nyelvünket – ez a célunk” – fűzte beszébébe Mátyás István, majd hozzátette “a kézi munkából nem lehet megélni, a föld kevés, mi sokan vagyunk.” A gyerekeket taníttatni kell magyarul és persze románul is, hogy majd az egyetemekről hazatérve a jövő generációinak át tudják adni minél több nyelven a tudást – hangsúlyozta.

Fotó: Gergely Imre

A csángó felszólalók után a Szeretet Fénye Alapítvány képviselője, Radics Ernő vette át a szót, aki röviden ismertette a csángó napok magyarországi meghívottja, a Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület történetét, ami 2007-től a magyar kultúra gyökereinek keresésével, a magyar hagyományok ápolásával foglakozik. A dob, az ének, a tánc eszközeivel mesélnek el történeteket a magyar nép múltjáról, hagyományairól. A dobcsapat tagjai Magyarország több vidékéről valók, sokszáz kilométerekről érkeztek Csomafalvára, hogy megismerkedhessenek csángó testvéreikkel – mondta Radics. A beszélgetések során elhangzott, hogy az a nép, amely nem ismeri kultúráját, halálra van ítélve. Ennek kivédéséért szükséges az ősi magyar értékek megjelenítése, az emberek szívében a hit és a szeretet, az összefogás, az egység. A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület részéről Putnoki Tibor táborozási lehetőséget ajánlott fel a csángó gyerekek számára; olyan nyári időtöltést, ahol nyelvet, történelmet lehet tanulni.