Egyre kevesebben szeretnének továbbra is Romániában élni – derült ki a az IRES közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből. Az elvágyakozók nagy része Német-, Francia-, Olasz-, illetve Spanyolországban telepedne le.
2012. október 25., 16:292012. október 25., 16:29
2012. október 25., 18:412012. október 25., 18:41
Két éve folyamatosan növekszik azok száma, akik életük hátralevő részét már nem ebben az országban szeretnék leélni: 2010-ben még a megkérdezettek 59 százaléka gondolta úgy, hogy jó Romániában élni, legutóbb, idén októberben viszont már csak a megkérdezettek 51 százaléka maradna itthon. A távozni vágyók leginkább nyugat-európai országokba vándorolnának ki.
Ideális ország?
Azok száma is csökkent, akik ideális országnak tartják Romániát: szemben a két évvel ezelőtti 45 százalékkal, idén októberben már csak 36 százalék tartja ideálisnak szülőföldjét. Ideális országként még Németországot, az Egyesült Államokat és Svájcot jelölték be. 2010 óta növekedett (28 százalékról 33-ra) azok száma, akik szerint Románia civilizált életkörülményeket biztosít lakói számára, sokatmondó viszont az az adat, miszerint a megkérdezettek kevesebb mint egyötöde gondolja úgy, hogy Románia biztos jövőt jelent a fiatalok számára.
Munkavállalás külföldön
Teret nyert azok száma, akik gondolkodnak a külföldre való távozásban: 2010-ben tíz megkérdezettből három válaszolta azt, hogy külföldön vállalna munkát, októberben viszont már tízből négyen dolgoznának egy másik országban. Sőt, a külföldi munkát vállalok negyede végleg kint is maradna. A megkérdezettek negyede elégedett „azzal az országgal, amelyben él”. Ez az érzés a fiatalok körében elterjedtebb (a 18–35 évesek 32 százaléka). A megkérdezett romániai magyarok 41,7 százaléka vallotta azt, hogy elégedett azzal az országgal, amelyben él.
Az eljárásról
Az IRES közvélemény-kutató intézet 1289 tizennyolc évnél idősebb személyt kérdezett meg, a lekérdezés dátuma: 2012. október 23. Hibaszázalék: +/- 2,8. A társadalomkutatás módszertana: telefonos kérdezési módszer.
Látványos párhuzam vonható 1885 és 2025 között a gyergyói sajtkészítés tekintetében. Akkor indult el az alpesi típusú tejtermék meghonosítása Pricskén, és ahogy 140 éve, most is eljutott a gyergyói sajt a nemzetközi elismerésig.
Zajlanak a gyergyószentmiklósi aszfaltutak karbantartási munkálatai: idén összesen négyezer négyzetméternyi felületet újítanak fel, több helyszínen párhuzamosan dolgoznak a munkagépek.
Önként távozott otthonából a vaslábi nő július 6-án, vasárnap, és azóta sem tért haza, megtalálásában segítséget kér a rendőrség.
Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Székelyföldi Lovas Ünnepet Gyergyószentmiklóson. A nagykorúvá váló rendezvény idén is látványos show-műsorokat, versenyeket és családi kikapcsolódási lehetőségeket kínál a lovassport szerelmeseinek.
Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a gyergyóremetei falunapokat, ahol idén is színes program-kavalkád várja a résztvevőket minden korosztályból. Az eseménysor péntektől vasárnapig várja a helyieket és vendégeket.
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
szóljon hozzá!