
Gyümölcsterméssel kapcsolatos jóslatok is fűződnek a szerelmesek napjához. Képek forrása: Pixabay, Freepik. Montázs: Székelyhon
Sokan mondogatják, hogy a történelem ismétli önmagát, de február 14-e vonatkozásában ez nem föltétlenül áll a lábán: míg a régi rómaiaknál ezen a napon, illetve a rá virradó éjszaka kecskebőrszíjakkal igyekeztek termékenyebbé noszogatni a fiatal nőket, ami a 21. században igen szélsőséges esetben tekinthető szerelmi megnyilvánulásnak, manapság piros szíves üzenet, virágcsokor és egyéb kényeztetés dukál. Legalábbis az angol kultúrkörből importált divat jegyében. Pedig kár Nyugatot majmolni, amikor mifelénk is érdekes hagyományok fűződnek Bálint napjához.
2023. február 14., 08:012023. február 14., 08:01
A régi rómaiaknál a rosszindulatú Lupercus isten kiengesztelését szolgálta a fentebb említett rituális szertartás, a fiatalok (főként nők) ostorozása, ám a Lupercalia elnevezésű vallási ünnep kellemesebb elemeket is tartalmazott: Juno templomában a hajadon lányokat egyfajta tombolahúzás révén választották ki maguknak a nőtlen fiatalemberek. Aztán
Bálint ókeresztény itáliai vértanú volt, aki – hite miatt II. Claudius császár által halálra ítélten – a börtönben imádsággal meggyógyította a börtönőr (az Érdy-kódexben egy pogány fejedelem) vak lányát, és kivégzése előtt üzenetet küldött neki „A Te Bálintod” aláírással. De volt még két ugyanilyen nevű másik szent püspök is – a velük kapcsolatos legendákból ötvöződött a szerelmesek, továbbá a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentjének alakja.
Bálint Sándor jeles néprajzkutatónk többek között „székely jelenségekből” következtetett arra, „hogy magyar népünk körében is vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.” Alább ezen „jelenségekből” szemlézünk.
Számos helyen régen ezen a napon ültették a kotlót – már akinek volt. Dálnokon, ha azt szerették volna, hogy a tojásokból főként kakasok keljenek ki, azokat előbb egy férfi sapkájába helyezték. Zabolán inkább arra figyeltek, hogy a kotlóültetés holdtöltekor és lehetőleg r betűt tartalmazó napon történjen – tehát a kedd nem ajánlatos.
A magyar nyelvterület más részein azonban egészen másként tudták: például a dél-alföldi Eleken azon a napon, amelyre Bálint napja esett, egész esztendőben nem ültettek aprójószágot, viszont Bálint reggelén a tyúkok itatóvizébe szenteltvizet cseppentettek.
De az eladó lány sem vitte ki a szemetet a házból, hogy a szerencsét ne dobja ki, és amelyikük korán reggel teli veder vízzel tért be a kapun, az abban az évben férjhez ment.
Székely Ferenc pusztakamarási születésű (1951) néprajzi írótól tudjuk: a lányok úgy hámoztak meg egy nagy piros almát, hogy a héj egy szalagban maradjon, ne szakadjon el. „Miután az almát körbehámozták, a meghámozott almát a szájukba vették, foguk között tartva, a héjat a fejük fölött átdobva, mondták maguknak a mondókát:
Az almahéj a földre esve valamilyen betűalakot alkotott, amiből a lány kiolvasta, hogy az ő férje neve majd S-sel, M-mel, A-val stb. fog kezdődni. Ha dobás közben nem szakadt el, akkor abban az évben férjhez ment. Ha eladó lány volt a családban, és Bálint napján az első idegen, aki belépett a házba, férfi volt, akkor abban az évben a lánynak kérője jelentkezett.”
A Maros megyei Vadasdon a méhészek a fülüket a kaptár oldalához szorították, és
Általában a hideg, száraz idő esetén jó termésben reménykedtek, és úgy tartották, az ekkor telepített facsemete is hamarabb köt meg. De ha ezen a napon sűrűn hull a hó, a gyümölcsfavirágok nagyobb része le fog hullni, nem köt meg.
Pozsony Ferenc néprajzkutató Zabolán jegyezte le azt a hiedelmet, miszerint a madarak ezen a napon társat választanak maguknak – nos, akinek még nincs, itt az ideje, hogy kövesse példájukat!
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön.
Maros megyében 1990 óta először írtak ki népszavazást, hogy lemondassanak egy polgármestert. A mezőszengyeliek június 14-én döntenek arról, hogy maradjon a jelenlegi községvezető vagy mennie kell.
Az ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatának előzménye, hogy hantavírus-járvány tört ki egy Európához közeledő óceánjáró hajón.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.
Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.
Baleset történt csütörtök délután a székelyudvarhelyi Hunyadi János utcában – jelezte olvasónk. A baleset során senki nem sérült meg. A környékbeli utcákban torlódás alakult ki.
szóljon hozzá!