Már négy hatóság vizsgálja a kászonaltízi vízproblémát

Múlt héten írtunk arról a kászoniakat érintő problémáról, amely szerint kiépített vízhálózat hiányában csak ellenőrizetlen vízhez jutnak hozzá a lakók: bár ez felfőzve használatra alkalmas, ivóvíznek nem felel meg.

A Kászoni-medencében nincs településszintű kiépített vízhálózat, így a helyiek a portákon saját kútjaikból, a kászonaltízi tömbházakban pedig az önkormányzat által működtetett, fúrt kutakból oldják meg a vízellátást. Mivel tavaly a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság által elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy a víz vastartalma a megengedettnek több mint tízszerese, emellett pedig mikrobiológiai szempontból sem megfelelő, a hatóság felszólította az önkormányzatot a probléma megoldására. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője múlt héten megkeresésünkre elmondta, hivatalosan évente egyszer megkérdezik minden községben az önkormányzatokat, hogy van-e kiépített vízhálózatuk, vagy sincs.

„A kászoniaktól minden évben azt a választ kaptuk, hogy nincs, vagy nem is válaszoltak. Hivatalosan tehát úgy tudjuk, hogy Kászonban nincs kiépített vízhálózat, azonban ez nem éppen így van. Egyik ivóvízzel foglalkozó munkatársunk kiment a helyszínre, és azt tapasztalta, hogy a tömbházakban folyik a csapokból a víz, tehát valamilyen hálózati víz csak létezik. Mintát vett, mivel már akkor látta, hogy a víz színe sárgás, tehát valamilyen baj van vele. Elvégeztük a laborvizsgálatot, aminek az eredménye azt mutatta, hogy nem ivóvíz minőségű. Ennek következtében felszólítottuk őket, hogy tisztázni kellene a kialakult helyzetet, hiszen törvényes kötelessége a vízhálózat működtetőjének, hogy a víz minőségét figyelemmel kövesse, illetve követtesse. Elsősorban be kellene vallaniuk, hogy létezik ivóvízhálózat, másrészt engedélyeztetni is kell, ez pedig egyebek mellett egy víztisztító állomás létesítését feltételezi. Van előrelépés az ügyben: a kászoni önkormányzattól érkezett felénk egy kérés, amelyben megkérdezték, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenniük a vízhálózat helyes működtetésének érdekében” – emelte ki Tar Gyöngyi. Az igazgató hozzátette, mivel a múlt héten érkezett egy lakossági bejelentés is a víz minőségével kapcsolatosan, jelenleg folyamatban van egy ellenőrzés az ügyben: a hatóság munkatársai múlt pénteken újabb vizsgálatokat végeztek.

Nem a büntetést szorgalmazzák

Tar Gyöngyi újbóli megkeresésünkre elmondta, az újabb vizsgálat továbbra is azt támasztja alá, hogy a víz minősége nem megfelelő sem kémiai, sem biológiai szempontból. „Megszabtunk egy határidőt, ameddig a polgármesteri hivatalnak készíteni kell egy intézkedési tervet, hiszen az önkormányzat felelőssége a probléma megoldása. Egyébként ugyanaz a feljelentő, aki múlt héten is írt, újabb panaszt tett nálunk, de nem a saját neve alatt ír: a kollégák a helyszínen azt tapasztalták, hogy az a személy, akinek a neve alatt ír az illető, létezik ugyan, de nem ő tett panaszt. Ez a személy most már más hatóságoknál is feljelentést tett, és ezekbe azt is belefoglalta, hogy bár mi tudtunk a problémáról, mégsem intézkedtünk. Másrészt a polgármester azt nehezményezi, hogy nincs keretük a szükséges munkálatokra. Sehogy sem tudunk minden igényt kielégíteni, de igyekszünk belátással lenni és racionális megoldásokat keresni, azonban így az a vád ér, hogy nem vagyunk elég szigorúak. Mi nem a büntetést szorgalmazzuk, hanem megoldásokat keresünk, mivel a büntetés óriási lenne: 10 ezer lej a legkevesebb, amit kiszabhatunk, de ennek az árából tudnának egy új kutat fúrni. A meglévő kút egyébként annyira alkalmatlan, hogy aligha lehet rendbe tenni, így azt javasoltuk, hogy fúrjanak egy másik kutat, mert valószínűleg olcsóbb lenne, mint a meglévő vizét tisztíttatni” – magyarázta Tar Gyöngyi.

Akció az önkormányzat ellen?

Mint kiderült, a panaszos – aki egyébként szerkesztőségünknek is írt – az egészségügyi igazgatóság mellett a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél, a vízügyi igazgatóságnál, illetve a Hargita Megyei Környezetőrségnél is panaszt tett, a helyi önkormányzathoz azonban egyetlen panasz sem érkezett. András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere szerint valaki rosszindulatúan közelíti meg a problémát.

