Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:04

Most megszabadulhatnak a lomjaiktól a marosvásárhelyiek

07:59

Látványos aszfaltút vezet a Vargyas-szorosba

23:50

Volt egy gól nélküli meccs, az élre ugrott a Bukaresti Rapid (videóval)

20:59

Üres padok kilencedikben: Maros megye vezeti a betöltetlen helyek listáját

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fiatal sofőr és kiskorú utasa halt meg a ma hajnali balesetben

Az új csőrendszer mellett is folyik a víz a parajdi sóbányánál

Kamion alá hajtott, esélye sem volt a túlélésre a vasárnap reggeli baleset áldozatának

Nemzetközileg körözött személyt fogtak el Gelencén

Menet közben hagyta el két kocsiját a vonat, az utasok a mezőn rekedtek

Kitiltották a Székelyhont a Közösségi Párbeszéd Táborból

Megvásárolná a megyei könyvtár épületét Hargita Megye Tanácsa

Az új csőrendszer mellett is folyik a víz a parajdi sóbányánál

Az ország legkorszerűbb jégcsarnoka épült meg Gyergyóremetén

„Együtt lehetünk, együtt kacaghatunk – ez számunkra a Pityókafesztivál”

Büszkeségünk, Székelyföld: címertani kalandozásairól mesélt Szekeres Attila heraldikus

Fotó: Farkas Orsolya

Erdélyi, székelyföldi jelképeket bemutató előadást szervezett az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Magyar Tudomány Napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, a frissen újranyílt Székely Nemzeti Múzeumban. Az egyesület elnöke, Szekeres Attila kalauzolta el a közönséget azokba az európai országokba, ahová előadásai során magával vitte egész Székelyföldet, a nemzet címereit, szimbolisztikáját.

Farkas Orsolya

2023. november 04., 14:012023. november 04., 14:01

2023. november 04., 15:532023. november 04., 15:53

Szekeres Attila heraldikus, akit idén választottak a Nemzetközi Címertani Akadémia tagjává, az ünnep alkalmából ízelítőt nyújtott az Európa-szerte híres előadásaiból, valamint a székelység jelképeinek változásairól és azok nemzetközi fogadtatásáról is mesélt a résztvevőknek. Mindezzel a Magyar Tudomány Napja előtt tisztelgett, amelyet 1997 óta ünneplünk,

története pedig 1825-ig vezet vissza: ekkor ajánlotta fel Széchenyi István gróf birtokainak egyéves jövedelmét az akkori Magyar Tudós Társaság alapítására, amelyből később létrejött a mai Magyar Tudományos Akadémia.

A közönség érdeklődve figyelte a heraldikus előadását.

Fotó: Farkas Orsolya

Az esemény házigazdája, Boér Hunor, aki már évtizedek óta vezeti a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárát, köszöntötte a megjelenteket. Tiszteletét fejezte ki a nemzetközi sikereknek örvendő heraldikus iránt, főképpen azért is, mert dr. Szekeres Attila munkásságával nemcsak megőrzi a székely nemzet értékeit, hanem népszerűsíti is azokat, méghozzá egyre szélesebb körökben.

Egyik elismerés a másik után

Az Erdélyi Címer és Zászlótudományi Egyesület nyolcéves születésnapját ünnepelte idén januárban. 2019-ben az egyesület a Geneológiai és Heraldikai Világszövetség, 2022-ben a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének tagja lett. Idén az elnököt a Nemzetközi Geneológiai Akadémia levelező tagjává, valamint a Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagjává választották.

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke az este folyamán újra bejárta azokat az országokat, amelyekben világkongresszusokon, nemzetközi konferenciákon tartott címertani, zászlótudományi, genealógiai és pecséttani előadásokat

– mindezt a múzeum termében, egy pulpitus mögül, vetítőgéppel szemléltette. Ezekre az utazásokra pedig pár tucat érdeklődő is elkísérte a heraldikust, aki nem csak Székelyföld címerének történetét, hanem a kalandozásait fűszerező anekdotákkal is szórakoztatta a közönséget.

Tív éve tartó kalandozások

Eredményeit elsősorban az elmúlt tíz évben tartott európai előadásainak tudja be, hiszen 2013 óta nem csak magyar és román nyelven, hanem angolul is előad. Az első idegen nyelvű bemutatóját Kolozsváron tartotta tíz éve, akkor a székelydályai címerekről beszélt.

Aki még nem járt ott, nagyon ajánlom, hogy menjen el Székelydályára, látogassa meg a református templomot, mert gyönyörű mennyezete van. A címerek alapján 1508 és 1516 közé teszem a mennyezetfestést, ez szász mesterek munkája”

– részletezte a szakértő.

