Csíkszereda fejlődési irányai

Csurgai Horváth József, a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója előadásában a városiasodásról, a magyarországi települések urbanizációjáról beszélt. Kitért arra is, hogy ehhez a társadalmi jelenséghez nagyban hozzájárult a népesség számának növekedése, amely magával hozta a városok belterületének bővülését, a városhatárok kiterjesztését. Újabb infrastrukturális fejlesztésekre volt szükség, ez pedig a települések számára nagyobb kiadást jelentett.

Utak, járdák kiépítése, köztisztaság, közvilágítás, vízvezetés – sorolta a  sarkalatos pontjait a városfejlesztéseknek Csurgai. Zárómondatként elmondta, sok városfejlesztés kölcsönből valósult meg, pedig fontos, hogy a városok képesek legyenek arra, hogy saját maguk találják meg az anyagi eszközöket saját szükségleteik fedezésére.

Csíkszeredának nincs adóssága

Ráduly Róbert Kálmán kiemelte: Csíkszeredának nem volt, és nincs egy lej hiteltartozása sem. Előadásában beszélt a város múltjáról, arról, hogy a legrégebbi középületet 1713-ban építették, nevezetesen a jelenlegi Mikó-várat, hogy a település gazdag volt, hatalmas erdővagyonnal rendelkezett. Majd kiemelte, hogy jelentős veszteség érte a várost, amikor nem itt épült ki a vasúti csomópont. A közelmúltjáról pedig így fogalmazott: „Sokat vesztettünk a privatizáció során is, a román állam így szegényítette le a székelyeket, olyan magánosítások zajlottak le, amelyekből kevés vált sikertörténetté, mint például a sörgyár, vagy a műanyagfröccsöntő”.

Élhető kisváros a cél

Két évvel ezelőtt készült el Csíkszereda 2020 címmel a város jövőképéről írt kiadvány. „Csíkszereda előnye, hogy kicsi, hátránya, hogy zsúfolt” – jellemezte a városvezető. A megyeszékhely hátrányairól még az is elmondta, hogy jelentős a hőenergia-fogyasztása a városnak. Szerinte a központosított, alternatív módon előállított hőenergia a legolcsóbb megoldás. Nem adták fel a biomasszaüzem tervét, továbbra is befektetőket várnak. Ráduly továbbá kifejtette, hogy élhető kisváros kell legyen Csíkszereda,a központ pedig elsősorban a gyalogosoké és a kerékpárosoké. „Infrastrukturális fejlesztések területén félúton járunk, még kell tíz év, hogy minden lakóövezetet felújítsunk” – szögezte le.

Konferencia több városban

A Csíkszereda város fejlődési irányai című rendezvény egy, tizenkét konferenciából álló rendezvénysorozat utolsó állomását képezte. A konferenciákat Miskolc, Szabadka, Révkomárom, Budapest, Székesfehérvár, Pécs, Szeged, Eszék, Sopron, Kecskemét, Kolozsvár, valamint Csíkszereda városokban bonyolította le a Széchenyi István Egyetem a Magyar Regionális Tudományi Társasággal együttműködésben.