Közel Hargita méretű veszteség

9,4 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik Románia (az ország területe 24 millió hektár), amiből két évvel ezelőtt mintegy félmillió hektárnyi – ötezer négyzetkilométernyi –, egykor jó minőségű területen nem termeltek semmit. Csak összehasonlításként: Hargita megye területe 6600 négyzetkilométer.  

2010-ben a negyvenegy megye közül Fehér megyében volt a legtöbb használaton kivül hagyott terület, ott 43 ezer hektárnyi olyan területet hagytak műveletlenül, amely mezőgazdasági termelésre alkalmas lett volna. Második helyen Kolozs megye található, ahol 33 ezer hektárt hagytak „magára\". Iaşi és Hunyad megyékben 27,5–27,5 ezer, Beszterce-Naszód és Konstanca megyékben pedig 23–23 ezer hektár maradt használaton kivül.

A székelyföldi megyék közül Marosban 13 ezer, Hargitában 8,2 ezer, Kovásznán pedig mindössze 919 hektár maradt megműveletlenül. Kovászna megye ezzel a lista végére, tulajdonképpen a legjobb helyre került. Bukarest adminisztratív körzetében 93 hektárt hagytak parlagon 2010-ben.

Hargita: felére csökkent gyümölcsösök
   
„Hargita megyében a nem művelt, azaz parlagon hagyott szántó területek többsége gyenge minőségű, ezért a jelenlegi termelési költségekkel nem gazdaságos a szántóként való művelésük. Ezeknek a területeknek jó részét több éve kaszálóként használják, aminek egy része idéntől már a gyepek között fog szerepelni” – magyarázta érdeklődésünkre Csíki Margit, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa.  

A rendelkezésünkre bocsátott megyei kimutatás az elmúlt tíz esztendő változásait taglalja. Ebből kiderült, hogy 2001-ben Hargita megyében még 406 ezer hektár mezőgazdasági területet tartottak nyilván, tavaly viszont már csak 396,5 ezret. Tíz esztendő alatt felére csökkent a gyümölcsösök nagysága is: amíg 2001-ben még 1416 hektárnyi gyümölcsöst írtak össze, tavalyra már csak 765 hektár került ebbe a kategóriába. Ugyanekkora arányú visszaesés történt a szőlészet tekintetben is: 2001-ben 77,  tavaly már csak 35 hektáron termeltek szőlőt.  

„Helyzetbe” kerülő évelő növények

A legelők és kaszálók területe tíz év alatt viszonylag keveset változott: 2001-ben 164 ezer hektár kaszálót írtak össze, tavaly pedig 157 ezret. Tizenegy évvel ezelőtt 148 ezer hektár legelő volt a megyében, tavaly kétezer hektárral kevesebb. Az évente termesztett növények területe is jelentősen csökkent: 2001-ben még 57,9 ezer hektáron termesztettek ilyen növényeket (például pityókát, zabot, árpát, búzát...), tíz évre rá viszont már csak 41,6 ezer hektáron, idén pedig – becslések szerint – tovább csökkent és már csak 41,2 ezer hektáron fognak éves növényeket termeszteni.

Növekedtek viszont az évelő (több éven át termő) növényekkel bevetett területek: 2001-ben még csak 30 ezer hektáron vetettek takarmánynövényeket, például lóherét és lucernát, tavaly ez a szám már 36,7 ezer volt, az idei előrejelzések szerint pedig 37,6 ezer hektár lesz.

Ellentmondások

Ellentmondást találtunk a negyvenkét megyére vonatkozó országos, illetve a Hargita megyei illetékes igazgatóságtól kapott adatok között. Az egyik internetes szakportál (Econtext.ro) számsora szerint Hargita megyében 2010-ben 8243 hektár felhagyott terület volt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szerint viszont ugyanebben az esztendőben 13 600 hektár maradt bevetetlen, használaton kívül hagyott terület. Csíki Margit azzal magyarázta az eltérést, hogy Hargita megyében több ezer hektárnyi olyan terület található, amelyeknek annyira gyenge a minősége, hogy nem lenne gazdaságos felszántani. Ezek jelentős részét kaszálóként használják, amit a kimutatásokban felhagyott, illetve be nem vetett területekként jelöltek, innen származik az eltérés a két adat között. Az országos kimutatásban viszont csak az évek óta használaton kívüli területek kerültek be a felhagyottak listájába.

Egyébként a tavalyi 13.600 hektárnyi megműveletlenen területhez képest tíz évvel ezelőtt Hargita megyében még mindössze 4500 hektár volt „magára hagyott” terület.