A turisztikai miniszter azt szeretné, ha a külföldről turistákat hozó utazási irodáknak ezentúl nem kellene áfát fizetniük, így lehetne csökkenteni a turisztikai szolgáltatások árát, illetve növekedhetne az országba látogatók száma. Az ötletre a csíkszeredai érintettek – természetesen – pozitívan reagáltak.
2012. február 20., 17:062012. február 20., 17:06
2012. február 20., 18:522012. február 20., 18:52
Az egész szakmát megmozgató ötlettel állt elő minap Cristian Petrescu turisztikai miniszter, aki azt szeretné, hogy a külföldről turistákat hozó utazási irodáknak ezentúl ne kelljen áfát fizetniük. A tárcavezető azzal indokolta ötletét, hogy áfa nélkül a külföldiek számára csökkenhetne a hazai turisztikai szolgáltatások ára, ugyanakkor növekedhetne az országba érkező turisták száma.
„Érdekes a helyzet, mivel jogi szempontból a külföldi turisták által az országba behozott pénz úgy jelenik meg, mint exportált turisztikai szolgáltatás, Romániában pedig az exportáló cégeknek nem kell áfát fizetniük. Ezért lenne fontos, hogy ezentúl a külföldi turistákat fogadó turisztikai vállalkozásoknak ne kelljen ezekre a személyekre 24 százalékos áfát fizessenek” – érvelt a tárcavezető, aki javasolni fogja elképzelését a pénzügyminiszternek.
Az ötlet jó, de...
A turisztikai irodák képviselői osztják a miniszter véleményét. Szerintük, ha a jelenlegi 24%-ról 0%-ra csökkentenék az áfát, kisebbek lennének a díjszabások is. A szállodák már most is kilencszázalékos áfával dolgoznak, a turisztikai ügynökségeknek viszont teljes értékű, 24 százalékos áfát kell fizetniük.
„A kezdeményezés nem rossz, azt viszont rögtön hozzá kell tennem, hogy a szállodák nagy részének, például a miénknek, az elmúlt esztendőkben drasztikusan csökkenteniük kellett a szolgáltatások árait. Egy hetven eurós szobát három éve még a megszabott áron, manapság viszont csak fél áron lehet kiadni” – ezt már a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyő menedzsere, Tódor Etelka mondta. Szerinte korántsem valószínű, hogy a külföldi vendégeket fogadó egységek egy esetleges áfa-eltörléskor is csökkentenék áraikat, ugyanis már most is közel fél áron tevékenykednek. „A külföldiek már nem a kifüggesztett árakat fizetik meg, hanem alkudoznak, így közös megegyezés alapján alakul ki a mindenki számára elfogadható ár.” A szállodamenedzser szerint a legnagyobb segítség az lenne, ha az éttermi szolgáltatások esetében csökkentenék az áfát. „Elena Udrea korábbi turisztikai miniszter ezt évekkel ezelőtt megígérte, ha jól tudom, még a programjában is szerepelt ez, de aztán nem lett abból semmi” – nyugtázta Tódor Etelka.
Az országot kellene reklámozni
„Nem kellett volna lecserélni Udreát” – jelentette ki határozottan Kassay Miklós, a csíkszeredai Calibra Utazási Iroda turisztikai referense, majd indoklásként hozzátette, „Hargita megyének számos előnye származott Elena Udrea miniszterségéből. Elég, ha csak a tusnádfürdői vagy a parajdi fürdőkomplexumok építésénél vállalt szerepét említem.” Kassay szerint a mostani turisztikai tárcavezető ötlete nem rossz ugyan, „de abból nem a turisztikai irodák, hanem inkább a szállást adó helyek profitálnának. Egy turisztikai iroda ugyanis a külföldiek száz eurós utazásából legtöbb húsz eurót nyerhet, aminek az áfája öt euró”. Külföldi turistát mégsem áfa-csökkentéssel lehetne az országba csalogatni – tette hozzá –, hanem a jól kiépített úthálózattal, illetve repterekkel, valamint jól eladható szabadidős programokkal.
„A román tengerparti szolgáltatások sokkal gyengébbek, mint a szomszédos Bulgáriáé, az itthoni árak mégis ötven százalékkal magasabbak. Elsősorban nemzetközi megítélésünkön kellene javítani, erre kellene áldoznia a turisztikai minisztériumnak. Szomorú látni, hogy miközben Macedóniáról vagy akár Bulgáriáról reklámfilmeket vetítenek a különböző ismeretterjesztő csatornákon, addig Románia csak nagyon ritkán kerül műsorra. Továbbá minisztériumi szinten támogatni kellene minden olyan irodát, amely külföldi turisztikai vásárokon vesz részt” – szorgalmazta a turisztikában jártas szakember.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
Több mint két éve vásárolta meg a csíkszeredai önkormányzat a zsögödi városrészben épült lovardát, amelyet azóta lovas egyesület bérel és működtet. Fejlesztésekre, felújításokra jelenleg nincs pénz, noha szükség lenne rá.
Noha közel egy éve elkészültek, csak most lehet átvenni az építőtől a Csíkcsicsóban felújított közel 6 kilométeres útszakaszt és több hidat, mert a pénz egy része hiányzott. Az önkormányzat kormánytámogatást kap, így fizethet.
Pályázatokat készít elő a csíkszeredai önkormányzat a Központi Fejlesztési Régióhoz, miközben több fontos beruházás ügyében is döntött a hétfői rendkívüli tanácsülésen. A testület kisajátításról is szavazott.
Újabb, jelentős összegű kivitelezési szerződést írtak alá a Harvíz Rt. óriásprojektje részeként. A Csíkszentmárton és Csíkszentsimon településeit érintő beruházás során víz- és csatornahálózatokat bővítenek, és új nyomóvezeték is épül.
A Harvíz Rt. óriásprojektje részeként két csíkszéki községekben is elkezdődött a víz- és csatornahálózatok építése. Csíkszentléleken és Csíkszentgyörgyön is munkához látott a kivitelező, elsőként a szennyvízhálózat készül el.
Épületnek ütközött autójával kedden késő este egy 30 éves csíkszeredai férfi. A rendőrség szerint ittasan vezetett, ráadásul érvényes jogosítványa sem volt.
Nemsokára leér Tusnádfürdőig az az ellátóvezeték, amely a város vízellátását megfelelő módon tudja majd biztosítani. A vezetéképítés mellett a kiszolgáló létesítmények is készülnek, idén szeretnék befejezni a beruházást.
Medvét láttak Csíkszereda Taploca övezetében kedd délután, a lakosságot Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a veszélyre.
A 90 éve született Gaál András festőművész életművét bemutató időszakos kiállítás nyílik augusztus 6-án, csütörtökön 17 órától a Csíki Székely Múzeumban.
szóljon hozzá!