Több pályázati lehetőséget szeretnének a közbirtokosságok

Októberben Kovászna és Hargita megyei közbirtokosságok és mezőgazdasági közintézmények képviselői folytattak megbeszélést Brüsszelben az Európai Bizottság szakértőivel. Ez alkalomból a közbirtokosságok korlátozott uniós pályázati lehetőségeire hívták fel a figyelmet, illetve a romániai pályázatirányító hatóságok túlzott bürokráciájára – számolt be az előzményekről Haschi András. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatója kihangsúlyozta, az elmúlt években a közbirtokosságok nagymértékben kimaradtak a nemzeti vidékfejlesztési program különböző kiírásaiból, annak ellenére, hogy nagy mezőgazdasági területtel rendelkeznek. Ugyanakkor azon kevesek közé tartoznak, akiknek megvan a gazdasági hátterük ahhoz, hogy különböző pályázatok esetén saját forrásokból tudjanak önrészt biztosítani. „És nem mellékes az sem, hogy vidékfejlesztés szempontjából a térségek alappillérei közé tartoznak” – jelentette ki Haschi. Elmondása szerint az uniós szakemberek úgy vélték, a közbirtokosságok beadvány formájában kellene ismertessék saját helyzetüket.

„A közbirtokosságok jogi státusa ismeretlen Brüsszel számára, ezen kell mindenképpen változtatni” – jegyezte meg az APIA székházban zajlott találkozón Tánczos Barna. A Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület elnöke kifejtette, rendkívül fontos, hogy a soron következő vidékfejlesztési programot oly módon állítsa össze a román kormány, hogy a különböző pályázati kiírásokban a közbirtokosságok is részt tudjanak venni, hiszen egyedi jogi helyzetük jelenleg nem teszi ezt lehetővé: magánszemélyek egyesületeként nem tudnak megfelelni a legtöbb pályázati kiírás alapvető feltételeinek.

„Az összeállított és aláírt dokumentum a következő tárgyalások alapját képezik. Számunkra nagyon fontosak a közbirtokosságok, nem hagyhatjuk őket támogatás nélkül” – nyugtázta az eseményen szintén jelen levő Moldován József, az RMDSZ gazdasági tanácsának tagja.

A közbirtokosságok képviselői üdvözölték a kezdeményezést. Elmondásuk szerint ez akár öt évvel korábban is megszülethetett volna, hiszen ez idő alatt számtalan pályázati lehetőségtől estek el, amelyekhez a területalapú támogatásokból tudták volna biztosítani az önrészt.