A székelydályai templom mennyezete. A balról látható címer hátrafelé fordul, mert a címertani udvariasság jegyében nem fordíthatott hátat az uralkodó, II. Ulászló címerének. Vörös mezőben, egy páncélos kardjára korona, szív és medvefej van szúrva és két o

Fotó: Farkas Orsolya

Ugyanebben az évben Kijevben járt, a 4. Nemzetközi Pecséttani Konferencián, itt a székely nemzet pecsétnyomóját ismertette meg a közönséggel, az azt díszítő, székelységet szimbolizáló napról és holdról tartott bemutatót.

1659-ben határozta el az országgyűlés, hogy négy pecsétet készítenek, egyet a székelyeknek, amely a napot és holdat ábrázolja. A képen látható pecsétnyomót 1661-ben készítették.

Fotó: Farkas Orsolya

Előadásából kiderült, hogy

1659-ben a szászsebesi országgyűlésén iktatták törvénybe, hogy az erdélyi vármegyéknek legyen egy sas a jelképe, ez később meg is jelent Erdély címerében. A székelyeké ekkor lett a nap és a hold, a szászoké pedig a hét bástya.

Akkor volt hiteles egy irat, ha mindhárom pecséttel hitelesítették, azokat.

2014-ben Lengyelországban II. Ulászló király Erdélyben található címereit mutatta be. Ezek közé tartoznak a csíkcsobotfalvi templom oltár lábazatán található címerek is. A Csíksomlyói Szent Péter és Pál templom három falu összefogásának eredményeképpen épült, amikor bejött a barokk stílus, és elbontották a régi gótikus és reneszánsz oltárokat.

Itt előbb a király, majd az erdélyi címer következett, ellentétben a székelydályai templom mennyezetével

Fotó: Farkas Orsolya

Erdély címerének alakulása, új lobogó avatása

2016-ban dr. Szekeres Attila Genealógiai és Címertani Világkongresszuson vett részt, amely egy óriási mérföldkőnek számított. Ekkor mutatta be az egyesület zászlaját is.

Az egyesület lobogóját élőben is bemutatta dr. Szekeres László

Fotó: Farkas Orsolya

2017-ben Zászlótudományi Világkongresszuson vett részt Londonban, itt a székely zászló utolsó négy évszázadi alakulásáról mesélt. 2018-ban Cieszynben arról értekezett, hogy Székelyföld területén hogy változtatták meg a közigazgatási címereket miután Erdélyt Romániához csatolták.

Balról az osztrák, jobbról a magyar címer látható, melynek felosztása: Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély. Középen Magyarország kiscímerét láthatjuk. Alul, jobb oldalt beékelték Fiume címerét és balról Bosznia címerét

Fotó: Farkas Orsolya

Az I. világháború után ugyanakkor Románia címere is kiegészítésre szorult, hiszen jelentősen nagyobb területre tett szert.

Havasalföld, Moldva, Bánság és Erdély címereit láthatjuk, a Tengermelléket Dobrudzsa váltotta fel, ami szintén ekkor csatlakozott Romániához. A szívpajzsban a Hohenzollern család címere található

Fotó: Farkas Orsolya

Újabbnál újabb témákkal nyűgözi le a közönséget

Ugyancsak 2018-ban a franciaországi Arras-ban, a Nemzetközi Genealógiai Akadémia 11. tudományos kollokviumán 2019-ben Varsóban adott elő. 2021-ben Madridban beszélt a társadalmi rétegek címerhasználatáról, pontosan a székelyek, szászok és erdélyi vármegyék címereiről. Az elnök ugyanakkor egyetlen romániaiként, egyetlen magyarként vett részt a 2022. július 11–15. között Szlovénia fővárosában szervezett 29. Zászlótudományi Világkongresszuson, ahol

előadást tartott Erdélyi történelmi zászlók címmel, továbbá bemutatta az egyesület által összeállított Erdélyi történelmi zászlósort, amely eredeti zászlók másolataiból, illetve a szakirodalomból ismert zászlók rekonstrukcióiból tevődik össze.

A heraldikus többször is hangoztatta, hogy a kongresszusokra való jelentkezések során mindig törekszik arra, hogy izgalmas témával rukkoljon elő, feszegesse a határokat.

„Én mindig érdekes témákkal szoktam menni, de nem mindenhol fogadnak. Például a svédek, belgák, hollandok nem fogadtak ilyen témákkal, ezekre a helyekre könnyedebb előadásokkal kell készülni. Én viszont szeretem felborzolni a kedélyeket, azt gondolom, hogy ki kell mondani az igazságot” – foglalt állást a Szekeres Attila.

Háromszék