
Gyümölcsterméssel kapcsolatos jóslatok is fűződnek a szerelmesek napjához. Képek forrása: Pixabay, Freepik. Montázs: Székelyhon
Sokan mondogatják, hogy a történelem ismétli önmagát, de február 14-e vonatkozásában ez nem föltétlenül áll a lábán: míg a régi rómaiaknál ezen a napon, illetve a rá virradó éjszaka kecskebőrszíjakkal igyekeztek termékenyebbé noszogatni a fiatal nőket, ami a 21. században igen szélsőséges esetben tekinthető szerelmi megnyilvánulásnak, manapság piros szíves üzenet, virágcsokor és egyéb kényeztetés dukál. Legalábbis az angol kultúrkörből importált divat jegyében. Pedig kár Nyugatot majmolni, amikor mifelénk is érdekes hagyományok fűződnek Bálint napjához.
2023. február 14., 08:012023. február 14., 08:01
A régi rómaiaknál a rosszindulatú Lupercus isten kiengesztelését szolgálta a fentebb említett rituális szertartás, a fiatalok (főként nők) ostorozása, ám a Lupercalia elnevezésű vallási ünnep kellemesebb elemeket is tartalmazott: Juno templomában a hajadon lányokat egyfajta tombolahúzás révén választották ki maguknak a nőtlen fiatalemberek. Aztán
Bálint ókeresztény itáliai vértanú volt, aki – hite miatt II. Claudius császár által halálra ítélten – a börtönben imádsággal meggyógyította a börtönőr (az Érdy-kódexben egy pogány fejedelem) vak lányát, és kivégzése előtt üzenetet küldött neki „A Te Bálintod” aláírással. De volt még két ugyanilyen nevű másik szent püspök is – a velük kapcsolatos legendákból ötvöződött a szerelmesek, továbbá a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentjének alakja.
Bálint Sándor jeles néprajzkutatónk többek között „székely jelenségekből” következtetett arra, „hogy magyar népünk körében is vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.” Alább ezen „jelenségekből” szemlézünk.
Számos helyen régen ezen a napon ültették a kotlót – már akinek volt. Dálnokon, ha azt szerették volna, hogy a tojásokból főként kakasok keljenek ki, azokat előbb egy férfi sapkájába helyezték. Zabolán inkább arra figyeltek, hogy a kotlóültetés holdtöltekor és lehetőleg r betűt tartalmazó napon történjen – tehát a kedd nem ajánlatos.
A magyar nyelvterület más részein azonban egészen másként tudták: például a dél-alföldi Eleken azon a napon, amelyre Bálint napja esett, egész esztendőben nem ültettek aprójószágot, viszont Bálint reggelén a tyúkok itatóvizébe szenteltvizet cseppentettek.
De az eladó lány sem vitte ki a szemetet a házból, hogy a szerencsét ne dobja ki, és amelyikük korán reggel teli veder vízzel tért be a kapun, az abban az évben férjhez ment.
Székely Ferenc pusztakamarási születésű (1951) néprajzi írótól tudjuk: a lányok úgy hámoztak meg egy nagy piros almát, hogy a héj egy szalagban maradjon, ne szakadjon el. „Miután az almát körbehámozták, a meghámozott almát a szájukba vették, foguk között tartva, a héjat a fejük fölött átdobva, mondták maguknak a mondókát:
Az almahéj a földre esve valamilyen betűalakot alkotott, amiből a lány kiolvasta, hogy az ő férje neve majd S-sel, M-mel, A-val stb. fog kezdődni. Ha dobás közben nem szakadt el, akkor abban az évben férjhez ment. Ha eladó lány volt a családban, és Bálint napján az első idegen, aki belépett a házba, férfi volt, akkor abban az évben a lánynak kérője jelentkezett.”
A Maros megyei Vadasdon a méhészek a fülüket a kaptár oldalához szorították, és
Általában a hideg, száraz idő esetén jó termésben reménykedtek, és úgy tartották, az ekkor telepített facsemete is hamarabb köt meg. De ha ezen a napon sűrűn hull a hó, a gyümölcsfavirágok nagyobb része le fog hullni, nem köt meg.
Pozsony Ferenc néprajzkutató Zabolán jegyezte le azt a hiedelmet, miszerint a madarak ezen a napon társat választanak maguknak – nos, akinek még nincs, itt az ideje, hogy kövesse példájukat!
Míg az adventi időszak a legtöbbek számára az elcsendesedésről szól, országszerte – így Székelyföld városaiban is – évről évre megjelennek a hangos dobszóval kísért, medvebőrbe öltözött csoportok. A látványos, de zajos népszokás megosztja a közvéleményt.
Egy 35 éves, Maros megyei nő holttestét emelték ki hétfőn délután a vízből Marosvásárhelyen, az Alsógát utca térségében – a halál pontos körülményeit vizsgálják.
A hét első két napján országszerte enyhébb lesz az idő az ilyenkor megszokottnál, karácsonykor azonban lehűlés várható esővel, havas esővel, havazással – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kéthetes előrejelzéséből.
Tavaly az uniós polgárok 16,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban, ami enyhe csökkenést jelent a 2023-ban jegyzett 18,1 százalékhoz képest – derül ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.
Az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI) 2025 júniusa és novembere között 520 886 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak a Myeterra.ancpi.ro platformon keresztül.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) vasárnap este figyelmeztetett, hogy ransomware típusú kibertámadás történt a román vízügyi igazgatóság több intézménye és szervere, valamint az ország 11 területi vízügyi igazgatósága közül 10 ellen.
A decemberi fordulat utáni első napokban itthon hokibotokkal védték a terroristáktól a tömbház udvarát a férfiak, pontos beosztás alapján, amelyet mindenki igyekezett betartani.
„Referendumot” kezdeményez Nicușor Dan államfő a bírák és ügyészek körében szakmai szervezetük, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) működéséről, felvetését azonban ellenzéki képviselők egy csoportja alkotmányellenesnek tartja.
Néma kiállás a ditrói kórházért – ezzel a mottóval hívták az embereket vasárnap délutánra a helyi plébániához. A kórházépület tulajdonosa, a katolikus egyház igényeit a használó intézmény nem tudja teljesíteni, ezért a kórházat bezárták.
Egy poszter közzétételével, hivatalos oldalán jelentette be a Netflix, hogy 2026 augusztusában folytatódik a Nobel-díjas Gabriel García Márquez leghíresebb regénye, a Száz év magány alapján készült sorozatadaptáció.
szóljon hozzá!