Fotó: Kristó Róbert
A személyes és az egészségi állapotot érintő adatok és a kórtörténet egyszerű elérhetőségét, követhetőségét remélik az elektronikus kórlapok bevezetésétől. A háziorvosok úgy látják, még nem biztosított a rendszer törvényes háttere, ezért kérték, még ne alkalmazzák.
2014. június 04., 16:072014. június 04., 16:07
2014. június 04., 16:202014. június 04., 16:20
Már mintegy 130 ezer elektronikus kórlapot indítottak el, az ezekben szereplő adatokat már több mint háromezer orvos használta, és több mint ötven kórház csatlakozott a rendszerhez – adta hírül nemrég az Országos Egészségbiztosító Pénztár. A betegek adatait, a számukra kiállított beutalókat, recepteket, vizsgálati eredményeket, diagnózisokat, kórházi kezeléseket, kórelőzményeket tartalmazó elektronikus kórlapokat egy 18,5 millió eurós – 81,62 százalékban európai uniós, 18,38 százalékban állami finanszírozású – projekt keretében vezetik be, és a tervek szerint egy pillére lesz annak az elektronikus egészségügyi rendszernek, melynek egy másik oszlopát a már bevezetett elektronikus receptek jelentik. Az új, 2014-2015-ös évre szóló egészségügyi keretszerződés ugyanakkor az elektronikus beutalót és számlát is említi, ezek bevezetésére viszont még nincs pontos határidő kitűzve – mondta el korábban Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója.
A beteg ad hozzáférést
Duda Tihamér közölte, a projekt kapcsán eddig közzétettek szerint az elektronikus kórlaphoz a beteg hozzáfér majd, és ő adja meg a hozzáférési lehetőséget az egészségügyi intézményeknek vagy orvosnak, az ő beleegyezése nélkül csak sürgősségi esetekben és csak egyes információkat lehet elérni. Duda Tihamér ugyanakkor elmondta, az még nincs tisztázva, hogy a betegek korábbi adatait ki fogja feltölteni, az elektronikus kórlapba egyelőre a betegek jövőbeni adatai fognak felkerülni.
„Elszippantják az adatokat”
Azon orvosoktól, akik csak az egészségbiztosító pénztár egységes informatikai nyilvántartó rendszerében (SIUI) dolgoznak, azoktól elszippantják az adatokat – fogalmazott Soós Szabó Klára csíkszeredai háziorvos, a Hargita Megyei Háziorvosi Szövetség elnöke. Kifejtette, az elektronikus kórlap rendszere keretében az orvos által a betegről bevitt adatokat automatikusan átveszik és felvezetik az elektronikus kórlapra. Ezt nem minden orvosnál tudják megtenni, akik szoftvert vásároltak a rendelő adminisztrálására, azoknál nem engedi az adatok átvételét a program – mondta el Soós Szabó Klára.
Anélkül veszik át automatikusan az adatokat a SIUI-ból, hogy ki lennének részletesen dolgozva ezen személyes információk kezelésének, felhasználásának szabályai, ezért kérte a háziorvosi szövetség országos vezetősége, hogy amíg ez a törvényes háttér nincs pontosan megszabva, addig állítsák le az elektronikus kórlapok adatokkal való felöltését – közölte a háziorvosi szövetség megyei vezetője. Hangsúlyozta ugyanakkor, azt sem tartják elfogadhatónak, hogy a betegeket sem kérdezte meg senki arról, hogy az adataikat összegyűjthetik-e erre a kórlapra. Soós Szabó Klára úgy véli, az elektronikus kórlap bevezetésére vonatkozó projekt lebonyolítói nem nagyon vizsgálják, hogy mi ennek a hozadéka és eredménye, hanem a pénz elköltése, a projekt lezárása az elsődleges. Úgy tudja, a nyugat-európai országokban nincs elektronikus kórlap, Angliában ugyan próbálkoztak a bevezetésével, de leállították, mert nagyon nagy költségekkel járt és nem volt ezzel arányos a hozadéka.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
A városvezetés nem tervez lépéseket a provokatív, nacionalista plakátok ügyében Csíkszeredában. Az alpolgármester szerint nem tudni, ki áll az üzenetek mögött, de ez a kampányidőszak realitása, és talán ennél rosszabbra is számítani lehet a jövőben.
szóljon hozzá!