
Nincs igény az ilyen parkolókra, inkább a tömegközlekedést fejlesztik
Fotó: Pinti Attila
Noha része a városfejlesztési stratégiának, és évekkel ezelőtt egy helyszín is felmerült, Csíkszeredában egyelőre nincs szükség olyan parkolókra, ahol a városba érkezők autóikat leparkolják, és tömegközlekedéssel utaznak tovább.
2026. május 14., 07:592026. május 14., 07:59
A P+R (park and ride – parkolni és utazni) parkolók lényege, hogy a városba érkező autósok leparkolják járműveiket és tömegközlekedéssel utaznak tovább. Ezek kialakítása nagyobb városokban már megszokott, többnyire buszmegállók, vagy pályaudvarok közelében vannak, Székelyföldön azonban ilyen még nincs.
az egykori Hargita Bányavállalat területén, ahol 50 autóbusz, illetve nyerges vontató mellett mintegy 500 személygépkocsi elhelyezésére is lett volna hely. Az elképzelés szerint a megközelítés nemcsak a Hargita, hanem a Rét utca felől is biztosítva lett volna, és az átalakuló városi tömegközlekedést vehették volna igénybe a járműveiket ott parkoló autósok.

Megérkezni egy városba, a bevezető út mellett kialakított parkolóban hagyni az autót, majd tömegközlekedéssel eljutni a központba vagy ahova szeretnénk – tőlünk nyugatabbra ez már valóság, nálunk még sokak által leszólt elképzelés.
Az elképzelésből nem lett semmi, az említett területet eladták, most kőzetgyapotgyár épül ott. A P+R parkolók építése ennek ellenére része a városfejlesztési stratégiának, de
– vázolta kérdésünkre Korodi Attila. Csíkszereda polgármestere szerint az európai uniós forrásoknál a mobilitás fejezet az ilyen ügyeket támogatja, de fontosabbnak tartották, hogy a városhoz közeli településeket érintő körjáratokhoz szükséges autóbuszok beszerzéséért pályázzanak.
Hozzátette, az sokkal hatékonyabb, értelmesebb, és úgy látják, hogy bármennyire hasznos is az ilyen parkoló, itt ez a szokásrend még nincs kialakulva.
– érvelt. Emlékeztetett, ha megkérdeznénk, hogy hány ember tenné meg, hogy otthagyja az autóját a városszéli parkolóban, és tömegközlekedéssel utazzon tovább, kiderülne, hogy nem tennék meg. De ha otthonról indulhatnak kiszámítható buszjárattal, azt sokkal többen választanák.
Jelentős szakmai elismerésben részesült a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház: a nőgyógyászati osztály hivatalos kutatóhelyként csatlakozott a Közép- és Kelet-európai Nőgyógyászati Onkológiai Csoport (CEEGOG) nemzetközi hálózatához.
A költségvetés elfogadásának késlekedése példátlan helyzetet eredményezett Csíkszeredában: az aszfaltozott utak nyári karbantartási munkálatait csak ősszel tudják elvégezni. Egyelőre a közbeszerzési eljárásnál tartanak.
Szeretnék beüzemelni idén a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgáló gázhálózatot, viszont az engedélyeztetési folyamat lassan halad. Ha sikerül időben átadni az üzemeltetőnek a kiépített rendszert, a szolgáltatás elkezdődhet.
Hargita megye legjobb érettségi eredményét érte el idén Bodor Mátyás, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium végzőse. A matematika iránti szenvedélyről, a siker áráról és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Áramszünetre kell számítani július 14-én, kedden Csíkszentsimonban és Csíkkozmáson – tájékoztatott az Electrica Harghita megyei kirendeltsége.
Folytatódott idén a csíkszentkirályi tanuszoda építése, a szerkezetépítés után a tető kialakításán dolgoznak. Idén várhatóan szerkezetkész állapotban lesz az épület, a befejezés jövőre várható, amennyiben folyamatos lesz a finanszírozás.
A kaláka megtartja, élteti és erősíti a közösségeket – vallják a X. Kaszáló Kaláka résztvevői. A háromnapos csíkszentkirályi eseménysorozat szombati programja hajnalban közös kaszálással indult Bakalján, mintegy ötven férfi csatlakozott.
Napkeltekor ismét benépesült a csíkszentkirályi Bakalja: népviseletbe öltözött férfiak vágtak neki a rétnek, hogy a térség egyik legszebb hagyományát, a kaszáló kalákát közösen elevenítsék fel.
Közösségépítés, mozgás, városi kerékpározás és egy kis nyári szabadságérzet. Július 11-én először szerveznek Critical Mass felvonulást Csíkszeredában, amely mögött lelkes civilek és egy közös ügy áll.
Még el sem készült teljesen a kerékpárút az Olt-folyó mentén, máris lovas szekérrel vagy autóval közlekednek rajta egyesek. A bicikliutat több mint 45 kilométeren keresztül építik ki, a munkálatokkal a befejezéshez közelednek.
1 hozzászólás