Közel Hargita méretű veszteség

Viszonylag jó helyen áll Hargita megye azon a kimutatáson, amely a meg nem művelt mezőgazdasági területeket összesíti. A negyvenegy megye közül Hargita a 26.: nálunk a statisztika szerint 8243 hektárt hagytak „műveletlenül” két évvel ezelőtt. A valóság viszont ennél jóval másabb képet mutat.

Kozán István

2012. április 02., 17:052012. április 02., 17:05

2012. április 03., 12:062012. április 03., 12:06

9,4 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik Románia (az ország területe 24 millió hektár), amiből két évvel ezelőtt mintegy félmillió hektárnyi – ötezer négyzetkilométernyi –, egykor jó minőségű területen nem termeltek semmit. Csak összehasonlításként: Hargita megye területe 6600 négyzetkilométer.  

2010-ben a negyvenegy megye közül Fehér megyében volt a legtöbb használaton kivül hagyott terület, ott 43 ezer hektárnyi olyan területet hagytak műveletlenül, amely mezőgazdasági termelésre alkalmas lett volna. Második helyen Kolozs megye található, ahol 33 ezer hektárt hagytak „magára\". Iaşi és Hunyad megyékben 27,5–27,5 ezer, Beszterce-Naszód és Konstanca megyékben pedig 23–23 ezer hektár maradt használaton kivül.

A székelyföldi megyék közül Marosban 13 ezer, Hargitában 8,2 ezer, Kovásznán pedig mindössze 919 hektár maradt megműveletlenül. Kovászna megye ezzel a lista végére, tulajdonképpen a legjobb helyre került. Bukarest adminisztratív körzetében 93 hektárt hagytak parlagon 2010-ben.

Hargita: felére csökkent gyümölcsösök
   
„Hargita megyében a nem művelt, azaz parlagon hagyott szántó területek többsége gyenge minőségű, ezért a jelenlegi termelési költségekkel nem gazdaságos a szántóként való művelésük. Ezeknek a területeknek jó részét több éve kaszálóként használják, aminek egy része idéntől már a gyepek között fog szerepelni” – magyarázta érdeklődésünkre Csíki Margit, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa.  

A rendelkezésünkre bocsátott megyei kimutatás az elmúlt tíz esztendő változásait taglalja. Ebből kiderült, hogy 2001-ben Hargita megyében még 406 ezer hektár mezőgazdasági területet tartottak nyilván, tavaly viszont már csak 396,5 ezret. Tíz esztendő alatt felére csökkent a gyümölcsösök nagysága is: amíg 2001-ben még 1416 hektárnyi gyümölcsöst írtak össze, tavalyra már csak 765 hektár került ebbe a kategóriába. Ugyanekkora arányú visszaesés történt a szőlészet tekintetben is: 2001-ben 77,  tavaly már csak 35 hektáron termeltek szőlőt.  

„Helyzetbe” kerülő évelő növények

A legelők és kaszálók területe tíz év alatt viszonylag keveset változott: 2001-ben 164 ezer hektár kaszálót írtak össze, tavaly pedig 157 ezret. Tizenegy évvel ezelőtt 148 ezer hektár legelő volt a megyében, tavaly kétezer hektárral kevesebb. Az évente termesztett növények területe is jelentősen csökkent: 2001-ben még 57,9 ezer hektáron termesztettek ilyen növényeket (például pityókát, zabot, árpát, búzát...), tíz évre rá viszont már csak 41,6 ezer hektáron, idén pedig – becslések szerint – tovább csökkent és már csak 41,2 ezer hektáron fognak éves növényeket termeszteni.

Növekedtek viszont az évelő (több éven át termő) növényekkel bevetett területek: 2001-ben még csak 30 ezer hektáron vetettek takarmánynövényeket, például lóherét és lucernát, tavaly ez a szám már 36,7 ezer volt, az idei előrejelzések szerint pedig 37,6 ezer hektár lesz.

Ellentmondások

Ellentmondást találtunk a negyvenkét megyére vonatkozó országos, illetve a Hargita megyei illetékes igazgatóságtól kapott adatok között. Az egyik internetes szakportál (Econtext.ro) számsora szerint Hargita megyében 2010-ben 8243 hektár felhagyott terület volt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szerint viszont ugyanebben az esztendőben 13 600 hektár maradt bevetetlen, használaton kívül hagyott terület. Csíki Margit azzal magyarázta az eltérést, hogy Hargita megyében több ezer hektárnyi olyan terület található, amelyeknek annyira gyenge a minősége, hogy nem lenne gazdaságos felszántani. Ezek jelentős részét kaszálóként használják, amit a kimutatásokban felhagyott, illetve be nem vetett területekként jelöltek, innen származik az eltérés a két adat között. Az országos kimutatásban viszont csak az évek óta használaton kívüli területek kerültek be a felhagyottak listájába.

Egyébként a tavalyi 13.600 hektárnyi megműveletlenen területhez képest tíz évvel ezelőtt Hargita megyében még mindössze 4500 hektár volt „magára hagyott” terület.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Nem várt eredményt hozott a sertéspestisgóc környékén végzett ellenőrzés

Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.

Nem várt eredményt hozott a sertéspestisgóc környékén végzett ellenőrzés
2025. július 07., hétfő

Nem adhat információkat az ügyészség az orotvai gyilkosság ügyében  

Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.

Nem adhat információkat az ügyészség az orotvai gyilkosság ügyében   
2025. július 06., vasárnap

Uz Bence utódait nem idegesítik a megszorítások

Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.

Uz Bence utódait nem idegesítik a megszorítások
2025. július 05., szombat

Ég az erdei avar és a száraz növényzet Hollósarkán

Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.

Ég az erdei avar és a száraz növényzet Hollósarkán
2025. július 02., szerda

Vízkorlátozás léphet érvénybe két gyergyói településen

Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.

Vízkorlátozás léphet érvénybe két gyergyói településen
2025. július 02., szerda

Százéves az ereklyés országzászló mozgalom – tudományos konferencia Maroshévízen

Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.

Százéves az ereklyés országzászló mozgalom – tudományos konferencia Maroshévízen
2025. július 01., kedd

Gyógynövények éjszakája az Erdővidék Múzeumában

Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.

Gyógynövények éjszakája az Erdővidék Múzeumában
2025. július 01., kedd

Jelentős beruházásra készülnek a gyergyószentmiklósi kórháznál

Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.

Jelentős beruházásra készülnek a gyergyószentmiklósi kórháznál
2025. július 01., kedd

Falunapok Gyergyóújfaluban és Güdücön

A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.

Falunapok Gyergyóújfaluban és Güdücön
2025. június 30., hétfő

Bocsárdi László visszatér rendezőként – ígéretes a Figura következő évada

A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.

Bocsárdi László visszatér rendezőként – ígéretes a Figura következő évada