Elsőként Tamás Sándor osztotta meg gondolatait, karakteres és egyenesbeszédű személynek nevezve Rádulyt. Mint mondta, ez egy politikusnak időnként problémát okoz, hiszen megosztó személyiséggé válik, de ennek ellenére meglátása szerint ez a követendő út. Ezt követően Antal Árpád arról beszélt, hogy egy székelyföldi városi polgármester nemcsak városgazda, hanem közösségi vezető is.

„Attilát tisztelem és szeretem, illetve alkalmasnak tartom arra a feladatra, amit ő ellát, hogy Bukarestben képviseli az erdélyi magyarok ügyeit. Ez egy speciális feladat, ami egy diplomatikusabb, finomkodóbb, óvatosabb alkatot kíván” – mutatott rá, majd arra is kitért, hogy korábbi alpolgármesterként az önkormányzati szférába is betekintést nyert, és azt tapasztalta, hogy az egy teljesen más világ.

„Ott nem lehet finomkodni, az ember nem lehet óvatos, diplomata, hanem dönteni kell. Robit olyan típusú embernek tartom, aki tud dönteni, és határozottan kiáll a véleménye mellett. Nehéz, de egyenes ember, és egy városnak, főként egy olyan nehéz terepnek, mint Csíkszereda, olyan határozott ember kell, aki oda tud csapni. Én is tapasztaltam, hogy nem könnyű Robival, mert ha rossz kedve van, akkor nagyon nehéz, de egyenes ember és a határozottságát, illetve döntésképességét nagy erénynek tartom, mert általában azok a városok tudnak előre menni, ahol a polgármester tud dönteni” – húzta alá Zsigmond Barna Pál, zárógondolatként pedig azt is hozzátette, hogy Ráduly az évek során szimbólummá vált.

Tánczos Barna ezt követően egy, a várost korábban lázban tartó kérdésről rántotta le a leplet, amikor elismerte, hogy indulni szeretett volna Borboly Csaba ellen Hargita Megye Tanácsa elnöki tisztségéért. Mint mondta, nem volt egyszerű döntés ettől a szándéktól megválni, de végül mások unszolására mégis így döntött.

„Úgy képzeltem el, hogy Korodi Attilával közösen elmegyünk különböző helyekre, és beszélgetünk, nem vitázunk. Többször kértem a rádión keresztül, üljünk le, beszélgessünk. Kétnaponta találkozzunk, témák mentén folytassunk párbeszédet, hogy lássák az emberek: nem funkcióra tör valaki, hanem beszélgetni tud. Nehéz úgy hirdetni a nyitottságot, hogy nem vagy jelen, amikor itt kellene ülni olyan emberek társaságában, akik önkormányzati és parlamenti tapasztalattal rendelkeznek. Ezt a kampányt úgy kellett volna befejezni, hogy együtt ülünk, és jó hangulatban beszélünk, nem egy-két percben betanult szövegekkel, mint ahogyan hétfőn történt” – nehezményezte Ráduly.

A továbbiakban Becze Zoltán újságíró moderálásával különböző kérdések mentén folyt tovább a beszélgetés. Terítékre került többek között, miként dönt egy polgármester nehéz helyzetekben, szó esett a vállalkozóbarát városokról, az öregotthon és a parkolás kérdéséről és a fejlődési lehetőségekről is.

Az első témakör kapcsán Antal Árpád kiemelte:

Példákkal alátámasztva arra is kitért, hogy Ráduly a közvéleménnyel ellentétben tud csapatban dolgozni. Hozzátette: nem Korodi ellen van jelen a rendezvényen. „Korodi Attilát mindig támogatták a háromszéki képviselők, tényleg egy kiváló miniszter volt. Sajnálom, hogy nincs itt, mert elmondanám jobb szívvel a szemébe nézve, hogy jobb lett volna ezt a vitát, és ezt a jellegű kampányt megelőzni. Könnyű kívülről jönni és elmondani, hogy mit nem jó. Nem tudom, milyen volt a polgármester úr együttműködése a parlamenti képviselettel. De tudom, mit jelent képviselőnek és polgármesternek lenni, és utóbbiként sokkal szebb a feladat, de sokkal bonyolultabb is” – vonta le a következtetést Antal.

Ráduly ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott: a polgármesteri tisztség olyan, mint a tenisz. Folyamatosan jönnek a labdák, és vissza kell ütni, nincs idő hosszas gondolkodásra, mert akkor elszállnak a lehetőségek.

Az esemény zárógondolatai során Zsigmond Barna Pál kijelentette, hogy Rádulyra szavazna a szombati előválasztáson, Tamás Sándor pedig elárulta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök decemberben úgy fogalmazott: Rádulyra Csíkszeredában, Korodira a parlamentben van szükség.