A turisztikai miniszter azt szeretné, ha a külföldről turistákat hozó utazási irodáknak ezentúl nem kellene áfát fizetniük, így lehetne csökkenteni a turisztikai szolgáltatások árát, illetve növekedhetne az országba látogatók száma. Az ötletre a csíkszeredai érintettek – természetesen – pozitívan reagáltak.
2012. február 20., 17:062012. február 20., 17:06
2012. február 20., 18:522012. február 20., 18:52
Az egész szakmát megmozgató ötlettel állt elő minap Cristian Petrescu turisztikai miniszter, aki azt szeretné, hogy a külföldről turistákat hozó utazási irodáknak ezentúl ne kelljen áfát fizetniük. A tárcavezető azzal indokolta ötletét, hogy áfa nélkül a külföldiek számára csökkenhetne a hazai turisztikai szolgáltatások ára, ugyanakkor növekedhetne az országba érkező turisták száma.
„Érdekes a helyzet, mivel jogi szempontból a külföldi turisták által az országba behozott pénz úgy jelenik meg, mint exportált turisztikai szolgáltatás, Romániában pedig az exportáló cégeknek nem kell áfát fizetniük. Ezért lenne fontos, hogy ezentúl a külföldi turistákat fogadó turisztikai vállalkozásoknak ne kelljen ezekre a személyekre 24 százalékos áfát fizessenek” – érvelt a tárcavezető, aki javasolni fogja elképzelését a pénzügyminiszternek.
Az ötlet jó, de...
A turisztikai irodák képviselői osztják a miniszter véleményét. Szerintük, ha a jelenlegi 24%-ról 0%-ra csökkentenék az áfát, kisebbek lennének a díjszabások is. A szállodák már most is kilencszázalékos áfával dolgoznak, a turisztikai ügynökségeknek viszont teljes értékű, 24 százalékos áfát kell fizetniük.
„A kezdeményezés nem rossz, azt viszont rögtön hozzá kell tennem, hogy a szállodák nagy részének, például a miénknek, az elmúlt esztendőkben drasztikusan csökkenteniük kellett a szolgáltatások árait. Egy hetven eurós szobát három éve még a megszabott áron, manapság viszont csak fél áron lehet kiadni” – ezt már a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyő menedzsere, Tódor Etelka mondta. Szerinte korántsem valószínű, hogy a külföldi vendégeket fogadó egységek egy esetleges áfa-eltörléskor is csökkentenék áraikat, ugyanis már most is közel fél áron tevékenykednek. „A külföldiek már nem a kifüggesztett árakat fizetik meg, hanem alkudoznak, így közös megegyezés alapján alakul ki a mindenki számára elfogadható ár.” A szállodamenedzser szerint a legnagyobb segítség az lenne, ha az éttermi szolgáltatások esetében csökkentenék az áfát. „Elena Udrea korábbi turisztikai miniszter ezt évekkel ezelőtt megígérte, ha jól tudom, még a programjában is szerepelt ez, de aztán nem lett abból semmi” – nyugtázta Tódor Etelka.
Az országot kellene reklámozni
„Nem kellett volna lecserélni Udreát” – jelentette ki határozottan Kassay Miklós, a csíkszeredai Calibra Utazási Iroda turisztikai referense, majd indoklásként hozzátette, „Hargita megyének számos előnye származott Elena Udrea miniszterségéből. Elég, ha csak a tusnádfürdői vagy a parajdi fürdőkomplexumok építésénél vállalt szerepét említem.” Kassay szerint a mostani turisztikai tárcavezető ötlete nem rossz ugyan, „de abból nem a turisztikai irodák, hanem inkább a szállást adó helyek profitálnának. Egy turisztikai iroda ugyanis a külföldiek száz eurós utazásából legtöbb húsz eurót nyerhet, aminek az áfája öt euró”. Külföldi turistát mégsem áfa-csökkentéssel lehetne az országba csalogatni – tette hozzá –, hanem a jól kiépített úthálózattal, illetve repterekkel, valamint jól eladható szabadidős programokkal.
„A román tengerparti szolgáltatások sokkal gyengébbek, mint a szomszédos Bulgáriáé, az itthoni árak mégis ötven százalékkal magasabbak. Elsősorban nemzetközi megítélésünkön kellene javítani, erre kellene áldoznia a turisztikai minisztériumnak. Szomorú látni, hogy miközben Macedóniáról vagy akár Bulgáriáról reklámfilmeket vetítenek a különböző ismeretterjesztő csatornákon, addig Románia csak nagyon ritkán kerül műsorra. Továbbá minisztériumi szinten támogatni kellene minden olyan irodát, amely külföldi turisztikai vásárokon vesz részt” – szorgalmazta a turisztikában jártas szakember.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
Több mint két éve vásárolta meg a csíkszeredai önkormányzat a zsögödi városrészben épült lovardát, amelyet azóta lovas egyesület bérel és működtet. Fejlesztésekre, felújításokra jelenleg nincs pénz, noha szükség lenne rá.
szóljon hozzá!