Feketevasárnap a csíksomlyói kegytemplomban

Fotó: Iochom Zsolt

Nagyböjt ötödik vasárnapjának a neve feketevasárnap. E napon lila lepellel takarták le a kereszteket a csíksomlyói kegytemplomban.

Iochom Zsolt

2012. március 25., 20:392012. március 25., 20:39

2012. március 25., 20:462012. március 25., 20:46

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az egyházi törvények szerint feketevasárnaptól kezdve a templomokban a feszületeket és a főoltár képét föltámadásig fekete vagy lila lepellel takarják le, jeléül a szomorúságnak, az Üdvözítő halálnapjának közeledése fölött. Ez a szokás még a középkorból ered, amikor a keresztek tulajdonképpen drágakövekkel kirakott ékszerek voltak, és a nagyhét közeledtével ezeket a világi hívságokat takarták el.

Az ünnepi szentmisét Orbán Szabolcs OFM, erdélyi ferences tartományfőnök celebrálta, aki prédikációjában a szenvedést állította a középpontba. „Ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak fejedelmét” – idézte Jézus szavait Szent János evangéliumából. Jézus bevonulása után nem sokkal, amikor a nép ünnepli őt, a nehézségekről, a szenvedésekről, a keresztről beszél. A „menő” Jézus, a „sztár” nem kurzusokat tart, hogy hogyan legyünk sikeresek, gazdagok, szépek, okosak, hanem ő a szenvedésről beszél. Pedig egy sikeres embertől, mi nem a szenvedésről szóló előadásról szeretnénk hallani. Hisz szenvedésről bőven kijut nekünk, kevésbé vágyakozunk arra, hogy bárki is oktasson erről bennünket – fogalmazott a tartományfőnök.

„Első látásra a mai templomot nézve, mintha a liturgia is kicsit el akarná rejteni előlünk a szenvedést, hisz feketevasárnap lévén lepellel borítottuk a kereszteket, ahogy ezt régi szokás szerint megszoktuk már. Ne lássuk a keresztet, ne emlékezzünk a szenvedésre, ne legyen a szemünk előtt. Igazából nem erről van szó, hisz ez a régi szokás a középkorból származik, amikor a feszületeken nem a szenvedő Jézust ábrázolták, hanem a dicsőséges Krisztust, akinek drágakövekből kirakott korona volt a fején. A csillogásnak, a dicsőségnek a jelét rejtették el egykor. A külső ragyogásról akarták elterelni a figyelmet, hogy aztán nagypénteken elénk táruljon a szenvedésnek a jele” – hangsúlyozta szentbeszédében Orbán Szabolcs OFM.