Pályázati forrásból akár hektáronkénti 6000 eurós támogatást is kaphatnak az első évben azok a gazdák, akik vállalják, hogy parlagon hagyott mezőgazdasági területeiket beerdősítik. A kedvező feltételek ellenére Hargita megyében leginkább csak érdeklődés tapasztalható a program iránt, ugyanis a támogatásigénylési dokumentáció összeállítása bonyodalmas, a gazdákat elriasztják az adminisztrációs teendők.
2017. február 21., 13:352017. február 21., 13:35
Az Első Erdősítés nevű program célja új erdők telepítésének elősegítése, állami támogatást nyújtva az ültetéséhez, gondozásához, valamint abban az esetben, ha az új erdőket mezőgazdaságra alkalmas területre telepítenék, az emiatt kieső bevételt is pótolnák valamelyest. A kezdeti 6000 eurós hektáronként támogatást követően a beerdősített terület gondozására évente 2700 eurót kaphat a területtulajdonos. Ezt mindaddig folyósítják számára, amíg a csemeték felnőtt erdővé fejlődnek, ami akác esetében húsz évbe is beletelhet – tájékoztatott Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője. A felnőtt erdő tulajdonosa területalapú támogatást is kaphat a kiesett jövedelem pótlásaként. A tavaly indult programban a támogatásigénylések benyújtásának határidejét a hónap elején március 31-éig meghosszabbították.
A kiírás előnyben részesít tizennégy megyét, amelyek nem rendelkeznek számottevő erdős területtel. A kérések pontrendszerében a legtöbb pontot Călărași (20 pont), Teleorman, Constanța, Ialomița, valamint Brăila (19 pont) megyei támogatásigénylők kaphatják, míg a 14., Ilfov megyei igénylők csak 10 pontot. A déli megyék beerdősítése fontos, ugyanis egy-egy erdősáv létesítése megakadályozná nagyobb területek kiszáradását, továbbá hófúvások idején hófogókként is hasznosak. Szakemberek szerint Udvarhely környékén csupán a Cekend-tetőn található olyan rossz minőségű, nehezen megművelhető mezőgazdasági terület, amellyel pályázni lehetne.
Haschi András, a kéréseket fogadó megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője arról számolt be, hogy bár több gazda érdeklődött náluk a programról, a követelményekről értesülve legtöbben letettek szándékukról. Ő is úgy véli, hogy a különböző dokumentumokat, engedélyeket, valamint technikai adatokat is tartalmazó igénylés összeállításához egy pályázatíró céghez kellene folyamodni. „Végignézve a feltételeken, egy Hargita megyei gazdának nagyon kevés az esélye, hogy sikeres igénylést nyújtson be” – fogalmazott. Mindezek ellenére senkit nem akar lebeszélni a támogatásigénylésről, csupán a nehézségekre kívánja felhívni a figyelmet.
Alkohol befolyása alatt vezetett egy 68 éves férfi, elvesztette uralmát a jármű fölött, lesodródott az úttestről és egy kőkorlátnak ütközött autójával Maroshévíz közelében.
Még mindig kérdéses, hogy a romokból újjászülethet-e valamikor a tatárdombi szabadtéri oltár, amelyet a több mint egy hete pusztított vihar tett tönkre. A Gyergyószárhegy és Gyergyóditró közötti Tatárdomb a helyi közösség jelképes tere.
Bemutatkozási lehetőséget kínál feltörekvő zenészeknek a gyergyószentmiklósi Sunset Session Fest, amelyet július 17–18-án rendeznek meg először.
Három autó ütközött össze a Gyergyóújfaluhoz tartozó Tekerőpatakon csütörtökön dél körül.
A Bucsin-tetőn kialakult üdülőfalu sokáig alapvető közművek nélkül létezett: sem villanyáram, sem ivóvíz-, sem pedig szennyvízhálózat nem volt itt. De miután tavaly megoldódott a villany kérdése, most a víz- és csatornahálózat kiépítése következik.
Több mint húsz év után újra Gyergyószentmiklóson lesznek láthatók Xantus Géza alkotásai. Július 10-én, pénteken 18 órától nyílik meg a Pro Art Galériában a Fényúton című tárlat.
Elfogadta a gyergyószentmiklósi képviselő-testület a Kőkereszthez tervezett körforgalom kivitelezési dokumentációját, így megindulhatnak a kisajátítási és engedélyeztetési eljárások.
Közel százötven alkalmazottat érintenek Hargita megyében a bejelentett csoportos létszámleépítések: a székelykeresztúri vállalat mellett, most egy maroshévízi gyár jelentette be a tömeges elbocsájtási szándékot.
Megkezdődött a hivatalos turistaszezon a Súgó-barlangban, amely július 1-jétől hétfő kivételével naponta látogatható. A gyergyói természeti ritkaság nyáron több ezer egyéni turistát fogad, miközben a barlang kutatása és újratérképezése is folytatódik.
A nyár során több sportlétesítményben is karbantartási és kisebb felújítási munkálatokat végez a Gyergyószentmiklósi Városi Sportklub (VSK). Eközben a klub pénzügyi helyzete is stabilizálódott.
szóljon hozzá!