Hindinyelv-kutatók Csíkszeredában

Ma már nem hangzik ismeretlenül a hindi nyelvet kutató szakemberek számára Csíkszereda, ugyanis a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Humán tanszékén működő Körösi Csoma Sándor Keletkutató Központ a napokban tartja immár harmadik hindi nyári egyetemét. A Sapientián már 2003 óta foglalkoznak keletkutatással.

Hírvivő esemény

„Talán kevesebb csíkszeredai tud arról, hogy mi itt ilyen szakterületen végzünk kutatásokat, mint az Indiában élők” – mosolyog Bangha Imre, a nyári egyetem szervezője, aki szerint az évek óta megrendezett eseménynek is köszönhetően a Sapientia egyetemet már külföldön is ismerik, „olyan helyeken is, ahová az egyetem híre nem igazán jutna el”.
A kéthetes nyári egyetemre nemcsak Nyugat-Európából, hanem New Yorkból és Indiából is érkeztek oktatók, doktori hallgatók, akik a jövő hét végéig kortárs hindi irodalmi műveket olvasnak, illetve készítenek elő fordításra. A szakmai munka mellett Bangha arról is beszámolt, hogy a Csíkszeredába látogató szakemberek hogyan vélekednek Székelyföldről.

Rácsodálkozás az itt élőkre

„Csütörtök délután a Gyimesekbe megyünk, pénteken a Szent Anna-tóhoz, jövő héten többek között Segesvárra. Számunkra is fontos, hogy a tudományos munka mellett megismertessük vendégeinkkel a Románia közepén élő magyar kisebbséget” – mondja Bangha. Ő azt tapasztalta, hogy a résztvevők két csoportra oszthatók. Egyesek azt állítják, túlzott az itteniek magyarkodása és a katolikus hit ennyire erős megélése, az ennyire erős nacionalizmuson Európa egyébként is túllépett már.  Másoknak viszont nagyon figyelemre méltó, hogy a székelyek mennyire megélik és őrzik hagyományaikat. „Rácsodálkoznak, hogy olyan világ az itteni, ami sem Nyugat-Európában, sem Indiában nem tapasztalható.” Asghar Wajahat, az indiai muzulmán egyetem professzora például 20 évvel ezelőtt már járt Székelyföldön, idén pedig úgy érezte, érdemes ide visszajönni.

Megismerni egymás kultúráját

„Miért fontos megismerkedni az indiai kultúrával?”–  kérdeztük Bangha Imrétől. „Mert India és persze Kína a 21. század két feljövő hatalma, ha nem ismerjük ezeket a kultúrákat, nem tudunk mit kezdeni velük. Ezek a kultúrák gazdaságilag, politikailag és kulturálisan is meg fogják határozni a 21. századot. Fontos, hogy ne járjunk úgy, mint az Amerikai Egyesült Államok, amely kulturális tudatlanságból háborúkat kezd különböző népekkel.  Milyen jó lett volna, ha 100-150 évvel ezelőtt a magyar egyetemeken tanítanak románt, szlovákot, és mondjuk szerbet, vagyis azoknak a népeknek a nyelvét és kultúráját, amelyekkel közösen élünk. Ha a kultúrák megismerik egymást, nem biztos, hogy a vetélkedés kerül előtérbe, hanem inkább az együttélés.”