Népszavazás a fejlesztési régióról

Szeretné-e Ön, hogy Hargita, Maros és Kovászna megye, Marosvásárhely központtal, egy fejlesztési régiót alkosson? – erről a kérdésről dönthetnek népszavazással a Hargita megyei lakosok december 22-én, amennyiben a Hargita megyei prefektus nem támadja meg a megyei önkormányzat erről szóló határozatát. Hargita Megye Tanácsának soros havi ülését Tusnádfürdőn tartották, és a referendum kiírása mellett többek között szavaztak a tusnádfürdői wellnessközpont, valamint a kaláka program támogatásáról is.

Borboly: figyelembe vettük az összes kifogást

„Figyelembe vettük az összes kifogást. Jogilag kikezdhetetlen a népszavazásról szóló határozatunk. Ha a prefektus megtámadja, akkor kizárólag politikai döntés mentén teszi ezt. Ha erre kerülne sor, bízom az igazságszolgáltatásban, mivel nem kaphatnak jogilag kifogásolnivalót ebben” – hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, mintegy utalva arra, hogy korábban Kovászna Megye Tanácsának a régiósítási referendum kiírásáról szóló határozatát megtámadta a Kovászna megyei prefektus.

A térség felzárkóztatása

A jelenlegi központi fejlesztési régió, amelynek része Hargita megye, az uniós források lehívásának tekintetében nem volt előnyös a hargitaiak számára, ugyanis nem tudták felvenni a harcot a nagyobb, gazdagabb megyékkel, magyarázta a megyei tanácselnök. Borboly bemutatójában a kisebb, de homogénebb régió létrehozása, azaz Hargita, Maros és Kovászna megyék egy fejlesztési régióba való besorolása mellett érvelt, Marosvásárhely központtal. Mint részletezte, egy ilyen régió hatékonyabban hívhatna le uniós pályázati támogatásokat, melyeknek célja a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatása a gazdagabb térségekhez. „A népakaratot figyelembe kell vegyék a bukaresti döntéshozók és Brüsszelben is. Számítunk a megye északi térségének lakóira is, hiszen a gazdasági felzárkózás mindannyiunk érdeke” – mutatott rá Borboly. A népszavazás lebonyolítására egyébként százezer eurót különítettek el.

A tartalékalapból a kaláka programra

Több mint 200 ezer lejt szánnak az egészségügyi engedély nélkül működő tanintézetek feljavítására a kaláka program keretében. A borszéki Zimmethausen Szakközépiskolát 19 700 lejjel, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskolát 32 000 lejjel, a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskolához tartozó Pitypang óvodát 7600 lejjel, a csíkmadarasi Kiss Ferenc Általános Iskolát 49 000 lejjel, a csatószegi Endes József Általános Iskolát 40 000 lejjel, az újszékelyi Bem József Általános Iskolát 42 000 lejjel, a várhegyfülpei Miron Cristea elemi iskolát 6500 lejjel, valamint a székelyvarsági József Attila Általános Iskolát 12 000 lejjel támogatják. A tanintézetek kalákában történő feljavításának mintájára jövőtől a kultúrotthonok tatarozására is különítenek el forrásokat a megyei tanács tartalékalapjából.