Vadkártérítés csak módjával

Hosszú ideje most fordul elő először, hogy a környezetvédelmi minisztérium pénzt utalt ki a vadkárok megtérítésére. A rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint országos szinten a 2012-2014-es időszakra vonatkozólag 184 kifizetést eszközölnek, a gazdák a napokban kell megkapják az őket illető összegeket. Ezek esetenként ötven lejtől egészen 24 850 lejig terjednek, összesen 406 978 lej értékben.

Ötszáz körüli igénylés, 38 kifizetés

A Hargita megyei adatok vizsgálata meglepő számokkal szolgál. A megyei környezetvédelmi igazgatóság szerint 2012-ben 152, egy évvel később pedig 137 kártérítés-igénylési adatcsomót állítottak össze és küldtek tovább a brassói regionális erdészeti felügyelőséghez, idén ezek száma jóval meghaladja a kétszázat. Ehhez képest most mindössze 38 kárvallottat fizet ki az állam, a két évvel ezelőtti igénylések közül ötöt, a tavalyiak közül húszat, idén pedig egyelőre 13-at. Csíkszéken nyolc farmer kap pénzt, egy dánfalvi és egy gyimesközéploki személynek még két évvel ezelőtti, egy-egy madarasi, karcfalvi, szépvízi, csíkszentdomokosi, pálfalvi és csíkszentkirályi gazdának pedig idei vadkárát térítik meg.

Szándékosan visszadobott dokumentációk?

„Sok mindent nem tudok mondani a kifizetésekkel kapcsolatban, mivel nem igazán avatnak minket be a folyamatba a hatóságok” – nyilatkozta kérdésünkre Virágh Attila, a Kakukk Tulajdonosi Társulás elnöke. Az általa vezetett egyesületet hat erdővidéki, továbbá Alcsík összes, illetve Felcsík mintegy fél tucatnyi közbirtokossága hozta létre, ehhez néhány önkormányzat és magánszemély is társult. Összesen 62 700 hektár vadászterület felett rendelkezik. Mint elmondta, az általa vezetett társulás is legtöbb esetben képviselteti magát a kártérítést megállapító bizottsági munkában, komolyabban azonban nem tudják befolyásolni annak munkáját. Az elnök kiemelte, évente 10-30 közöttire tehető azon iratcsomók száma, amelyek összeállításában részt vesznek. „A visszajelzéseink alapján azonban a legtöbbet visszautasítják azzal az indokkal, hogy az iratok nem voltak megfelelően kitöltve. Pedig szakemberek írták meg azokat” – magyarázta Virágh. Véleménye szerint az igényléseket elbíráló brassói szakhatóság tulajdonképpen visszaél azzal, hogy a vonatkozó jogszabály teljesíthetetlen feltételeket szab a károk kifizetésére. Így például villanypásztorral vagy kerítéssel kell védeni a mezőgazdasági területeket, a gazdáknak éjszakai járőrözéssel kellene elijeszteniük a vadakat. „Úgy is mondhatjuk, jól működik a hatósági szűrő, hiszen a legtöbben az anyagi vesztességgel és keserű szájízzel maradtak a vadkárok után” – jelentette ki a Kakukk társulás vezetője.

Nem jó ez a rendszer

„Az egész mezőt nem lehet bekeríteni, az összes vadat nem lehet lelőni” – fogalmazott a helyzettel kapcsolatban Bencze István. A csíkszeredai vadásztársulat elnöke hangsúlyozta, a kiemelten védett állatok (medve és farkas) okozta károk értékét az államnak kell megtérítenie, a többit a vadászegyesületeknek. Az általa vezetett egyesület azonban sem tavaly, sem idén nem kapott olyan utasítást az elbírálást végző brassói erdészeti felügyelőségtől, hogy a rájuk háruló vadkárértéket térítsék meg. Állítása szerint a legújabb szabályozások, amelyek szerint a közbiztonságot veszélyeztető vadak vadászidényen kívül is kilőhetők, sem hoznak megoldást a jelenlegi helyzetre. „Az állatokat az emberek elűzték hagyományos élőhelyeikről. Ha meg kilövünk például egy anyamedvét, akkor a környezetvédők támadnak minket. Nekünk is nehéz, nem tudjuk eldönteni, mi is lenne a jó megoldás” – említette az elnök.

Korlátozott mozgástér

„Mi nem teszünk egyebet, minthogy az önkormányzatok, területtulajdonosok, vadászegyesületek és általunk alkotta szakbizottság által kiállított jegyzőkönyvet továbbküldjük a brassói erdészeti felügyelőségnek. A dokumentációk sorsáról ezt követően senki nem tájékoztat minket” – mondta Domokos László. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője is úgy tudja, nagyon sok igénylést nem fizetnek ki, a visszautasított dokumentációk pontos számát viszont nem ismeri. „Idén például már jóval több mint kétszáz feletti a kárigénylések száma. Ám sajnos nagyon sok nehézségbe ütközik az ügynökségünk a munka során: egyre kisebb például az üzemanyagkvótánk, így nagyon nehezen tudjuk megoldani az ilyen esetekben szükséges helyszíneléseket” – számolt be az igazgató.

A kártérítés jár a gazdának

Valószínűsíthető, hogy korábban volt olyan üzenet a szakminisztérium részéről a regionális központok irányába, hogy mivel nincs elegendő pénz, ezért minél kevesebb vadkártérítést kell jóváhagyni – említette a Székelyhonnak Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. A tárcavezető kiemelte, ezen mindenképpen változtatni kell. Mint fogalmazott, ezen dolgozik az általa létrehozott szakbizottság, mely a következő időszakban jelentős változtatásokat szeretne eszközölni a most érvényben levő jogszabályokon. Az elképzelés egyik része, hogy a jövőben a megyei környezetvédelmi ügynökségek fizessék ki a vadkárt a gazdáknak, ily módon jelentősen csökkenthető a bürokrácia. Ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy lehessen minél korrektebb módon felmérni a vadkárokat, kizárva a hivatali túlkapások lehetőségét, hiszen a kártérítés minden esetben jár a gazdának.