Csökkent a munkanélküliség Székelyföldön
Fotó: Jóállás
Mindhárom székelyföldi megyében csökkent a munkanélküliségi arány a legutóbbi, márciusra vonatkozó statisztika szerint. Hasonlóra több mint fél éve nem volt példa. A nagyon nehezen foglalkoztathatók kategóriája egyébként Kovászna megyében a legnépesebb.
Széchely István
2025. május 10., 17:572025. május 10., 17:57
A márciusi visszaesés ugyan nem jelentős mértékű, de jócskán több, mint fél éve nem fordult elő az, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében egyaránt csökkenjen a munkanélküliségi ráta ugyanabban a hónapban. Egyik-másik megyében ugyan voltak még időnként csökkenések, de többnyire inkább az állástalanok számának növekedése volt a jellemző tendencia mindhárom megyében már tavaly óta.
Hargita: 5,35%
A három megye közül leginkább Hargita megyében csökkent a munkanélküliség márciusban: 5,35 százalékos volt az állástalanok aránya, ami 0,22 százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban (február: 5,57%). A 0,22 százalékos csökkenés 268-cal kevesebb munkanélkülit jelent. A legutóbbi összesítés szerint 6424 állástalan személy szerepel a nyilvántartásban.
Hargita megyében egyébként már második hónapja csökken a munkanélküliség, februárt megelőzően viszont nyolc hónapon át folyamatosan nőtt. A munkanélküliségi ráta múlt év októberében haladta meg az 5 százalékot, az állástalan személyek száma pedig a hatezret.
Márciusban viszont több munkanélküli tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint az azt megelőző két hónapban – tájékoztatott a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, amely közvetítői szerepet töltött be az alkalmazásoknál.
ami a székelyudvarhelyi textiliparban történő újraalkalmazásoknak, valamint a bútorgyártásban, az építőiparban és a kereskedelemben történt alkalmazásoknak köszönhető. A segélyben már nem részesülő munkanélküliek száma 34 fővel csökkent.
Maros: 3,15%
Maros megyében 0,12 százalékkal csökkent a munkanélküliség, jelenleg 3,15 százalékos az állástalanok aránya a korábbi 3,27 százalékhoz képest.
Közülük 1353-an részesülnek munkanélküli segélyben, 5227-en viszont már nem jogosultak az anyagi juttatásra – derül ki a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból. Az intézmény tájékoztatása szerint az év első három hónapjában 751 személy talált állást az ügynökség közvetítésével.
Maros megyében szintén tavaly októberben lépte át a hatezret a munkanélküliek száma, de ez ott csak 2,87 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett, lévén, hogy jóval nagyobb és népesebb, mint Hargita megye.
Fotó: Jóállás
Kovászna: 4,94%
Kovászna megyében márciusban 5 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta, ami a legutóbbi adatok szerint 4,94 százalékos. Az azt megelőző hónapban 5,03 százalékon állt ez a mutató, így a csökkenés 0,09 százalékos. Ez 73-mal kevesebb munkanélkülit jelent: az állástalan személyek száma a februárban mért 3984-ről 3911-re csökkent március végére. Közülük mindössze 670-en részesülnek munkanélküli segélyben, 3241-en pedig már nem, ami arra utal, hogy a munkanélküliek körében arányaiban sokan vannak azok, akik hosszú ideje nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a segélyben részesülő munkanélküliek körében jelentős többségben vannak a nők (439 nő, 231 férfi), a juttatásban már nem részesülők kategóriájában viszont jóval több a férfi (1302 nő, 1939 férfi).
Márciusban 153 munkanélkülinek sikerült elhelyezkednie a munkaerőpiacon az ügynökség közvetítésével.
Foglalkoztathatósági szintek szerinti megoszlás
A regisztrált munkanélkülieket a megyei ügynökségek profilalkotás révén a különböző foglalkoztathatósági szinteknek megfelelő kategóriákba sorolják. Ezek a kategóriák a következők: könnyen, közepesen nehezen, nehezen vagy nagyon nehezen foglalkoztatható.
Hargita és Maros megyében a közepesen nehezen foglalkoztatható kategória a legnépesebb, ebbe tartozik a munkanélküliek 65 százaléka Hargita megyében, Maros megyében pedig a 71,4 százalékuk. Kovászna megyében ez az arány 35,7 százalék. Ami viszont rosszabb, hogy
Kovászna megyében az állástalanok 27,5 százaléka a nagyon nehezen foglalkoztathatók csoportjába tartozik. Hargita és Maros megyében ez az arány 1, valamint 0,3 százalékos.
A nehezen foglalkoztathatók kategóriája is Kovászna megyében a legnépesebb (Kovászna – 35,7%, Hargita – 28%, Maros – 16,7%).
A könnyen foglalkoztathatók csoportjába a munkanélküliek 11,4 százaléka tartozik Maros megyében, Hargita megyében a 6 százalékuk, Kovászna megyében pedig az 1 százalékuk.
A cikk először a joallas.ro oldalon jelent meg.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó
A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás