Fotó: Veres Nándor
Egyre többen tartanak úgynevezett harci kutyát Csíkszeredában, és bár törvény kötelezi a tulajdonosaikat, hogy regisztráltassák kedvenceiket, kevesen tesznek ennek eleget – hívja fel a figyelmet csütörtöki címlaptörténetében a Csíki Hírlap. A veszélyesnek minősített kutyák tartásáról megoszlanak a vélemények.
2015. augusztus 06., 10:452015. augusztus 06., 10:45
A 2003-ból származó 60-as számú törvény szabályozza a veszélyesnek minősített kutyák tartását. A jogszabály szerint nagyon veszélyes kutyának minősül az amerikai pittbull terrier, a boerboel, a bandog és keverékeik. Ez a jogszabály további kilenc kutyafajt sorol fel a második kategóriában veszélyes kutyaként: az amerikai staffordshire terriert, a tosa inut, a rottweilert, az argentin dogot, a nápolyi masztiffot, a brazil fila brasilierót, az angol masztiffot, a kaukázusi juhászt, a cane corsót és keverékeiket. Ilyen kutyákat csak 18 éven felüliek tarthatnak, olyanok, akiknek nincsenek pszichikai problémáik, és nem ítélték el őket erőszakos bűncselekményért.
Incze Béla, a Hardogs Hargita Megyei Ebtenyésztők Egyesületének elnöke a Csíki Hírlapnak elmondta, a jogszabályban olyan kutyafajokat is felsoroltak, amelyek nem is elismertek a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) által, illetve ma már léteznek olyan harci kutyák is, amelyeket a törvény megjelenésekor még nem is tartottak Romániában, ilyen például a közép-ázsiai juhászkutya.
„Minden kutyának van gazdája, amit a kutya csinál, azért a gazdája a felelős. Ennyire egyszerű” – véli. Az újság tőle tudja, hogy többször jelezték az illetékeseknek, nem értenek egyet a fentebb felsorolt fajok diszkriminációjával, de mindeddig sikertelenül. Mint mondta, a legfontosabb a kutya szocializálása, vagyis hogy tudja a kutya, hol a helye.
A törvény szerint ha valaki veszélyesnek minősített kutyát tart, akkor azt be kell jelentenie az Országos Kinológiai Egyesülethez (amelyhez a Hardogs egyesület is tartozik), illetve a tőlük kapott igazoló okiratot le kell adnia a megyei rendőrséghez. Csakhogy nem sokan tesznek eleget ennek a kötelezettségüknek Hargita megyében. Incze közlése szerint tavaly a nyilvántartott 75 tagjuk közül 15–20-an tartottak veszélyesnek minősített kutyát, de ennél jóval több ilyen eb élhet a megyében. Becslése szerint számuk akár négyezerre is tehető. „Divatos lett, hogy jó, kemény kutyát tartsunk” – adott hangot véleményének Incze.
Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, a megyében mindössze négy veszélyesnek minősített kutyát jelentettek be idén. Ezekhez az ebekhez kapcsolhatóan azonban nem tudnak sok balesetről, az elmúlt időszakban egy szentegyházi és egy székelyudvarhelyi kutyatámadásos esetről szereztek tudomást. Csíkszeredában áprilisban történt hasonló baleset, erről Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője annyit mondott, hogy egy rottweiler harapta meg a gazdáját és egy másik személyt. Az incidens egy Petőfi utcai házban történt, egy házibuli idején. Mivel tartottak tőle, hogy az állat szabadon jár az udvaron, a kihívott mentősök a csendőrség támogatását kérték. Végül kiderült, hogy a rottweiler nem volt agresszív, feltehetően azért haraphatta meg a fent említett két személyt, mert azok ingerelték.
„Az tény, hogy egyre több harci kutya van Csíkszeredában, ennek ellenére gazdáik közül nem sokan kértek kutyatartási képzést” – árulta el a Csíki Hírlapnak Csomós József Attila, a csíkszeredai Ügyes-Eb kutyakiképző oktatója. Kiemelte, bár a harci kutya is egy kutya, testi adottságai, fizikai készségei miatt inkább kárt tud tenni egy emberben vagy akár egy másik kutyában, ezért fontos már kiskölyök korától szocializálni. A kutyának a falkájával, azaz a gazdájával a kapcsolata rendezett kell legyen, nem a kutyának kell lennie az irányítónak, továbbá fontos a négylábú felgyülemlett energiáját rendszeresen „lemozgatni”, ellenkező esetben jelentkezhetnek a problémák.
„Törvény szerint vannak olyan kutyák veszélyesként említve, amelyek nem is veszélyesek, és vannak olyanok, amelyek veszélyesek, mégsem szerepelnek a törvényben” – erősítette meg a napilapnak csíkszeredai Vas Attila kutyaoktató is. Szerinte az lenne a legjobb, ha helyi szinten hoznának egy olyan határozatot, szabályzatot, hogy aki veszélyesnek minősített vagy más harci kutyát tart, annak kötelező legyen tagként belépnie egy csíkszeredai kutyaegyesületbe, továbbá, hogy részt vegyen szintén kötelezően kutyatartási oktatáson, amelyet hétvégenként tartanának, ingyenesen, cserébe a tagsági díjért. A kötelező szájkosárhordással kapcsolatban elmondta, sok esetben a kutyákat még jobban ingereli, mintha nem lenne szájkosaruk, ráadásul akár azzal is alaposan megsebesíthetnek bárkit. Egyébként Csíkszeredára vonatkozóan a legnagyobb hiányosságnak azt tartja, hogy nincs a városban kutyasétáltatásra külön kijelölt tér.
A teljes cikk elolvasható a Csíki Hírlap augusztus 6-án, csütörtökön megjelent lapszámában.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A zarándokok között volt az idei csíksomlyói búcsún Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna is.
szóljon hozzá!