A turisztikai miniszter azt szeretné, ha a külföldről turistákat hozó utazási irodáknak ezentúl nem kellene áfát fizetniük, így lehetne csökkenteni a turisztikai szolgáltatások árát, illetve növekedhetne az országba látogatók száma. Az ötletre a csíkszeredai érintettek – természetesen – pozitívan reagáltak.
2012. február 20., 17:062012. február 20., 17:06
2012. február 20., 18:522012. február 20., 18:52
Az egész szakmát megmozgató ötlettel állt elő minap Cristian Petrescu turisztikai miniszter, aki azt szeretné, hogy a külföldről turistákat hozó utazási irodáknak ezentúl ne kelljen áfát fizetniük. A tárcavezető azzal indokolta ötletét, hogy áfa nélkül a külföldiek számára csökkenhetne a hazai turisztikai szolgáltatások ára, ugyanakkor növekedhetne az országba érkező turisták száma.
„Érdekes a helyzet, mivel jogi szempontból a külföldi turisták által az országba behozott pénz úgy jelenik meg, mint exportált turisztikai szolgáltatás, Romániában pedig az exportáló cégeknek nem kell áfát fizetniük. Ezért lenne fontos, hogy ezentúl a külföldi turistákat fogadó turisztikai vállalkozásoknak ne kelljen ezekre a személyekre 24 százalékos áfát fizessenek” – érvelt a tárcavezető, aki javasolni fogja elképzelését a pénzügyminiszternek.
Az ötlet jó, de...
A turisztikai irodák képviselői osztják a miniszter véleményét. Szerintük, ha a jelenlegi 24%-ról 0%-ra csökkentenék az áfát, kisebbek lennének a díjszabások is. A szállodák már most is kilencszázalékos áfával dolgoznak, a turisztikai ügynökségeknek viszont teljes értékű, 24 százalékos áfát kell fizetniük.
„A kezdeményezés nem rossz, azt viszont rögtön hozzá kell tennem, hogy a szállodák nagy részének, például a miénknek, az elmúlt esztendőkben drasztikusan csökkenteniük kellett a szolgáltatások árait. Egy hetven eurós szobát három éve még a megszabott áron, manapság viszont csak fél áron lehet kiadni” – ezt már a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyő menedzsere, Tódor Etelka mondta. Szerinte korántsem valószínű, hogy a külföldi vendégeket fogadó egységek egy esetleges áfa-eltörléskor is csökkentenék áraikat, ugyanis már most is közel fél áron tevékenykednek. „A külföldiek már nem a kifüggesztett árakat fizetik meg, hanem alkudoznak, így közös megegyezés alapján alakul ki a mindenki számára elfogadható ár.” A szállodamenedzser szerint a legnagyobb segítség az lenne, ha az éttermi szolgáltatások esetében csökkentenék az áfát. „Elena Udrea korábbi turisztikai miniszter ezt évekkel ezelőtt megígérte, ha jól tudom, még a programjában is szerepelt ez, de aztán nem lett abból semmi” – nyugtázta Tódor Etelka.
Az országot kellene reklámozni
„Nem kellett volna lecserélni Udreát” – jelentette ki határozottan Kassay Miklós, a csíkszeredai Calibra Utazási Iroda turisztikai referense, majd indoklásként hozzátette, „Hargita megyének számos előnye származott Elena Udrea miniszterségéből. Elég, ha csak a tusnádfürdői vagy a parajdi fürdőkomplexumok építésénél vállalt szerepét említem.” Kassay szerint a mostani turisztikai tárcavezető ötlete nem rossz ugyan, „de abból nem a turisztikai irodák, hanem inkább a szállást adó helyek profitálnának. Egy turisztikai iroda ugyanis a külföldiek száz eurós utazásából legtöbb húsz eurót nyerhet, aminek az áfája öt euró”. Külföldi turistát mégsem áfa-csökkentéssel lehetne az országba csalogatni – tette hozzá –, hanem a jól kiépített úthálózattal, illetve repterekkel, valamint jól eladható szabadidős programokkal.
„A román tengerparti szolgáltatások sokkal gyengébbek, mint a szomszédos Bulgáriáé, az itthoni árak mégis ötven százalékkal magasabbak. Elsősorban nemzetközi megítélésünkön kellene javítani, erre kellene áldoznia a turisztikai minisztériumnak. Szomorú látni, hogy miközben Macedóniáról vagy akár Bulgáriáról reklámfilmeket vetítenek a különböző ismeretterjesztő csatornákon, addig Románia csak nagyon ritkán kerül műsorra. Továbbá minisztériumi szinten támogatni kellene minden olyan irodát, amely külföldi turisztikai vásárokon vesz részt” – szorgalmazta a turisztikában jártas szakember.
Hargitafürdőn 120 tonna, míg Csíkszeredában 210 tonna csúszásgátló anyagot szórtak az utakra a munkagépek az idei havazás kezdete óta – derül ki Bors Béla csíkszeredai alpolgármester közleményéből.
Az idei helyi adók és illetékek befizetésére csak január 15-től lesz lehetőség Csíkszerdában, addig az előző évek elmaradásait, a büntetéseket és egyéb illetékeket lehet törleszteni.
Közölte a 2026-os házszentelések menetrendjét a csíkszeredai Szent Ágoston Római Katolikus Plébánia. A látogatásokra január 2-a és 5-e között kerül sor.
A kisfiú január elsején 10 óra 57 perckor született meg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban. Márton Dávid egy gyimesbükki család harmadik gyermekeként jött a világra.
Közúti baleset történt az év utolsó napjának délelőttjén a 12A jelzésű országúton, Csíkszentmiklós és Csíkszereda között. A rendőrség közleménye szerint három autó összeütközött, egy személy megsérült.
Meglepte az a szintű magyarellenesség Szondy Zoltán klubelnököt, amit a labdarúgó első osztályban tapasztalt. Ugyanakkor a fociakadémia eljutott egy olyan fejlődési szintre, ahonnan csak úgy tudnak továbblépni, ha jövőtől másképpen fognak dolgozni.
A megszokott formában nem lehet Csíkszeredában tűzijáték szilveszterkor – erről december 30-án kapott tájékoztatást az önkormányzat. A közösségi élmény így sem marad el: fényjátékkal zárul az év, amelyet a Szabadság téren lehet majd megtekinteni.
Csíkszeredában sem csak az inflációs rátával nő jövőre a helyi adók mértéke, hanem emelt adókulcsot vezetnek be az ingatlan- és gépjárműadó kiszámításánál, sőt még adókedvezményeket is eltörölnek.
A Madéfalvi Veszedelem 262. évfordulója alkalmából többnapos megemlékezés-sorozatot szerveznek január 5–7. között Madéfalván.
Több egymást követő tűzeset után rendkívüli falugyűlést tartottak Kászonjakabfalván. A helyiek szerint a történtek egy konkrét személyhez köthetők, ám bizonyíték hiányában senkit nem mertek megnevezni.
szóljon hozzá!