
Fotó: Iochom Zsolt
A Petőfi Sándor Általános Iskolában tartott emlékünnepséget követően a csíkszeredaiak csütörtökön a déli órákban a Gál Sándor-szoborhoz vonultak, ott is tisztelegve a szabadságharc hőseinek emléke előtt.
2012. március 15., 21:072012. március 15., 21:07
2012. március 17., 09:072012. március 17., 09:07
„A magyar nyelv hivatalos használata Erdélyben, oktatási és kulturális életünk saját magunk általi igazgatása, a területi, közigazgatási beosztás befolyásolása, hogy minél kisebb arányban legyenek regionális kisebbségek, gazdasági és területfejlesztési egyenlőség, a magyar kisebbség szimbólumainak hivatalos elismertetése, az erdélyi magyarság folyamatos parlamenti, önkormányzati és kormányzati képviselete, jószomszédi viszony a románokkal, szászokkal, romákkal, de ugyanakkor elvárás Magyarország felé: elismerje, a külhoni magyarok is olyanok, mint ők” – ebben a hét pontban fogalmazta újra csütörtökön Darvas Kozma József római katolikus esperes 1848 követeléseit. „Ezek teljesítése jelenti az autonómiát” – hívta fel a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójára szervezett csíkszeredai ünnepség első helyszínén, a Gál Sándor honvédezredes szobránál összegyűltek figyelmét a szónok.
„Tisztelegjünk 1848 hősei előtt, mi itt, Erdélyben különösképpen becsüljük meg őket, hiszen ezeken a tájakon nem csak a magyar szabadságért, hanem a magyar földért, a magyar szóért is folyt a harc” – hangsúlyozta ki Szondi Zoltán. Mint a csíkszeredai önkormányzati képviselő kiemelte, „1848 túlélő honvédjei egy olyan magyar nemzet tagjaiként éltek, amely megbecsülte őseit, s kilökte soraiból az árulókat”, mert a hősök neve megmarad, de az árulóké halványul, kopik.
Az ünneplőket köszöntötte továbbá Tánczos Barna mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár, aki a közös célokért való összefogásért szállt síkra, illetve Tóth Károly evangélikus lelkész. Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Szarka Gábor konzul tolmácsolta. Az ünnepséget a hajdúszoboszlói Bárdos Lajos Gyermekkar előadása tette teljesebbé.
A patakmederben találták meg egy férfi holttestét a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Menaságújfaluban szerdán este, a halálának körülményeit még vizsgálják.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
szóljon hozzá!