Gyimesbükki szenvedéstörténet

Már megszokhattuk, hogy az utóbbi években minden pünkösdkor újabb, magyarságtudatunkat erősítő, a vidék történetét felelevenítő alkotással bővül a gyimesbükki ezeréves határ környéke. Salamon József plébános vezetésével megmentették a kontumáci templomot, Deáky András önfeláldozó munkájával restaurálták Erdély legkeletibb vasúti őrházát, majd történelmi emlékhelyet alakítottak ki. Az új keresztút a Dani Gergely esperes vezetésével az 1970-es évek közepén épült plébániatemplom melletti hegyoldalban létesült. A kálvária részben követi a régi keresztút nyomvonalát, a régi fakeresztek helyébe újakat állítottak, melléjük pedig egy-egy hatalmas kőtömböt. Ezekre kerültek rá Xantus Géza domborművei. A gyimesi keresztútnak rendhagyó módon 15 stációja van, az utolsó a feltámadást jelképezi, és a hegyoldal felső részén található, ott, ahol a legenda szerint Rákóczi-fejedelem megpihent.

Nem véletlenül esett a választás a csíksomlyói Xantus Gézára, hisz a neves képzőművész teológiát végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd négy évig a római Accademia di Belle Arti ösztöndíjasa volt, több egyházi megrendelést kapott, szobrai, festményei, oltárképei számos erdélyi és anyaországi templomot, illetve közteret díszítenek.

Xantus Gézát csíkszeredai műtermében kerestük fel, ahol a gyimesbükki alkotásról kérdeztük. „Salamon József gyimesbükki plébános kért fel, hogy szeretne egy helyi specifikus keresztutat készíttetni Gyimesbükkön. Az volt az elképzelés, hogy ezen a keresztúton minden stáció az ottani nép életének egy-egy momentumát, mozzanatát foglalná magába. Adott ő egy kéziratot, ami a gyimesi csángók életével foglalkozott, ezt vettem alapul, tulajdonképpen ezt illusztráltam. A keresztútsorozat két síkon halad. A felső részében a hagyományos Krisztus-szenvedés történet, alul pedig egy-egy mozzanat a gyimesi nép életéből” – mondta a művész.

Sokadik keresztútját készítette Xantus Géza: festett, rajzolt, akvatinta-eljárással és grafikában is ábrázolt szenvedéstörténetet, de domborművet még nem készített, ez az első domborműves keresztútja. A művészi megfogalmazásban természetesen van összefüggés eddigi festményei, szobrai és freskói között, hisz amint mesélte, a dombormű is rajz alapján készült, ezt később formálható anyagból alakítja, erről vevődik le a negatív és öntődik majd bronzba. A gyimesi keresztút-domborművek az egyik kolozsvári öntőműhelyben készültek.

„Úgy érzem, hogy egységes, kompakt látványt nyújt a gyimesi keresztút. Aki imádságos lélekkel járja végig, megnézi ezeket a stációkat és ott imádkozni szeretne, annak számára a hegy nehézsége, meredeksége párosul azzal a szenvedéstörténettel, amit annak idején Jézus Krisztus járt be. Az imádkozó lelkületű ember, aki ezt a keresztutat végigjárja, átvitt értelemben is átélheti Krisztus szenvedéstörténetét” – nyilatkozta a művész.

A domborműveken 82 figura van megelevenítve, a szereplőket Xantus korabeli ruhákba, illetve gyimesi népviseletbe öltöztette.

A gyimesbükki keresztutat a pünkösdszombatján este 6 órakor kezdődő szentmise után áldják meg. Ebből az alkalomból a csíkszeredai Pro Print Kiadó gondozásában jelent meg Salamon József atyának A gyimesi kálvária című könyve.