Fotó: Boda L. Gergely
A székelyföldi vendéglátás színvonala legjobb esetben is csak átlagos szintet ér el – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet Csibi József, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter menedzsere, Gáj Nándor, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója, valamint Péter Csaba, a Hargita Megyei Művészeti Népiskola igazgatója tartott, és amelyen bemutatták a tervezett képzéseiket.
2016. november 04., 12:142016. november 04., 12:14
2016. november 04., 12:152016. november 04., 12:15
A Kovászna Megye Tanácsa intézményeként működő Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola Felnőttoktatási Központja Hargita megyében is kiterjeszti a képzéseit, partnerségben Hargita Megye Tanácsával, a Hargita Megyei Művészeti Népiskolával, a Székelyföldi TDM Klaszterrel és a Spektrum Oktatási Központtal.
A felnőttoktatás kérdését mindkét megye prioritásként kezeli, az elkövetkező hetekben induló képzések által a gyakorlati oktatást próbálják népszerűsíteni, mert erre nagy szükség van – mutatott rá Csibi József.
„Hosszú távon a turizmusban minőségi szolgáltatások hiányában nem lehet piacképesnek lenni. Azt tapasztaltuk, hogy a vendéglátó egységek ügyvezetői, tulajdonosai eléggé szűkmarkúan állnak hozzá a saját munkaerő-fejlesztéshez. Problémát jelent az is, hogy tartanak attól, hogy a munkaerő kivándorol, ezért nem minden esetben szánják rá energiájukat vagy pénzüket a képzésükre. Visszajelzésekből tudjuk, hogy a külföldön vendéglátóiparban dolgozó fiatalok méltányolják és értékelik az ottani tulajdonosok hozzáállását, vagyis hogy képeztették őket. Ez hiányzik a székelyföldi vendéglátóegységek vezetőinek a gondolatmenetéből, és ezekkel a gyakorlatias – pincér, barista, sommelier – képzésekkel szeretnénk ezen változtatni. Ezek úttörő jellegű képzések, ami nem a diplomaosztásról szól, hanem azokhoz szól, akik szeretnék a szakmában fejleszteni magukat vagy a vendéglátóegységük színvonalát.”
Bővülő képzési paletta
A két megye művészeti népiskolái régóta egyeztetnek ebben a témában, hisz fontosnak tartják, hogy a felnőttképző intézmények adjanak lehetőséget mindazoknak, akik bizonyos szakmákban továbbképeznék magukat. „Az öt művészeti szakágazaton kívül– zeneművészet, táncművészet, képzőművészet, népművészet és iparművészet –, amit a művészeti népiskolák általában felvállalnak, és a legszélesebb palettán nyújtják a lehetőséget a művészeti képzések terén, új dolgokra is nyitottak vagyunk, és próbáljuk beépíteni a képzési struktúránkba. (…) Nem vagyunk kimondottan gasztronómiai szakemberek, de próbálunk mi is informálódni, de ezek a képzések, amiket meghirdetünk, a gasztro-kulturális témakörbe férnek bele. Nemcsak a szakmában dolgozó szakembereket akarjuk továbbképezni vagy feladatokkal, ötletekkel, témákkal ellátni, hanem ezeket akár a gyerekeknek is tudjuk tanítani. A népiskolák főleg azoknak szólnak, akik kimaradtak különböző képzésekből az életük során, és felnőttként szeretnének egy szakmát megismerni” – fogalmazott Péter Csaba.
Köszönni és mosolyogni
Gáj Nándor a képzések előzményeiről beszélt, és elmondta, ezeknek a képzéseknek az a célja, hogy kenyérkereseti lehetőséget nyújtson a jelentkezőknek, ugyanakkor mindazokat a hiányosságokat pótolják a turisztikai képzések területén, amelyek egész Székelyföldön fontosak lehetnek. Gyakorlati képzéseket hoznak Hargita megyébe, olyan szakemberek bevonásával, akik nem elméletben űzik a szakmát.
„Ez a képzés az alkalmazottaknak szól, akik vendéglátóegységben dolgoznak. A képzések 40 órásak, amelyből 8 óra elmélet, mert sajnos az elmélettel is van gond, egészen onnantól, hogy amikor a vendég belép egy vendéglőbe, hotelbe, kávézóba, akkor köszönni kell és mosolyogni.” A gyakorlati órákon igazi alapanyagokkal dolgoznak, kezdve attól, hogy felnyitják a bort, lefőzik a kávét, ételeket szolgálnak fel.
