Kínába vinnék a székely pirostarkát

Kínai vállalkozói csoport érdeklődik a zömében Székelyföldön honos pirostarka szarvasmarha után – fogalmazott a tanácskozáson jelen levő községi szarvasmarhatartó egyesületek vezetői előtt Tánczos Barna. Mint azt az RMDSZ szenátorától megtudhattuk, az említett cégek a biotermék és az élőállat-export lehetőségekről érdeklődnek, a cégek képviselői jövő hét folyamán látogatnának Székelyföldre. Mint a szenátor elmondta, a Székelyföldi gazdák esetében inkább az utóbbi lehetőség jöhet szóba. „Szeretném, ha fel tudnánk zárkózni a trendekhez, amelyek uralják a világpiacot” – hangsúlyozta a politikus, arra célozva, hogy az élő állat felvásárlása egyre nagyobb teret hódit.

Haller Zoltán, a Brassói Pirostarka Szarvasmarhatartó Egyesület alelnöke elmondta, a kínai vállalkozók a Barcaságból és Hargita megyéből vásárolnának fel évente mintegy ötvenezer bikát és üszőt. „Kizárólag törzskönyvezett és tejkontroll alatt levő egyedekről lehet szó” – nyomatékosított az illetékes. Kiemelte, a felvásárlás során nem lesznek közvetítők, ugyanis a brassói egyesületet fogják akkreditálni a kínai piacon, ennek folyamata hamarosan lezárul. Így az eddigi alacsony árak helyett sokkal előnyősebben lehet értékesíteni az állatokat.

Mint a beszélgetésen kiderült, a megyében rendkívül kevés, alig 54 gazda alkalmazza a tejkontrollt mintegy 940 egyedre. Márton István, Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztő Egyesületének elnöke szerint két évvel ezelőtt több mint 18 ezer szarvasmarhán végeztek tejkontrollt, a vizsgálat állami támogatásának akkori megvonásával viszont nagyon megcsappant ez a szám. A brassói egyesülettel kötött együttműködési szerződés szerint ez a szervezetnél igényelhetik a környékbeli gazdák a tejkontrollt.

„Nagyon jó lehetőség ez a gazdáink számára. Emellett azt is tudni kell, hogy egyre nagyobb az igény a törzskönyvezett állatra a belföldi piacon is” – említette Márton. Haller a jelenlevők kérdéseire válaszolva kiemelte, hosszú távon biztos felvásárlói piacot jelent a kínaiakkal megkötendő üzleti szerződés. „Nem kell félni a tejkontrolltól. Ez a gazdát védi, annak a tanúsítványa, hogy jó a tej minősége” – fogalmazott a brassói szakember. Szerinte ez az üzleti lehetőség jelentheti az egyik kitörési pontot a székelyföldi gazdák számára az átalakulóban levő piaci viszonyok között. „Ehhez viszont összetartás és elszántság kell, mi minden támogatást megadunk önöknek” – nyugtázta az illetékes.

Az egyeztetés résztvevői végül abban állapodtak meg, hogy augusztus 15-ig összeírják azokat a gazdákat, akik élnének ezzel a lehetőséggel, a listákat a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesülethez juttatják el.