
Fotó: Kristó Róbert
A személyes és az egészségi állapotot érintő adatok és a kórtörténet egyszerű elérhetőségét, követhetőségét remélik az elektronikus kórlapok bevezetésétől. A háziorvosok úgy látják, még nem biztosított a rendszer törvényes háttere, ezért kérték, még ne alkalmazzák.
2014. június 04., 16:072014. június 04., 16:07
2014. június 04., 16:202014. június 04., 16:20
Már mintegy 130 ezer elektronikus kórlapot indítottak el, az ezekben szereplő adatokat már több mint háromezer orvos használta, és több mint ötven kórház csatlakozott a rendszerhez – adta hírül nemrég az Országos Egészségbiztosító Pénztár. A betegek adatait, a számukra kiállított beutalókat, recepteket, vizsgálati eredményeket, diagnózisokat, kórházi kezeléseket, kórelőzményeket tartalmazó elektronikus kórlapokat egy 18,5 millió eurós – 81,62 százalékban európai uniós, 18,38 százalékban állami finanszírozású – projekt keretében vezetik be, és a tervek szerint egy pillére lesz annak az elektronikus egészségügyi rendszernek, melynek egy másik oszlopát a már bevezetett elektronikus receptek jelentik. Az új, 2014-2015-ös évre szóló egészségügyi keretszerződés ugyanakkor az elektronikus beutalót és számlát is említi, ezek bevezetésére viszont még nincs pontos határidő kitűzve – mondta el korábban Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója.
A beteg ad hozzáférést
Duda Tihamér közölte, a projekt kapcsán eddig közzétettek szerint az elektronikus kórlaphoz a beteg hozzáfér majd, és ő adja meg a hozzáférési lehetőséget az egészségügyi intézményeknek vagy orvosnak, az ő beleegyezése nélkül csak sürgősségi esetekben és csak egyes információkat lehet elérni. Duda Tihamér ugyanakkor elmondta, az még nincs tisztázva, hogy a betegek korábbi adatait ki fogja feltölteni, az elektronikus kórlapba egyelőre a betegek jövőbeni adatai fognak felkerülni.
„Elszippantják az adatokat”
Azon orvosoktól, akik csak az egészségbiztosító pénztár egységes informatikai nyilvántartó rendszerében (SIUI) dolgoznak, azoktól elszippantják az adatokat – fogalmazott Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos, a Hargita Megyei Háziorvosi Szövetség elnöke. Kifejtette, az elektronikus kórlap rendszere keretében az orvos által a betegről bevitt adatokat automatikusan átveszik és felvezetik az elektronikus kórlapra. Ezt nem minden orvosnál tudják megtenni, akik szoftvert vásároltak a rendelő adminisztrálására, azoknál nem engedi az adatok átvételét a program – mondta el Soós Szabó Klára.
Anélkül veszik át automatikusan az adatokat a SIUI-ból, hogy ki lennének részletesen dolgozva ezen személyes információk kezelésének, felhasználásának szabályai, ezért kérte a háziorvosi szövetség országos vezetősége, hogy amíg ez a törvényes háttér nincs pontosan megszabva, addig állítsák le az elektronikus kórlapok adatokkal való felöltését – közölte a háziorvosi szövetség megyei vezetője. Hangsúlyozta ugyanakkor, azt sem tartják elfogadhatónak, hogy a betegeket sem kérdezte meg senki arról, hogy az adataikat összegyűjthetik-e erre a kórlapra. Soós Szabó Klára úgy véli, az elektronikus kórlap bevezetésére vonatkozó projekt lebonyolítói nem nagyon vizsgálják, hogy mi ennek a hozadéka és eredménye, hanem a pénz elköltése, a projekt lezárása az elsődleges. Úgy tudja, a nyugat-európai országokban nincs elektronikus kórlap, Angliában ugyan próbálkoztak a bevezetésével, de leállították, mert nagyon nagy költségekkel járt és nem volt ezzel arányos a hozadéka.
A csíksomlyói skanzen-park létrehozásához szükségessé vált egy újabb övezeti rendezési terv (PUZ) elkészítése. A dokumentációt januári ülésén pénteken hagyta jóvá a csíkszeredai önkormányzati képviselő testület.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a csíkszeredai Vigadó épületének felújítása érdekében, amely uniós támogatással történik meg. Érdeklődők már vannak, az ajánlatok elbírálása után, ha nem lesznek óvások, májusban szerződést írhatnak alá.
Más helyszínen fogadják a betegeket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sebészeti járóbetegrendelői február másodikától – tájékoztat az intézmény közösségi oldalán.
Felmérte a kritikusabb helyszíneket Csíkszeredában a hóolvadás után az útkarbantartással megbízott cég, pénteken pedig hozzáfognak a gödrök betöméséhez hideg aszfalttal.
A tervek elkészülnek, és az építkezési engedélyt is ki fogják adni, de a Brassói úton idén nem valószínű, hogy kialakítják az elképzelt körforgalmat. Ennek anyagi okai vannak: több olyan beruházást kell befejezni, amelyek jelentős önrészt igényelnek.
Közel százötven fős leépítésről tett előzetes bejelentést a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél egy csíkszeredai textilipari cég. A tömeges elbocsátást már februárban kénytelenek végrehajtani.
Február 5-én éjfélig lehet szavazni online, illetve ily módon értékelni a Csíkszentmiklósi Ifjúsági Egyesület által meghirdetett rajzversenyre beküldött munkákat. Ez egyfajta ráhangolás a február 7-én esedékes ottani kolbászfesztiválra.
Dolgoznak a betonelemekkel, ezért lezárták az 578-as európai út Csíkszentkirály felől Csíkszereda irányába vezető dupla sávját kedden reggel.
Szakképzést indít 2026 februárjától a Gyulafehérvári Caritas Csíkszeredában, amely a szociális ellátórendszerben dolgozni kívánók számára kínál gyakorlatorientált felkészülést.
Civil kezdeményezésre Csíkszeredában is tüntetést szerveznek szombat délre a Szabadság térre a magas adók ellen tiltakozva.
szóljon hozzá!