Nem egyedi a csíkszenttamási állapot

A feljavított és kiszélesített európai útra sok helybéli áldás helyett átokként tekint, az útkereszteződések előtt elhaladó autók nagy sebességgel közlekednek, sokszor percekig kell várni a biztonságos átkeléshez. „Ezek az útjavítók mindent elrontottak. Levették a régi műemlék- és az állatokra figyelmezetető táblákat, a helység határait pedig nem jelzi semmi. Jeleztem a hiányosságokat Brassóban, faxot küldtem Bukarestbe, beszéltem Cătălin Romanescuval, az országos útügy Hargita megyei kirendeltségének igazgatójával, értesítettem a csíkszeredai rendőrséget, valamint a munkálatokat kivitelező szakemberekkel is konzultáltam, de egyáltalán nem álltak rendelkezésemre. Letérő sávot akartunk kialakíttatni, de azt mondták, hogy nincs benne a kivitelezési tervben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy annyiban hagyjuk a dolgot, régi és komoly gondról van szó” – jelentette ki Gábor Tibor, Csíkkarcfalva polgármestere.

A falu lakói közül is sokan dühöngenek a meglátásaik és kéréseik semmibe vétele miatt. „Csíkszenttamástól lefelé mindenki ezen az „átjárón” kel át, sőt, ha a dánfalvi vasúti átjárónál a sorompó le van eresztve, az autósok gyakran hajtanak fel ide, hogy hamarabb átérjenek. Egy traktor utánfutóját ütötte el és tolta több száz méteren át maga előtt egy vonat, épp akkor, amikor folyt az út rendbehozatala, a balesetet látva mégse tett semmit az útügy” – panaszkodott a veszélyes kereszteződés közelében lakó Bogács Veronka.

Szomszédaihoz hasonlóan, János Gizella is naponta tapasztalja a modernizált út árnyoldalait. „Az európai úttal különválasztott falurészen is eléggé nagy a forgalom, farmok és asztalosműhelyek vannak itt, állatokat hajtanak keresztül az úton, ki a mezőre, így van ez több évtizede, ezen nem lehet változtatni. Úgy két hete egy gyorsvonat huszonkét juhot ütött el, meg se állt, robogott tovább. Kellene egy gyalogátkelő, vagy bármilyen forgalomlassító, tettünk is le kérést a tanácshoz, azt továbbították az országos útügyhöz, de ott megrekedt a dolog. Ennek ellenére bízunk benne, hogy mozdítani fognak valamit, nem akarjuk tovább félteni a saját és a gyerekeink életét!”