Többletjutattást akarnak a munkaszolgálatot végzetteknek

A módosítási javaslat szövege szerint azok érintettek a módosítási javaslatban, akiket az említett időszakban hazafias munka ürügyén kényszermunkára küldtek többek között bányákba, kohászati üzemekbe vagy éppen a Duna-csatornához.

2015-ben közvitát tartottak Csíkszeredában a témában a Munkaszolgálatosok Szövetségének kezdeményezésére. A közvita hatására összeállították a törvénytervezetet, majd elő is terjesztették a parlamentben. Az országházban zajló vita egy évig tartott, majd idén júliusban a szakbizottság negatív véleményt fogalmazott meg róla, amellyel a képviselőház plénuma elé küldte visszautasításra.

„Nem látom azt a parlamenti többséget, amely elfogadja a javaslatot. Sem a Ponta-, sem pedig a Cioloş-kormány nem kezelte prioritásként az ügyet. Nem egyeztek bele abba, hogy ezt beépítsük a nyugdíjrendszerbe. Az egyik érvük az volt, hogy nehezen feltérképezhető, hogy milyen munkára osztották be az embereket, a másik érvük pedig, hogy nem lenne jó megoldás a nyugdíjrendszert terhelni ezzel. De mivel számunkra ez a kérdés nagyon fontos, a parlament munkaügyi szakbizottságának elutasító szavazata után Kerekes Károly és a bizottság szociáldemokrata párti elnöke, Solomon Adrian megfogalmazott egy új törvénytervezetet, amelyre most már nyitottnak tűnik a kormány” – fejtette ki hétfői sajtótájékoztatóján Korodi Attila.

Az újonnan előkészített törvényt úgy módosítanák, hogy a jelenlegi rendszer, amely a szociális referencia pontértékhez viszonyítva állandóságot határoz meg, plusz értéket adnának meg az 1961 után kényszermunkán tevékenykedők számára függetlenül attól, hogy ezt katonaként vagy civilként végezték.

A csíki képviselő kiemelte, hogy ezt a többletjuttatást nem a nyugdíjrendszeren keresztül, hanem állami költségvetésből biztosítanák, amely plusz jövedelemforrást jelent a nyugdíjas emberek számára. A törvénytervezet jelenleg a szenátus asztalán hever.

Kérdésünkre, hogy a módosítás hány személyt érintene, a képviselő azt válaszolta, hogy országos viszonylatban tízezreket. „Ez nem csak magyar kérdés. Ritka volt az a katona, aki ideig-óráig ne dolgozott volna valamelyik munkatelepen. Innen is jöttek a viták, mert az illetékes szaktárca azt mondta, nem tud pontos adatbázist felállítani. Meglátásunk szerint viszont a katonai egységeknél a napi parancsoknál pontosan lemérhető, hogy melyik katona milyen munkafolyamatban vett részt. Ezt fel lehet mérni, csak nyitottság kellene.”