Gyümölcsterméssel kapcsolatos jóslatok is fűződnek a szerelmesek napjához. Képek forrása: Pixabay, Freepik. Montázs: Székelyhon
Sokan mondogatják, hogy a történelem ismétli önmagát, de február 14-e vonatkozásában ez nem föltétlenül áll a lábán: míg a régi rómaiaknál ezen a napon, illetve a rá virradó éjszaka kecskebőrszíjakkal igyekeztek termékenyebbé noszogatni a fiatal nőket, ami a 21. században igen szélsőséges esetben tekinthető szerelmi megnyilvánulásnak, manapság piros szíves üzenet, virágcsokor és egyéb kényeztetés dukál. Legalábbis az angol kultúrkörből importált divat jegyében. Pedig kár Nyugatot majmolni, amikor mifelénk is érdekes hagyományok fűződnek Bálint napjához.
2023. február 14., 08:012023. február 14., 08:01
A régi rómaiaknál a rosszindulatú Lupercus isten kiengesztelését szolgálta a fentebb említett rituális szertartás, a fiatalok (főként nők) ostorozása, ám a Lupercalia elnevezésű vallási ünnep kellemesebb elemeket is tartalmazott: Juno templomában a hajadon lányokat egyfajta tombolahúzás révén választották ki maguknak a nőtlen fiatalemberek. Aztán
Bálint ókeresztény itáliai vértanú volt, aki – hite miatt II. Claudius császár által halálra ítélten – a börtönben imádsággal meggyógyította a börtönőr (az Érdy-kódexben egy pogány fejedelem) vak lányát, és kivégzése előtt üzenetet küldött neki „A Te Bálintod” aláírással. De volt még két ugyanilyen nevű másik szent püspök is – a velük kapcsolatos legendákból ötvöződött a szerelmesek, továbbá a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentjének alakja.
Bálint Sándor jeles néprajzkutatónk többek között „székely jelenségekből” következtetett arra, „hogy magyar népünk körében is vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.” Alább ezen „jelenségekből” szemlézünk.
Számos helyen régen ezen a napon ültették a kotlót – már akinek volt. Dálnokon, ha azt szerették volna, hogy a tojásokból főként kakasok keljenek ki, azokat előbb egy férfi sapkájába helyezték. Zabolán inkább arra figyeltek, hogy a kotlóültetés holdtöltekor és lehetőleg r betűt tartalmazó napon történjen – tehát a kedd nem ajánlatos.
A magyar nyelvterület más részein azonban egészen másként tudták: például a dél-alföldi Eleken azon a napon, amelyre Bálint napja esett, egész esztendőben nem ültettek aprójószágot, viszont Bálint reggelén a tyúkok itatóvizébe szenteltvizet cseppentettek.
De az eladó lány sem vitte ki a szemetet a házból, hogy a szerencsét ne dobja ki, és amelyikük korán reggel teli veder vízzel tért be a kapun, az abban az évben férjhez ment.
Székely Ferenc pusztakamarási születésű (1951) néprajzi írótól tudjuk: a lányok úgy hámoztak meg egy nagy piros almát, hogy a héj egy szalagban maradjon, ne szakadjon el. „Miután az almát körbehámozták, a meghámozott almát a szájukba vették, foguk között tartva, a héjat a fejük fölött átdobva, mondták maguknak a mondókát:
Az almahéj a földre esve valamilyen betűalakot alkotott, amiből a lány kiolvasta, hogy az ő férje neve majd S-sel, M-mel, A-val stb. fog kezdődni. Ha dobás közben nem szakadt el, akkor abban az évben férjhez ment. Ha eladó lány volt a családban, és Bálint napján az első idegen, aki belépett a házba, férfi volt, akkor abban az évben a lánynak kérője jelentkezett.”
A Maros megyei Vadasdon a méhészek a fülüket a kaptár oldalához szorították, és
Általában a hideg, száraz idő esetén jó termésben reménykedtek, és úgy tartották, az ekkor telepített facsemete is hamarabb köt meg. De ha ezen a napon sűrűn hull a hó, a gyümölcsfavirágok nagyobb része le fog hullni, nem köt meg.
Pozsony Ferenc néprajzkutató Zabolán jegyezte le azt a hiedelmet, miszerint a madarak ezen a napon társat választanak maguknak – nos, akinek még nincs, itt az ideje, hogy kövesse példájukat!
Jubiláló székelyudvarhelyi házaspárok jelentkezését várják, akik idén ünneplik az ezüst-, arany-, és gyémántlakodalmukat. Az ünnepséget augusztus 19-én szervezik meg – olvasható a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Kedvezőtlen időjárási feltételek, a mezőgazdasági vegyszerhasználat miatt bekövetkezett állományveszteségek és a szárazság okozta méhtáplálékhiány is nehezíti a méhészek munkáját idén.
A fegyveres konfliktusok során épen maradt lőszert talált egy engedéllyel rendelkező fémkereső a csíkzsögödi erdős területen csütörtökön délután.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) nyolc megyében.
A szokásosnál is nagyobb sikernek örvend a dálnoki búvártó az idei szezonban: a július első hetétől megtekinthető, medve–ember kapcsolatot bemutató fotókiállítás elhelyezésekor több tucat kíváncsiskodó akadt, a bátrabbak a merülésre is vállalkoztak.
Visszatérő kihívás a román nyelv oktatása a hazai magyar tanulók számára, és Székelyföld jelentős része küzd ezzel a kihívással, hiszen itt jóval gyengébb eredmények születtek a román érettségin, mint például az anyanyelvi vagy matematika vizsgán.
Büntetést nem, felszólítást viszont kaphatnak azok a lakók, akik nem viselnek gondot a környezetükben lévő zöldövezetekre. Ilyen példák a járdák és utak fölé belógó, gyalogosokat vagy az autók közlekedését zavaró faágak, illetve a földre hulló gyümölcsök.
A gépkocsivezetők és a civil szervezetek tiltakozása nyomán ismét módosította a kormány csütörtökön a közúti ellenőrzéseknél használt alkohol- és drogtesztekkel kapcsolatos, két hete hatályba léptetett közlekedésbiztonsági sürgősségi rendeletet.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön közölte, hogy videókonferenciát hívott össze a helyi hatóságok képviselőivel a vörös kódú hőséghullámmal kapcsolatos intézkedésekről.
Marosvásárhelyen csak a Moldova és a Nyíres utcai forrás vize alkalmas emberi fogyasztásra, a többi nyolc csorgóból vett minta nem nem felel meg az egészségügyi előírásoknak – derül ki a marosvásárhelyi városháza megrendelésére végzett vizsgálatokból.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)