Hirdetés
Hirdetés

Bűvös természet a szerelmesek napján: Bálinthoz fűződő székely hagyományok

Gyümölcsterméssel kapcsolatos jóslatok is fűződnek a szerelmesek napjához. Képek forrása: Pixabay, Freepik. Montázs: Székelyhon

Gyümölcsterméssel kapcsolatos jóslatok is fűződnek a szerelmesek napjához. Képek forrása: Pixabay, Freepik. Montázs: Székelyhon

Sokan mondogatják, hogy a történelem ismétli önmagát, de február 14-e vonatkozásában ez nem föltétlenül áll a lábán: míg a régi rómaiaknál ezen a napon, illetve a rá virradó éjszaka kecskebőrszíjakkal igyekeztek termékenyebbé noszogatni a fiatal nőket, ami a 21. században igen szélsőséges esetben tekinthető szerelmi megnyilvánulásnak, manapság piros szíves üzenet, virágcsokor és egyéb kényeztetés dukál. Legalábbis az angol kultúrkörből importált divat jegyében. Pedig kár Nyugatot majmolni, amikor mifelénk is érdekes hagyományok fűződnek Bálint napjához.

Kocsis Károly

2023. február 14., 08:012023. február 14., 08:01

A régi rómaiaknál a rosszindulatú Lupercus isten kiengesztelését szolgálta a fentebb említett rituális szertartás, a fiatalok (főként nők) ostorozása, ám a Lupercalia elnevezésű vallási ünnep kellemesebb elemeket is tartalmazott: Juno templomában a hajadon lányokat egyfajta tombolahúzás révén választották ki maguknak a nőtlen fiatalemberek. Aztán

az is előfordult, hogy a „szerelmi lottó” révén összesorsoltak gyorsan egymásba szerettek…

Bálint ókeresztény itáliai vértanú volt, aki – hite miatt II. Claudius császár által halálra ítélten – a börtönben imádsággal meggyógyította a börtönőr (az Érdy-kódexben egy pogány fejedelem) vak lányát, és kivégzése előtt üzenetet küldött neki „A Te Bálintod” aláírással. De volt még két ugyanilyen nevű másik szent püspök is – a velük kapcsolatos legendákból ötvöződött a szerelmesek, továbbá a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentjének alakja.

Bálint már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét tehát őseink számon tartották.

Bálint Sándor jeles néprajzkutatónk többek között „székely jelenségekből” következtetett arra, „hogy magyar népünk körében is vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.” Alább ezen „jelenségekből” szemlézünk.

Ma nem tanácsos nyiratkozni

Számos helyen régen ezen a napon ültették a kotlót – már akinek volt. Dálnokon, ha azt szerették volna, hogy a tojásokból főként kakasok keljenek ki, azokat előbb egy férfi sapkájába helyezték. Zabolán inkább arra figyeltek, hogy a kotlóültetés holdtöltekor és lehetőleg r betűt tartalmazó napon történjen – tehát a kedd nem ajánlatos.

Hirdetés

A magyar nyelvterület más részein azonban egészen másként tudták: például a dél-alföldi Eleken azon a napon, amelyre Bálint napja esett, egész esztendőben nem ültettek aprójószágot, viszont Bálint reggelén a tyúkok itatóvizébe szenteltvizet cseppentettek.

Az udvarhelyszéki Siklódon úgy tartották, ezen a napon nem tanácsos nyiratkozni, mert a hajvágás a házasságban szerencsétlenséget hoz.

De az eladó lány sem vitte ki a szemetet a házból, hogy a szerencsét ne dobja ki, és amelyikük korán reggel teli veder vízzel tért be a kapun, az abban az évben férjhez ment.

Mondóka szájba vett almával

Székely Ferenc pusztakamarási születésű (1951) néprajzi írótól tudjuk: a lányok úgy hámoztak meg egy nagy piros almát, hogy a héj egy szalagban maradjon, ne szakadjon el. „Miután az almát körbehámozták, a meghámozott almát a szájukba vették, foguk között tartva, a héjat a fejük fölött átdobva, mondták maguknak a mondókát:

Idézet
Piros alma, mondd meg nékem, / Milyen nevű lesz a férjem?

Az almahéj a földre esve valamilyen betűalakot alkotott, amiből a lány kiolvasta, hogy az ő férje neve majd S-sel, M-mel, A-val stb. fog kezdődni. Ha dobás közben nem szakadt el, akkor abban az évben férjhez ment. Ha eladó lány volt a családban, és Bálint napján az első idegen, aki belépett a házba, férfi volt, akkor abban az évben a lánynak kérője jelentkezett.”

A ma ültetett facsemete hamarabb köt meg

A Maros megyei Vadasdon a méhészek a fülüket a kaptár oldalához szorították, és

ha a méhek zúgása jól hallatszott, azt mondták: jó gyümölcstermés várható.

Általában a hideg, száraz idő esetén jó termésben reménykedtek, és úgy tartották, az ekkor telepített facsemete is hamarabb köt meg. De ha ezen a napon sűrűn hull a hó, a gyümölcsfavirágok nagyobb része le fog hullni, nem köt meg.

Pozsony Ferenc néprajzkutató Zabolán jegyezte le azt a hiedelmet, miszerint a madarak ezen a napon társat választanak maguknak – nos, akinek még nincs, itt az ideje, hogy kövesse példájukat!

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés