
Fotó: Veres Nándor
Keddtől igényelhetik a szarvasmarhatartó gazdák az úgynevezett nemzeti kiegészítő támogatást.
2013. szeptember 17., 16:282013. szeptember 17., 16:28
2013. szeptember 17., 16:442013. szeptember 17., 16:44
A szarvasmarhatartó gazdák szeptember 17. és október 28. között nyújthatják be kérelmeiket a nemzeti kiegészítő támogatás igénylésére a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Hargita megyei irodájánál. A húságazat és a tejtermelők támogatására a gazdák azon állataik után jogosultak, amelyek 2013. január 31-én hivatalosan a tulajdonukban voltak – tudtuk meg Papp Annától, az APIA munkatársától.
Azok a gazdák tehetik le igényléseiket a húsmarha-támogatásra, akik legkevesebb három, 16 hónapnál idősebb állatot tartanak, és állataik be vannak jegyezve az állatorvosi adatbázisba. A felnőtt állatok mellett a kérelembe bekerülhetnek azok a bejegyzett fiatal üszők és bikák is, amelyek idősebbek hét hónaposnál. A kérelmeket az APIA megyei hivatalában nyomtatják ki a szükséges iratcsomó bemutatását követően. A kérelem leadásához szükséges a természetes, illetve jogi személy azonosító dokumentumainak másolata, az állatok útleveleinek másolatai, valamint egy folyószámla-bizonylat. Emellett szükségszerű egy állatorvosi igazolás, amelyen szerepel az összes gazdaságban nyilvántartott állat, illetve egy állattartó szövetkezettől kibocsátott, tagságot igazoló akta. Abban az esetben, ha bizonyos állatok már nincsenek a gazdaságban, csatolni kell az állat hiányának okát igazoló dokumentumot is – foglalta össze az illetékes.
A tejtermelők támogatására azok a gazdák jogosultak, akiknek az állatorvosi adatbázisban létező farmjuk van, a 2012-13-as kvótaévben szerepeltek a nyilvántartásban, és arra az évre tudnak bizonyítani egy legkevesebb háromezer kilós tejtermelést. Az APIA megyei hivatalában kinyomtatják a kérelmet, abban az estben, ha a gazdák bemutatják a természetes, illetve jogi személy azonosító dokumentumainak másolatát, egy folyószámla-bizonylatot, valamint egy 2012-13-as kvótaévi tejtermelést igazoló dokumentumot – az APIA Hargita megyei hivatalának tejkvóta-irodájában kérhető. Emellett leadandó egy állatorvosi igazolás, amelyen szerepel az összes, gazdaságban nyilvántartott állat, illetve egy állattartó szövetkezettől kibocsátott, tagságot igazoló akta – részletezte a szakember.
Minden igénylőnek rendelkeznie kell APIA azonosító számmal, a leadott másolatokon szerepelnie kell, hogy egyenértékű az eredetivel (conform cu originalul), valamint minden dokumentum alá kell legyen írva a gazda által. Azok a szarvasmarhatartók, akik több mint húsz állatot tartanak, a kérés leadását követő három hónapon belül igazoló aktát kell benyújtsanak az APIA megyei hivatalába, hogy állataik rendelkeznek fajtabeli törzskönyvvel – hangsúlyozta Papp. Hozzátette, mivel csak azokat a kérelmeket fogadják el, amelyek megfelelnek az előírásoknak, nem lesznek ellenőrzések, és büntetéseket sem szabnak ki a gazdákra.
Felkészítő a támogatásokról
A szarvasmarhatartó szövetkezetek tagjainak, az állatorvosoknak és a polgármesteri hivatalok munkatársainak kedden Csíkszeredában tartottak felkészítőt a támogatásról és azok feltételeiről. Az elkövetkező napokban Székelyudvarhelyen, Keresztúron, Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen zajlik eligazítás az illetékeseknek. A gazdák a támogatással kapcsolatos további kérdéseikkel a helyi önkormányzatokhoz fordulhatnak.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
szóljon hozzá!