Fotó: Veres Nándor
Pufi, a kis manó „bőrébe bújva” szeretné a gyerekeknek megadni azt, amire nem jut idejük-energiájuk a felnőtteknek. Barabás Réka színésznővel beszélgettünk.
2016. január 25., 12:022016. január 25., 12:02
Barabás Réka nagytusnádi születésű, a középiskolát a csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola dráma osztályában végezte, majd a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen diplomázott le 2008-ban. Játszott Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, van bábszínházas tapasztalata, akárcsak rendezői, mégis úgy érzi, most találta meg a maga útját, amióta Pufiként, pantomimjátékkal, énekekkel örvendezteti meg a gyerekeket, és 2015 októberétől mostanáig több mint hatvan előadást ért meg.
Már a színművészeti egyetemen megfogalmazódott benne, hogy nagyon jó lenne gyerekekkel foglalkozni. Kezdetben ez az álma Böjte Csaba atya árváival valósult meg, 2010-től több központban foglalkozott rendszeresen vagy szezonálisan a gyerekekkel.
A gyerekek iránti szeretetet visszavezeti arra, hogy édesanyja óvónő, így ő ezzel az érzéssel már talán az anyaméhben találkozott. „A gyerekek mindig nagyon közel álltak a szívemhez, bennük látom azt a közönséget és azt a közösséget, ami őszinte, nyitott, körükben igazán érzem, hogy van értelme felmenni egy színpadra, vagy kiállni egy kis paraván elé” – mesélte csütörtökön a Gutenbergben már a negyedik előadása után, és miután minden ott ácsorgó gyermek felmerülő kérdéseire válaszolt, kiosztott ki tudja, hány ölelést.
Miért nem választotta az óvónői pályát, merült fel a kérdés. Folyamatos kérdések-kételyek közepette végezte el a színit, és felvette a pedagógia modult is. „Úgy látom, hogy intézményesített keretek között nem tudnék tanítani, de mivel a színház egy tüneményes, varázslatos világ, a játékon, a zenén át a drámapedagógia módszereivel együtt, tud működni a nevelés” – magyarázta. Be is iratkozott Budapesten a Színház- és Filmművészeti Egyetem most induló színházi nevelési képzésére, várja a visszajelzést az eredményről.
„A gyerekekkel soha nincs gond, mint ahogy a közönséggel sem. Ha valami nem működik a színpadon, akkor magamban kell megkeresnem az okát, de eddig ilyenre nem volt példa. Néha én is fáradt vagyok, de olyan a zene, a rendezés, hogy a közönséget magával ragadja, és az előadás közben is töltődni tudok, ha működik a figura, a gyerekek nevetnek, kuncognak, kérdezősködnek. Lilly Krauss-Kalmár, a rendező Nagyszebenben él, ott volt bábszínész, bábrendező hosszú éveken át, ő az, aki a mentorom, amióta oda költöztem. Hozzá bármikor fordulhatok az ötleteimmel, sok közös álmot szövünk együtt. Édesapám a technikai résszel segít, édesanyám a pedagógiai tudásával, szakmailag pedig Lilly néni. Az előadás zeneszerzője a testvérem, Barabás Tamás, a Pufi nevet meg a vőlegényem ragasztotta rám” – sorolja.
Honnan jött az ötlet, hogy pantomimet vigyen bele az előadásba? Mivel szórványban él jelenleg, ugyanakkor Nagyszebenben pezsgő kulturális élet van, szerette volna, hogy minél több emberhez tudjon szólni. Hosszas tapasztalat, tanulás eredménye a kialakított előadásmódja, és nagyon sokat köszön a gyerekeknek, akik folyamatosan alakítják játékát.
Soron kívüli ülésen döntött több határozattervezetről a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület szerdán. Több tervezett beruházás becsült értékét kellett módosítani, de a költségvetés kiigazítására is szükség volt különböző tételekkel.
A csendőrség és a helyi vadásztársulat közös akciójára azután került sor, hogy vészhelyzeti riasztás érkezett a 112-es segélyhívó számra.
A megszokott falfestésen, fertőtlenítésen túl mosdókat javítanak, tantermeket alakítanak át, udvart szépítenek a csíkszéki iskolák. Készülnek az őszi tanévkezdésre.
A csíkszeredai Brassói útra tervezett körforgalom terveinek elkészítése folyamatban van, a kivitelezést pedig jövőben kezdenék el. Mindez egy olyan általános bizonytalanság közepette történik, amely számos tervezett beruházást meghiúsíthat.
Másodfokú (narancssárga) figyelmeztetést adott ki Hargita megye több településére vasárnap délután az Országos Meteorológiai Szolgálat. A lakosságot Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a várható szélsőséges időjárási eseményekre.
Történelmi jelentőségű ünnepen vett részt vasárnap a gyimesbükki katolikus közösség: dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A szertartás a hálaadás és a közösség erejének ünnepe volt.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A szociális segélyezettek közül 155 érintettnek van hátraléka a csíkszeredai önkormányzat felé, köztük akad olyan is, akinek 40 ezer lejt meghaladó tartozása van. Amennyiben nem törlesztenek, elvágják a szociális juttatásukat.
szóljon hozzá!