Ünnepi örmény családi találkozó Szépvízen

Közel kétszázan jelentek meg az örmény családi találkozón, mely az örmény katolikus templomban tartott szentmisével vette kezdetét. A szertartást Szilágyi Lőrinc gyergyószentmiklósi, valamint Gábor Zoltán szépvízi plébánosok celebrálta. A mise után bemutatták az 1763-ban épült műemléktemplomról készült kiadványt.

Gábor Zoltán plébános bevezetőként elmondta: „Tévesen Szent Anna-kápolnaként ismerik az emberek a régi örmény kápolnát. Valójában a felirata alapján Szent Család kápolnának hívták eredetileg, hiszen 1820-ban Száva Antal a Szent Család tiszteletére építette.” A szépvízi örmény katolikus templom című könyv három részből áll, Pál Emese művészettörténész, Kiss Loránd régész, valamint Bogos Mária szaktanfelügyelő munkáiból állították össze.

„Nem véletlenül a templom a könyvbemutató helyszíne, hiszen a templom találkozóhely. Kétszázötven évvel ezelőtt az örmény közösség úgy döntött, a kápolna mellé templomot épít, mely hozzájárult az örmény családok önazonosságának megőrzéséhez” – hangoztatta Bogos Mária, a könyv szerkesztője.

Az örmény családok találkozóját nagyban támogatta a zuglói örmény kisebbségi önkormányzat, melynek képviselője, Zárug Katalin ezen ünnepi alkalomból örmény zászlót ajándékozott a közösségnek, viszonzásul pedig székely zászlót adtak neki emlékbe. A szentmisét és könyvbemutatót követően a templomkertben megkoszorúzták az őseik tiszteletére 2000-ben állított emléktáblát, majd közösen elénekelték a Himnuszt és a Székely himnuszt.

Emlékházat avattak

Az örmény halottakért szólaltak meg a templom harangjai, miközben a kis közösség tagjai a templomkertből a közelben lévő örmény múzeumházig vonultak.

 „Több évi munka után avatjuk fel az emlékházat, az egyik szobában liturgikus szent eszközök láthatók, egy másikban családi fényképek, okiratok, a középső terem időszakos kiállítások helye lehet, a negyedik helyiségben eredeti örmény szobát rendeztünk be, az utolsó szobában pedig technikai leírások kaptak helyet. Ezenkívül az épület hátsó részében egy nagyobb termet alakítottunk ki gyűlések, megbeszélések számára” – mutatta be az emlékházat Ajtony Gábor, a Szentháromság Alapítvány elnöke az avatóünnepségen. 

Ferencz Tibort, Szépvíz polgármesterét kérték fel a szalagvágásra. „A község akkor élte fénykorát, mikor az örmények betelepedtek, amit hoztak magukkal, azzal felemelték az itt lévő közösséget” – hangsúlyozta az elöljáró.  Az ünnepi beszédeket követően a helyi plébános megáldotta a múzeumként is funkcionáló épületet.

Az örmény családi találkozó a kezdetekben egy misével kezdődött, mostanra pedig ilyen szép ünnepély lett belőle – büszkélkedett az egyik résztvevő.  „Örömteli és megrendítő is egyben egy ilyen találkozó, emlékszem olyanra is, amikor 30–40 éve nem találkozott emberek ismertek egymásra\" – mesélte Nuridsány Zoltánné, a budapesti XV. kerületi örmény kisebbségi önkormányzat elnöke, aki elmondta: másfél évtizede tartják a kapcsolatot a szépvíziekkel.

„Az én édesapám és nagytatám is itt született Szépvízen, jelenleg Gyergyószentmiklóson élünk, minden évben visszajárunk az örmények találkozójára” – vallotta Zakariás Éva Mária. „Gyerekkoromban élet volt itt, nagyapám mesélte, hogy a most kultúrházként működő Kaszinóba gyűltek össze, és a gazdasági életről beszéltek, szórakoztak. Ez a szokás teljesen kihalt, de most örvendek, hogy legalább felelevenítik” – mondta az örmény származású nő, miközben a kiállított családi fényképeiket tekintette meg az emlékházban.  Az örmény családi találkozó közös ebéddel és családiasabb hangulatú programokkal zárult.