Múzeumavató Csíkszentmártonban

Háttérben a Baka Jánosnak szentelt panók

Gyönyörű őszi napsütéseben, számos érdeklődő jelenlétében, verses-zenés műsorral emlékeztek meg a csíkszentmártoni diákok az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 55. évfordulóján. A Szabó Cecília zenetanárnő és Pál Zoltán történelem szakos tanár által összeállított ünnepi műsor versekből, felolvasott visszaemlékezésekből állt, a gyermekek fúvós zenekara pedig az alkalomhoz illő betétekkel színesítette az ünnepséget, melynek szónoka Szarka Gábor konzul, a csíkszeredai Magyar Főkonzulátus munkatársa volt. Szarka történelmi visszaemlékezésében a második világháború után Magyarország sötét éveit elevenítette fel, majd az 1956-os eseményeket. A konzul szerint 1956-nak gyümölcse sokkal később, 1989-ben érett be. Szarka arra intette a diákokat, hogy mindig emlékezzenek és emlékeztessenek 1956-ra.

A szentmártoni ünnepség második részében a diákok és a vendégek átvonultak a hajdani Kászon-alcsíki Járásbíróság mögött található régi fogda épületéhez, melynek tetőtéri szobáiban múzeum kapott otthont. Itt Ábrahám Klára, az iskola igazgatónője köszöntötte a vendégeket. A gyönyörűen felújított épület múzeumi részében megvalósult Pál Zoltán és Péter Laura tanár álma, vidékünkön példátlan helytörténeti múzeum kapott otthont. Pál Zoltán történelemtanártól megtudtuk, hogy 2004-től gyűjtik a gyerekkel együtt a vidék még fennmaradt történelmi emlékeit, egy évvel ezelőtt pedig pályáztak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél (volt Szülőföld Alapítvány), ahonnan 1,5 millió forintot nyertek. Ebből a pénzből rendezték be a múzeumot. A múzeumalapítók egyik irányelve azt volt, hogy a kiállított anyagon keresztül visszatekintést nyerjünk a település történelmi, egyházi, oktatási és közigazgatási szerepére.

Első lépésként ezüstözött, üveglap borítású, könnyen szállítható és biztonságosan felszerelhető tablókereteket (70 x 100 cm) vásároltak. A feldogozott helytörténeti adatokat a nyomdában gyönyörűen elkészítették, majd a nyomtatványokat a keretekbe helyezték. Az lett az állandó kiállítás ékköve, mely büszkén hirdeti Csík, Gyergyó és Kászon értékei mellett a Keleti Kárpátok gazdasági, katonai-stratégiai jelentőségét. A 40 darab nagyméretű tablón eredeti, eddig nem közölt, ismeretlen és páratlan ritkaságokat fedezhetünk fel. Ilyen kincsek az Osztrák-Magyar Monarchia idején Csíkszentmártonban kiállított útlevelek. Az útlevelek hajdani tulajdonosai között találunk olyan székely kivándorlókat, akik az egykori Gyergyószentmiklós mezővárostól, Madéfalván át a Kászonokig éltek és a székely kivándorlás alanyai voltak. A helytörténeti tablók rendkívül ritka és egyedi történeti forrásokon keresztül feldolgozzák Csíkszentmárton közigazgatási, katonai, egyházi, oktatási, társadalmi, művelődési szerepét az alcsíki régióban. A tablókon különös szerepet kapott az Úz-völgye, a Nyerges-tető, 1848–1849, az első és a második világháború, a helyi római katolikus egyház ma is látható értékei, illetve a település híres emberei. Három tablónyi anyagot szenteltek báró Antalfi János csíkszentmártoni születésű püspöknek, két tabló emlékeztet a pápai aranykeresztes Baka János hajdani kántortanítóra (Erdély második Kájoni Jánosa!), illetve Nagy Jenő csíkszentmártoni ügyvédre és híres műgyűjtőre. „A bemutatott eszközöket, tárgyakat és szellemi munkákat a tanórákon, szakmai gyakorlati tevékenységeken, nemzeti, vallási és helyi ünnepeinken tudjuk igen hatékonyan felhasználni” – nyilatkozta Pál Zoltán.

A diákok az ünnepség előtt megkoszorúzták Baka János síremlékét (alsó fotó). A sírkőre 83 év után került rá Baka János neve. A feliratot Székely Szilárd tanár készítette.