
Gyümölcsterméssel kapcsolatos jóslatok is fűződnek a szerelmesek napjához. Képek forrása: Pixabay, Freepik. Montázs: Székelyhon
Sokan mondogatják, hogy a történelem ismétli önmagát, de február 14-e vonatkozásában ez nem föltétlenül áll a lábán: míg a régi rómaiaknál ezen a napon, illetve a rá virradó éjszaka kecskebőrszíjakkal igyekeztek termékenyebbé noszogatni a fiatal nőket, ami a 21. században igen szélsőséges esetben tekinthető szerelmi megnyilvánulásnak, manapság piros szíves üzenet, virágcsokor és egyéb kényeztetés dukál. Legalábbis az angol kultúrkörből importált divat jegyében. Pedig kár Nyugatot majmolni, amikor mifelénk is érdekes hagyományok fűződnek Bálint napjához.
2023. február 14., 08:012023. február 14., 08:01
A régi rómaiaknál a rosszindulatú Lupercus isten kiengesztelését szolgálta a fentebb említett rituális szertartás, a fiatalok (főként nők) ostorozása, ám a Lupercalia elnevezésű vallási ünnep kellemesebb elemeket is tartalmazott: Juno templomában a hajadon lányokat egyfajta tombolahúzás révén választották ki maguknak a nőtlen fiatalemberek. Aztán
Bálint ókeresztény itáliai vértanú volt, aki – hite miatt II. Claudius császár által halálra ítélten – a börtönben imádsággal meggyógyította a börtönőr (az Érdy-kódexben egy pogány fejedelem) vak lányát, és kivégzése előtt üzenetet küldött neki „A Te Bálintod” aláírással. De volt még két ugyanilyen nevű másik szent püspök is – a velük kapcsolatos legendákból ötvöződött a szerelmesek, továbbá a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentjének alakja.
Bálint Sándor jeles néprajzkutatónk többek között „székely jelenségekből” következtetett arra, „hogy magyar népünk körében is vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.” Alább ezen „jelenségekből” szemlézünk.
Számos helyen régen ezen a napon ültették a kotlót – már akinek volt. Dálnokon, ha azt szerették volna, hogy a tojásokból főként kakasok keljenek ki, azokat előbb egy férfi sapkájába helyezték. Zabolán inkább arra figyeltek, hogy a kotlóültetés holdtöltekor és lehetőleg r betűt tartalmazó napon történjen – tehát a kedd nem ajánlatos.
A magyar nyelvterület más részein azonban egészen másként tudták: például a dél-alföldi Eleken azon a napon, amelyre Bálint napja esett, egész esztendőben nem ültettek aprójószágot, viszont Bálint reggelén a tyúkok itatóvizébe szenteltvizet cseppentettek.
De az eladó lány sem vitte ki a szemetet a házból, hogy a szerencsét ne dobja ki, és amelyikük korán reggel teli veder vízzel tért be a kapun, az abban az évben férjhez ment.
Székely Ferenc pusztakamarási születésű (1951) néprajzi írótól tudjuk: a lányok úgy hámoztak meg egy nagy piros almát, hogy a héj egy szalagban maradjon, ne szakadjon el. „Miután az almát körbehámozták, a meghámozott almát a szájukba vették, foguk között tartva, a héjat a fejük fölött átdobva, mondták maguknak a mondókát:
Az almahéj a földre esve valamilyen betűalakot alkotott, amiből a lány kiolvasta, hogy az ő férje neve majd S-sel, M-mel, A-val stb. fog kezdődni. Ha dobás közben nem szakadt el, akkor abban az évben férjhez ment. Ha eladó lány volt a családban, és Bálint napján az első idegen, aki belépett a házba, férfi volt, akkor abban az évben a lánynak kérője jelentkezett.”
A Maros megyei Vadasdon a méhészek a fülüket a kaptár oldalához szorították, és
Általában a hideg, száraz idő esetén jó termésben reménykedtek, és úgy tartották, az ekkor telepített facsemete is hamarabb köt meg. De ha ezen a napon sűrűn hull a hó, a gyümölcsfavirágok nagyobb része le fog hullni, nem köt meg.
Pozsony Ferenc néprajzkutató Zabolán jegyezte le azt a hiedelmet, miszerint a madarak ezen a napon társat választanak maguknak – nos, akinek még nincs, itt az ideje, hogy kövesse példájukat!
Újabb célállomást jelentettek szerdán, amelyet a marosvásárhelyi reptérről lehet majd elérni.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
szóljon hozzá!