„Nem tudom, hogy ki ez az illető, de ha tudnám, elmagyaráznám neki is, hogy tudjuk, hogy ez így nem jó, és dolgozunk rajta. Az, aki nem meri felvállalni a nevét, annak valamilyen rejtegetnivalója van. Ha bejön hozzám, és építő jelleggel elmondja a panaszát, akkor tudunk beszélgetni. Az az érzésem, hogy egy kissé lejáratási jellege van ennek az egész dolognak. Mind a derítőállomás, mind a vízhálózat problémája egy-egy örökölt gond, amelyeket próbálunk felszámolni. A derítőállomás problémája a csatornarendszer kiépítésének befejezésével megszűnik, ez is volt a célunk, de amíg a hálózatot nem adjuk át a szolgáltatónak, addig nem tud megoldódni. Akár ennek esetében, akár a vízzel kapcsolatosan lehet panaszokat letenni, de amíg nincs pénz a problémák megoldására, addig nem lehet lépni. Az egészségügyi igazgatóság kérése szerint március 10-ig elkészítjük a terveket, ebbe a folyamatba pedig szakembereket is bevonunk. A kút jelenlegi helyzetéből adódóan az előírásoknak nehezen tudna megfelelni, így egy új kút fúrása lehet a megoldás, de ebben a témában a szakemberek véleménye lesz a döntő” – húzta alá András.

További ellenőrzéseket végeznek

A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Domokos László érdeklődésünkre elmondta, hétfőn érkezett hozzájuk panasz a kászoni víz minőségével kapcsolatosan. „Az ilyen panaszokat át szoktuk irányítani a környezetőrségnek, mert ez az ő hatáskörük. A panaszos egyébként többek között azt fogalmazta meg, hogy 12 éve nem működnek a vízművek az ANL-s lakások esetében, és kérdezi, hogy hogyan kaphatták meg az átadási jegyzőkönyvet, ha nem fejezték be a törvényes kötelezettségeket. Emellett azt is írta, hogy az egészségügyi igazgatóság nem intézkedett, pedig a víz minősége a szennyvízcsatornázás hibája. Mindenképp válaszolunk, és értesítjük a környezetőrséget” – mondta Domokos.

Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője arról tájékoztatott, hogy hozzájuk is érkezett panasz ugyancsak hétfőn. „Mi csak annyit tudunk ellenőrizni, hogy milyen az ivóvíz minősége. Egyelőre semmi konkrétat nem tudok mondani, de a héten mindenképp kimegyünk a helyszínre. A panasz szerint szippantóval van megoldva egy egész tömbháznak a szennyvize, és a belső hálózatból a szippantóba folyik a szennyvíz. Azt tudjuk ellenőrizni, hogy ez pontosan milyen formában és hová kerül. A szippantónak nem lenne szabad kifolyása legyen, ha pedig van, akkor szennyez. Ha a vizet szennyezi, az a vízügy hatásköre, ha pedig a talajt, az a mi hatáskörünk. A panaszosnak tehát azzal van problémája, hogy a szippantó, amelybe a szennyvizek belefolynak, fentebb fekszik, mint az ivóvíztartály: a szennyvízgödörből tehát befolyhat az ivóvíztartályba, ez pedig rontja a víz minőségét″ – magyarázta Balla Izabella.

Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének igazgatója elmondta, hozzájuk is érkezett panasz a héten, amit a jövő hét folyamán fognak kivizsgálni. Hozzátette: „a levélben a víz minőségéről is szó volt, de mi azt fogjuk ellenőrizni, hogy hová kerül a szennyvíz”.

Nem fogyasztják a vizet

A jelenleg a kászonaltízi önkéntes tűzoltó-alakulat udvarán található kút a ’80-as években a termelőszövetkezet keretén belül működő pékség vízellátó bázisa volt, majd ’89 után, amikor tisztázódott a területek jogi helyzete, az önkormányzat tulajdonába került. A régi, ’80-as években épült két tömbházat első perctől erre a kútra csatolták rá, és amikor 2005-ben befejeződött az ifjúsági lakások (ANL) felépítése, azokat a lakrészeket is rácsatlakoztatták. A probléma tehát az összes tömbházat érinti: a régiben 12, az ANL-s tömbházban pedig 6 lakrész található. Minapi ottjártunkkor  a tömbházakban lakók nagy része arról számolt be, hogy bár nem isszák a vizet, és az évek során megszokták a kialakult helyzetet, a víz minősége sokszor okoz kellemetlenségeket számukra. Mosásra és tisztálkodásra használják a vizet, főzésre azonban nem mindenki, főleg a kisgyerekes családok keresnek más lehetőséget.

Az egyik régi tömbházban az is kiderült, hogy régebben nem csak a minőséggel, de a mennyiséggel is gond volt, így három család saját erőből a tömbház pincéjében két kutat fúrt, ezek közül ma csak az egyik működik, mindhárman onnan kapják a vízellátást három hidrofor segítségével. Az egyik érintett család elmondása szerint ennek a kútnak a vize sohasem volt bevizsgáltatva, de nem is fogyasztják. A tömbházak bejáratain egyébként önkormányzati értesítés hívja fel a lakók figyelmét arra, hogy a laboratóriumi vizsgálatok szerint a víz nem fogyasztható.

A helyszínen Mihály Tamás alpolgármesterrel is beszélgettünk, elmondása szerint elsődleges céljuk a probléma kezelése. Ezt azonban sok tényező nehezíti meg, elsősorban az, hogy a településnek egyelőre nincs költségvetése: ez leghamarabb február végén oldódhat meg, így csak akkor fogják tudni, hogy mennyi pénz áll rendelkezésükre, ezzel pedig milyen megoldáshoz tudnak folyamodni. Az alpolgármester hozzátette, ez egy felszíni kút, emiatt pedig valószínűleg sosem lesz megfelelő a víz minősége, így – véleménye szerint – egy új kút fúrása kezelné leghatékonyabban a problémát.