Ajánlani tudni kell
„Fontos, hogy ezeket a szakmákat megpróbáltuk más irányból is megvilágítani, ezért is hozunk ide olyan specifikus képzéseket, amelyek egyes szakmák bizonyos részét mutatják meg. Ilyen a sommelier képzés, ő a borok szakértője. Mert azt tapasztaljuk, hogy nagyon kevés az a pincér, aki egy étel mellé bort tud ajánlani. Van olyan pincér, aki tud, és az a tapasztalata a vendéglősnek, hogy az a pincér sokkal többet keres neki, így annak a pincérnek ő is több fizetést tud adni. Ugyanilyen képzésünk a barista képzés, a kávépincér. Egy reggeli kávéra sokkal szívesebben megy be a vendég oda, ahol megfelelően készítik el a kávét, ismerik a kávét, ismerik a gépet, és fel is díszítik egy szép kávéhabbal”– magyarázta Gáj. Hozzátette, a vendéglátósok rá kell jöjjenek, hogy ahhoz, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtsanak, és hogy szívesen visszamenjenek a vendégek, áldozniuk kell a személyzetük fejlesztésére. Csibi József hozzátette, fontos, hogy a pincér tudjon ajánlani – ételt, bort, kávét.
Három helyszín
A barista és a somelier képzést a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyőben tartják, egy pincérképzés Madéfalván és egy Parajdon lesz. A képzések 600 lejbe kerülnek. A képzők magyarországi szakemberek, akik magyarországi trendeket hoznak és mutatnak be. Jelentkezni és érdeklődni lehet a Hargita Megyei Művészeti Népiskola titkárságán személyesen (Csíkszereda, Gál Sándor utca 9. sz.) vagy az edu@artecovasna.ro címen, illetve a TDM Klaszternél a 0752-145 607-es telefonszámon.
Csibi József elmondta, a felszolgálás és kiszolgálás terén is bemutatják az új trendeket az oktatók. Mint mondta, a vendégfogadó egységeknek nem csak az a szerepük, hogy minőségi szolgáltatásokat biztosítsanak a turistának, hanem sok esetben a helyi fogyasztókat is nevelniük kell, a székely ember fogyasztási szokásait alakítaniuk. „A székelyföldi éttermek menükártyái nagyjából uniformizálva vannak, többségében ugyanazokat az ételeket lehet megtalálni. Nagyon kevés a helyi jellegű étel, és ha netán akad, akkor nem ajánlanak hozzá illő bort. Mindaddig, amíg a vendéglátóegység tulajdonosa nem taníttat be erre egy-két személyzeti embert, addig nincs ebben előrelépés.”
Némafilmet, helyi készítésű dokumentumfilmet, szlovák-cseh-magyar koprodukciót is filmvászonra vetítenek, emellett több más programra is várják a nézőket a Magyar Film Napja alkalmából a Csíki Moziban április 24-27.között. A belépés ingyenes lesz.
A depresszió megelőzését szolgálják az ágyhoz kötött betegek számára azok a virtuálisvalóság-szemüvegek, amelyeket Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kapott adományba a legutóbbi Katalin-bál bevételéből. Az eszközöket csütörtökön adták át a kórháznak.
A csíkszeredaiak észrevételeit, javaslatait várja az önkormányzat az Etnográfiai park övezeti rendezési tervének elkészítésében, amelyet postán vagy elektronikus úton lehet eljuttatni, és lakossági fórumot is szerveznek a projekt kapcsán.
Egy 16 éves fiatalt vettek őrizetbe április 16-án a Hargita megyei rendőrök, akit azzal gyanúsítanak, hogy mutogatta magát közterületen és nőket bántalmazott.
Munkálatok miatt két napra bezár a Csíki Csobbanó, de a húsvéti ünnepek alatt – vasárnap kivételével – ismét várják a fürdőzőket.
Tizennégy évvel a felújítása után meglehetősen elhanyagolttá vált a borzsovai fürdő. Hasonlóan leromlott állapot uralkodik Cibrefürdőn is. A szépvízi önkormányzatnak egyelőre nincs pénze ezek rendbetételére.
Csíkszeredában szervezik az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrártudományi Szekcióját április végén. Az eseményre közel 200 oktató és 300, agrártémával foglalkozó hallgató érkezik a Kárpát-medence több pontjáról.
Év végéig lesz bezárva az a 30 kétcsillagos szállodai szoba a Tusnád Hotelben, amelyeket nemrég a fogyasztóvédelem a hiányosságok miatt ideiglenesen bezáratott. Ezeket a szobákat a tusnádfürdői szálloda felújíttatja.
Hamarosan újra magyar lesz az űrben: a HUNOR-programról, a magyar űrhajózásról, a küldetés tudományos céljairól hallhattak az érdeklődők Csíkszeredában Partl Alexandra Petra világűrpolitikai tanácsadótól.
Folytatódik az elkerülőút építése Csíkmadarason, amely a vasútvonal által kettészelt község számára fontos összeköttetést biztosít a településrészek között. A munkálatot augusztus végére tervezik befejezni, ezalatt a vasúti átjáró is elkészül.
szóljon hozzá!