Kövekben fennmaradt magyar kultúra

A Csíki Székely Múzeum tizenegyedik állomása a Megújuló épített örökségünk – értékmentés a Kárpát-medencében című kiállításnak, amely közel két éve vándorol Magyarországon és a külhoni magyar városokban. A Határainkon túli magyar vonatkozású kulturális örökség megóvása és felújítása című program a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozásával, a Teleki László Alapítvány közreműködésével valósult meg.

„1999-ben indult a magyar kormány egyik legsikeresebb támogatási programja, a határainkon túli, magyar vonatkozású épített örökség megóvása és felújítása, ami az értékes épületek megóvásával a szellemi örökség, a magyar közösségek életben maradását, hagyományainak továbbélését, épített örökségünk megőrzését segítette. A program eredményeként több mint 300 műemléket újítottak fel” – mutatott rá a szerdai megnyitón jelen levő Csibi Krisztina. Elmondta, a kiállítást 2013-ban nyitották meg Budapesten a Magyarság Házában, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar vonatkozású műemlékek részei az egyetemes kultúránknak, a szellemi örökségünknek. „Nem csak a határainkon túli műemlékeink védelméért fontos ez a program, hanem nemzetpolitikai szempontból is. Az anyaország segítségével kiemelkedő értékek, a magyarság történelmének egykori, Kárpát-medencei jelenlétének tárgyi emlékei és bizonyítékai menekültek meg a biztos pusztulástól.”

Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója szerint a kiállítás egyrészt arról tanúskodik, hogy itt valamikor hihetetlen gazdagság volt, a tatár- és törökdúlások itt kevésbé pusztítottak, de arról is tanúskodik, hogy ezt az állapotot konzerválta a szegénység, amely az elmúlt néhány száz évben Erdélyt jellemezte. „Arra viszont felhívja a figyelmet, hogy az újgazdagság, ami Erdélyt szintén jellemzi, nagy veszélyeket is jelent. Mert ez mindent elpusztít, ami a régi időket jellemzi, és ezt szeretnénk megakadályozni. Az egész kiállítás és program erről szól, hogy ma, amikor a közép-európai emberek előszeretettel mennek Olasz-, Franciaországba, hogy műemlékeket nézzenek, akkor fölhívjuk a figyelmet arra, hogy nem kell odamenni, mert itt is van, sőt még különb is. Megbújnak kis falvak, ahová soha nem megy el az ember, mert inkább Párizsba megy. De a kis faluban olyan értékek vannak, amiket most még meg tudunk mutatni.”

A projekt keretében a több mint háromszáz épületen folyt állagmegóvási és restaurálási munkálatokon kívül sor került közel harminc műemlék teljes körű felújítására is. A kiállításon a nagyszabású munka eredményeit, céljait bemutató ismertető anyagokon kívül látható a huszti református templom helyreállított toronysisakjának egyik fiatornya és a gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyház falait díszítő, faragott kő domborművek másolata, az éppen restaurálás alatt levő székelydályai református templom festett famennyezetének néhány kazettája az eredeti mérettel megegyező fotómásolatban és a karzatának mellvédje, ugyanakkor megtekinthetők a kárpátaljai Visk református templomának kifestett barokk padjai.

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója úgy véli, felelősséggel tartozunk a műemlékeink, erdélyi magyarságunknak ezen tanúi iránt. Erre hívta fel a figyelmet Csíkszereda alpolgármestere, Antal Attila is: „A kiállításon a magyar állam számol be arról, hogy mit tett a Kárpát-medencei magyar épített örökség védelmében, érdekében. Hálásak kell legyünk a magyar kormánynak, hogy ezt a kérdést napirenden tartja, hogy erre áldoz, ugyanakkor azt is érzékelnünk kell, hogy nem lehet kizárólag a magyar állam feladata, felelőssége az, hogy a Kárpát-medencében, a mai Magyarország határain kívül mi lesz az épített örökséggel.”

A kiállítás április 5-ig látogatható.