
Fotó: Jóállás
Mindhárom székelyföldi megyében csökkent a munkanélküliségi arány a legutóbbi, márciusra vonatkozó statisztika szerint. Hasonlóra több mint fél éve nem volt példa. A nagyon nehezen foglalkoztathatók kategóriája egyébként Kovászna megyében a legnépesebb.
2025. május 10., 17:572025. május 10., 17:57
A márciusi visszaesés ugyan nem jelentős mértékű, de jócskán több, mint fél éve nem fordult elő az, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében egyaránt csökkenjen a munkanélküliségi ráta ugyanabban a hónapban. Egyik-másik megyében ugyan voltak még időnként csökkenések, de többnyire inkább az állástalanok számának növekedése volt a jellemző tendencia mindhárom megyében már tavaly óta.
A három megye közül leginkább Hargita megyében csökkent a munkanélküliség márciusban: 5,35 százalékos volt az állástalanok aránya, ami 0,22 százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban (február: 5,57%). A 0,22 százalékos csökkenés 268-cal kevesebb munkanélkülit jelent. A legutóbbi összesítés szerint 6424 állástalan személy szerepel a nyilvántartásban.
Hargita megyében egyébként már második hónapja csökken a munkanélküliség, februárt megelőzően viszont nyolc hónapon át folyamatosan nőtt. A munkanélküliségi ráta múlt év októberében haladta meg az 5 százalékot, az állástalan személyek száma pedig a hatezret.
Márciusban viszont több munkanélküli tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint az azt megelőző két hónapban – tájékoztatott a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, amely közvetítői szerepet töltött be az alkalmazásoknál.
ami a székelyudvarhelyi textiliparban történő újraalkalmazásoknak, valamint a bútorgyártásban, az építőiparban és a kereskedelemben történt alkalmazásoknak köszönhető. A segélyben már nem részesülő munkanélküliek száma 34 fővel csökkent.
Maros megyében 0,12 százalékkal csökkent a munkanélküliség, jelenleg 3,15 százalékos az állástalanok aránya a korábbi 3,27 százalékhoz képest.
Közülük 1353-an részesülnek munkanélküli segélyben, 5227-en viszont már nem jogosultak az anyagi juttatásra – derül ki a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból. Az intézmény tájékoztatása szerint az év első három hónapjában 751 személy talált állást az ügynökség közvetítésével.
Maros megyében szintén tavaly októberben lépte át a hatezret a munkanélküliek száma, de ez ott csak 2,87 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett, lévén, hogy jóval nagyobb és népesebb, mint Hargita megye.
Fotó: Jóállás
Kovászna megyében márciusban 5 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta, ami a legutóbbi adatok szerint 4,94 százalékos. Az azt megelőző hónapban 5,03 százalékon állt ez a mutató, így a csökkenés 0,09 százalékos. Ez 73-mal kevesebb munkanélkülit jelent: az állástalan személyek száma a februárban mért 3984-ről 3911-re csökkent március végére. Közülük mindössze 670-en részesülnek munkanélküli segélyben, 3241-en pedig már nem, ami arra utal, hogy a munkanélküliek körében arányaiban sokan vannak azok, akik hosszú ideje nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a segélyben részesülő munkanélküliek körében jelentős többségben vannak a nők (439 nő, 231 férfi), a juttatásban már nem részesülők kategóriájában viszont jóval több a férfi (1302 nő, 1939 férfi).
Márciusban 153 munkanélkülinek sikerült elhelyezkednie a munkaerőpiacon az ügynökség közvetítésével.
A regisztrált munkanélkülieket a megyei ügynökségek profilalkotás révén a különböző foglalkoztathatósági szinteknek megfelelő kategóriákba sorolják. Ezek a kategóriák a következők: könnyen, közepesen nehezen, nehezen vagy nagyon nehezen foglalkoztatható.
Hargita és Maros megyében a közepesen nehezen foglalkoztatható kategória a legnépesebb, ebbe tartozik a munkanélküliek 65 százaléka Hargita megyében, Maros megyében pedig a 71,4 százalékuk. Kovászna megyében ez az arány 35,7 százalék. Ami viszont rosszabb, hogy
Kovászna megyében az állástalanok 27,5 százaléka a nagyon nehezen foglalkoztathatók csoportjába tartozik. Hargita és Maros megyében ez az arány 1, valamint 0,3 százalékos.
A nehezen foglalkoztathatók kategóriája is Kovászna megyében a legnépesebb (Kovászna – 35,7%, Hargita – 28%, Maros – 16,7%).
A könnyen foglalkoztathatók csoportjába a munkanélküliek 11,4 százaléka tartozik Maros megyében, Hargita megyében a 6 százalékuk, Kovászna megyében pedig az 1 százalékuk.
A cikk először a joallas.ro oldalon jelent meg.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
1 hozzászólás