Szent Mihály, a mennyei hadak vezére

Szeptember 29-én van Szent Mihály, Gábor és Rafael arkangyalok ünnepe. A néphagyomány sok mindent társított ehhez az ünnephez, ami egyben jeles napnak is számított. Ki is valójában Szent Mihály? Egyike a hét arkangyalnak (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered. Az Istenhez hűséges angyalok jelszava, csatakiáltása: Ki olyan, mint az Isten?! Értelme ez: senki sem olyan, mint az Isten, vagyis: Isten a leghatalmasabb, ő a győztes, őt kell Úrnak elismerni, őt kell szolgálni.

Nagyon sok templom védőszentje, és sok település is róla van elnevezve. Már Szent István maga és királyi háza örök üdvösségére Mihálynak szentelte a veszprémi székesegyházat. Ő a patrónusa a váci és erdélyi, társpatrónusa az egri egyházmegyének is. Mihály és Gábor angyal zománcképe ott van a Szent Korona alsó részén is. A koronázási szertartás ősi bizánci szövege szerint ugyanis az új császár előtt maga Mihály arkangyal tárja majd föl az uralom kapuit. Ez a hit a magyar királyi udvarban sem lehetett ismeretlen.

Jeles ünnepre készül Csíkszentmihály

Ez a nap az év egyik legnagyobb ünnepe a Szent Mihály arkangyalról elnevezett csíkszentmihályi plébániának. A búcsús szentmisét vasárnap tartják. Az egyházközség első említése a pápai tizedjegyzékben 1333-ban fordult elő: de Sancto Michaele. Ekkor már templomos hely volt, azaz a település ennél jóval korábbi. A szepesi püspök feljegyzéseiben egy 1103-as évszám is található, melyet a templomon látott. A jelenlegi római katolikus templom a 13. században épülhetett, talán egy régebbi templom helyén.

A mezőgazdaságban szeptember a számvetés, a teljes betakarítás, szüret, szántás-vetés időszaka. Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója, Csíkban ilyenkor térnek vissza a havasi legelőkről a pásztorok, hogy télire a gazdák gondjaira bízzák a jószágot. A néphagyomány szerint ezzel a nappal kezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25-ig) tartott. Kisfarsang után nagyfarsangig tilos volt lakodalmazni vagy bált tartani.