
Fotó: Jóállás
Mindhárom székelyföldi megyében csökkent a munkanélküliségi arány a legutóbbi, márciusra vonatkozó statisztika szerint. Hasonlóra több mint fél éve nem volt példa. A nagyon nehezen foglalkoztathatók kategóriája egyébként Kovászna megyében a legnépesebb.
2025. május 10., 17:572025. május 10., 17:57
A márciusi visszaesés ugyan nem jelentős mértékű, de jócskán több, mint fél éve nem fordult elő az, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében egyaránt csökkenjen a munkanélküliségi ráta ugyanabban a hónapban. Egyik-másik megyében ugyan voltak még időnként csökkenések, de többnyire inkább az állástalanok számának növekedése volt a jellemző tendencia mindhárom megyében már tavaly óta.
A három megye közül leginkább Hargita megyében csökkent a munkanélküliség márciusban: 5,35 százalékos volt az állástalanok aránya, ami 0,22 százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban (február: 5,57%). A 0,22 százalékos csökkenés 268-cal kevesebb munkanélkülit jelent. A legutóbbi összesítés szerint 6424 állástalan személy szerepel a nyilvántartásban.
Hargita megyében egyébként már második hónapja csökken a munkanélküliség, februárt megelőzően viszont nyolc hónapon át folyamatosan nőtt. A munkanélküliségi ráta múlt év októberében haladta meg az 5 százalékot, az állástalan személyek száma pedig a hatezret.
Márciusban viszont több munkanélküli tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint az azt megelőző két hónapban – tájékoztatott a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, amely közvetítői szerepet töltött be az alkalmazásoknál.
ami a székelyudvarhelyi textiliparban történő újraalkalmazásoknak, valamint a bútorgyártásban, az építőiparban és a kereskedelemben történt alkalmazásoknak köszönhető. A segélyben már nem részesülő munkanélküliek száma 34 fővel csökkent.
Maros megyében 0,12 százalékkal csökkent a munkanélküliség, jelenleg 3,15 százalékos az állástalanok aránya a korábbi 3,27 százalékhoz képest.
Közülük 1353-an részesülnek munkanélküli segélyben, 5227-en viszont már nem jogosultak az anyagi juttatásra – derül ki a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból. Az intézmény tájékoztatása szerint az év első három hónapjában 751 személy talált állást az ügynökség közvetítésével.
Maros megyében szintén tavaly októberben lépte át a hatezret a munkanélküliek száma, de ez ott csak 2,87 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett, lévén, hogy jóval nagyobb és népesebb, mint Hargita megye.
Fotó: Jóállás
Kovászna megyében márciusban 5 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta, ami a legutóbbi adatok szerint 4,94 százalékos. Az azt megelőző hónapban 5,03 százalékon állt ez a mutató, így a csökkenés 0,09 százalékos. Ez 73-mal kevesebb munkanélkülit jelent: az állástalan személyek száma a februárban mért 3984-ről 3911-re csökkent március végére. Közülük mindössze 670-en részesülnek munkanélküli segélyben, 3241-en pedig már nem, ami arra utal, hogy a munkanélküliek körében arányaiban sokan vannak azok, akik hosszú ideje nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség adataiból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a segélyben részesülő munkanélküliek körében jelentős többségben vannak a nők (439 nő, 231 férfi), a juttatásban már nem részesülők kategóriájában viszont jóval több a férfi (1302 nő, 1939 férfi).
Márciusban 153 munkanélkülinek sikerült elhelyezkednie a munkaerőpiacon az ügynökség közvetítésével.
A regisztrált munkanélkülieket a megyei ügynökségek profilalkotás révén a különböző foglalkoztathatósági szinteknek megfelelő kategóriákba sorolják. Ezek a kategóriák a következők: könnyen, közepesen nehezen, nehezen vagy nagyon nehezen foglalkoztatható.
Hargita és Maros megyében a közepesen nehezen foglalkoztatható kategória a legnépesebb, ebbe tartozik a munkanélküliek 65 százaléka Hargita megyében, Maros megyében pedig a 71,4 százalékuk. Kovászna megyében ez az arány 35,7 százalék. Ami viszont rosszabb, hogy
Kovászna megyében az állástalanok 27,5 százaléka a nagyon nehezen foglalkoztathatók csoportjába tartozik. Hargita és Maros megyében ez az arány 1, valamint 0,3 százalékos.
A nehezen foglalkoztathatók kategóriája is Kovászna megyében a legnépesebb (Kovászna – 35,7%, Hargita – 28%, Maros – 16,7%).
A könnyen foglalkoztathatók csoportjába a munkanélküliek 11,4 százaléka tartozik Maros megyében, Hargita megyében a 6 százalékuk, Kovászna megyében pedig az 1 százalékuk.
A cikk először a joallas.ro oldalon jelent meg.
Tizennyolc riasztást kaptak a Hargita megyei hivatásos mentők szeptember 14–15-én. A beavatkozások során a SMURD egységei 14 embernek nyújtottak orvosi segítséget, két embert pedig kritikus helyzetből mentettek ki.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyilvános vitákat kezdeményez a képviselőház védelmi bizottságával közösen a román nemzeti zászló napjáról szóló törvénytervezetről.
Hargita és Kovászna megyében is a gyalogosok biztonságára összpontosítanak a közlekedési rendőrök a szeptember 16–22. között zajló Roadpol Safety Days európai kampány keretében.
Két, alkohol befolyása alatt vezető gépkocsivezető ellen is eljárást indítottak a Hargita megyei rendőrök kedden.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre várja a Cotroceni-palotába csütörtökön a parlamenti pártok és frakciók képviselőit, hogy a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről tárgyaljanak – közölte az elnöki hivatal.
Elfogadta a parlament azt a törvénymódosítást, amely megduplázza a medvepopuláció megelőzési célú kilövési kvótáját. A jogszabály értelmében évente 859 medve kilövésére nyílhat lehetőség, tudományos populációfelmérés alapján.
Enyhén gyengült szerdán a lej az euróhoz képest, miközben a dollárral és a svájci frankkal szemben erősödött. Az arany grammonkénti ára is emelkedett.
Többéves előkészítő munka után mutatták be Hargita megyében a Myrmidone (Narancslepke) kezdeményezést. Az új minősítési rendszer a helyi termelőkre, a térségi gasztronómiára és a fenntartható turizmusra épít.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
1 hozzászólás