
Fotó: Balogh Csilla
Ahogy feltűnt a csíksomlyói kegytemplom a távolból, úgy érzékenyült el a cél látványától Balogh Csilla és társa, akik Budapestről gyalog tették meg az utat a pünkösdi búcsúra. A gyalogos zarándoklatuk 20 napon át tartott, és tele volt megható élményekkel.
2024. május 17., 19:382024. május 17., 19:38
2024. május 17., 19:402024. május 17., 19:40
„Édes Istenem, köszönöm!” – ez volt az első gondolata Balogh Csillának, amikor előtűnt a látóhatáron Csíksomlyó kegytemploma. A Budapestről gyalogúton érkező zarándok a Székelyhonnak elmesélte, hogy
Úgy érezte, hogy mindent megkaptak az úton, amire szükségük volt: azt a sok jót és nagy szeretetet az emberektől.

Hárman indultak útnak, hogy gyalog tegyék meg a közel 750 kilométeres távot Budapestről Csíksomlyóig, és élményekkel gazdagon éljék át a pünkösdi búcsús zarándoklatot. Nem terveztek előre, mindeddig minden célállomásukon találtak szállást és ételt.
Fotó: Balogh Csilla
A Marosvásárhely utáni szakaszon kitérőket is tettek Énlakára, Sükőre, és Csíkcsicsóba. Végül innen érkeztek be Csíksomlyóra. Kezdetben hárman indultak útnak, időközben azonban Parai Istvánnak személyes okokból haza kellett utaznia Magyarországra, így ketten folytatták az utat Ozsváth Ferenccel.
Fotó: Balogh Csilla
Szálláshelyeikről szalonnával, pálinkával, főtt tojással, minden földi jóval megtraktálva indították őket útnak. Kolozsvár után az egyik román településen pedig
Fotó: Balogh Csilla
Gyulakután például a Gábor-cigányok tömték tele a kezüket enni és innivalóval, még pénzt, szállást, és szállítást is felajánlottak számukra.
Székelyföldet pedig Balogh Csilla egyszerűen csak tündérországnak nevezte: mint fogalmazott,
Udvarhelyszéken medvét is láttak a szálláshelyüktől nem messze. Szentegyháza után, a Mária-úton voltak olyan erdős szakaszok, ahol nagy medvenyomokat láttak, ezeken a helyeken végig síppal, kiabálva haladtak át.
Fotó: Balogh Csilla
Csíkszeredába csütörtökön érkeztek meg, majd Csíkcsicsóba is elmentek, mivel a „lábukban volt a menés”. Éjszakára itt szálltak meg, pénteken pedig visszatértek Csíksomlyóra. Itt több százezer zarándokkal együtt vesznek részt a pünkösdi búcsús szentmisén.
– összegzett a budapesti zarándok.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!