Büszkeségünk, Székelyföld: címertani kalandozásairól mesélt Szekeres Attila heraldikus

•  Fotó: Farkas Orsolya

Fotó: Farkas Orsolya

Erdélyi, székelyföldi jelképeket bemutató előadást szervezett az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Magyar Tudomány Napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, a frissen újranyílt Székely Nemzeti Múzeumban. Az egyesület elnöke, Szekeres Attila kalauzolta el a közönséget azokba az európai országokba, ahová előadásai során magával vitte egész Székelyföldet, a nemzet címereit, szimbolisztikáját.

Farkas Orsolya

2023. november 04., 14:012023. november 04., 14:01

2023. november 04., 15:532023. november 04., 15:53

Szekeres Attila heraldikus, akit idén választottak a Nemzetközi Címertani Akadémia tagjává, az ünnep alkalmából ízelítőt nyújtott az Európa-szerte híres előadásaiból, valamint a székelység jelképeinek változásairól és azok nemzetközi fogadtatásáról is mesélt a résztvevőknek. Mindezzel a Magyar Tudomány Napja előtt tisztelgett, amelyet 1997 óta ünneplünk,

története pedig 1825-ig vezet vissza: ekkor ajánlotta fel Széchenyi István gróf birtokainak egyéves jövedelmét az akkori Magyar Tudós Társaság alapítására, amelyből később létrejött a mai Magyar Tudományos Akadémia.

A közönség érdeklődve figyelte a heraldikus előadását. •  Fotó: Farkas Orsolya Galéria

A közönség érdeklődve figyelte a heraldikus előadását.

Fotó: Farkas Orsolya

Az esemény házigazdája, Boér Hunor, aki már évtizedek óta vezeti a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárát, köszöntötte a megjelenteket. Tiszteletét fejezte ki a nemzetközi sikereknek örvendő heraldikus iránt, főképpen azért is, mert dr. Szekeres Attila munkásságával nemcsak megőrzi a székely nemzet értékeit, hanem népszerűsíti is azokat, méghozzá egyre szélesebb körökben.

Egyik elismerés a másik után

Az Erdélyi Címer és Zászlótudományi Egyesület nyolcéves születésnapját ünnepelte idén januárban. 2019-ben az egyesület a Geneológiai és Heraldikai Világszövetség, 2022-ben a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének tagja lett. Idén az elnököt a Nemzetközi Geneológiai Akadémia levelező tagjává, valamint a Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagjává választották.

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke az este folyamán újra bejárta azokat az országokat, amelyekben világkongresszusokon, nemzetközi konferenciákon tartott címertani, zászlótudományi, genealógiai és pecséttani előadásokat

– mindezt a múzeum termében, egy pulpitus mögül, vetítőgéppel szemléltette. Ezekre az utazásokra pedig pár tucat érdeklődő is elkísérte a heraldikust, aki nem csak Székelyföld címerének történetét, hanem a kalandozásait fűszerező anekdotákkal is szórakoztatta a közönséget.

Tív éve tartó kalandozások

Eredményeit elsősorban az elmúlt tíz évben tartott európai előadásainak tudja be, hiszen 2013 óta nem csak magyar és román nyelven, hanem angolul is előad. Az első idegen nyelvű bemutatóját Kolozsváron tartotta tíz éve, akkor a székelydályai címerekről beszélt.

Idézet
Aki még nem járt ott, nagyon ajánlom, hogy menjen el Székelydályára, látogassa meg a református templomot, mert gyönyörű mennyezete van. A címerek alapján 1508 és 1516 közé teszem a mennyezetfestést, ez szász mesterek munkája”

– részletezte a szakértő.

A székelydályai templom mennyezete. A balról látható címer hátrafelé fordul, mert a címertani udvariasság jegyében nem fordíthatott hátat az uralkodó, II. Ulászló címerének. Vörös mezőben, egy páncélos kardjára korona, szív és medvefej van szúrva és két o •  Fotó: Farkas Orsolya Galéria

A székelydályai templom mennyezete. A balról látható címer hátrafelé fordul, mert a címertani udvariasság jegyében nem fordíthatott hátat az uralkodó, II. Ulászló címerének. Vörös mezőben, egy páncélos kardjára korona, szív és medvefej van szúrva és két o

Fotó: Farkas Orsolya

Ugyanebben az évben Kijevben járt, a 4. Nemzetközi Pecséttani Konferencián, itt a székely nemzet pecsétnyomóját ismertette meg a közönséggel, az azt díszítő, székelységet szimbolizáló napról és holdról tartott bemutatót.

1659-ben határozta el az országgyűlés, hogy négy pecsétet készítenek, egyet a székelyeknek, amely a napot és holdat ábrázolja. A képen látható pecsétnyomót 1661-ben készítették. •  Fotó: Farkas Orsolya Galéria

1659-ben határozta el az országgyűlés, hogy négy pecsétet készítenek, egyet a székelyeknek, amely a napot és holdat ábrázolja. A képen látható pecsétnyomót 1661-ben készítették.

Fotó: Farkas Orsolya

Előadásából kiderült, hogy

1659-ben a szászsebesi országgyűlésén iktatták törvénybe, hogy az erdélyi vármegyéknek legyen egy sas a jelképe, ez később meg is jelent Erdély címerében. A székelyeké ekkor lett a nap és a hold, a szászoké pedig a hét bástya.

Akkor volt hiteles egy irat, ha mindhárom pecséttel hitelesítették, azokat.

2014-ben Lengyelországban II. Ulászló király Erdélyben található címereit mutatta be. Ezek közé tartoznak a csíkcsobotfalvi templom oltár lábazatán található címerek is. A Csíksomlyói Szent Péter és Pál templom három falu összefogásának eredményeképpen épült, amikor bejött a barokk stílus, és elbontották a régi gótikus és reneszánsz oltárokat.

Itt előbb a király, majd az erdélyi címer következett, ellentétben a székelydályai templom mennyezetével •  Fotó: Farkas Orsolya Galéria

Itt előbb a király, majd az erdélyi címer következett, ellentétben a székelydályai templom mennyezetével

Fotó: Farkas Orsolya

Erdély címerének alakulása, új lobogó avatása

2016-ban dr. Szekeres Attila Genealógiai és Címertani Világkongresszuson vett részt, amely egy óriási mérföldkőnek számított. Ekkor mutatta be az egyesület zászlaját is.

Az egyesület lobogóját élőben is bemutatta dr. Szekeres László •  Fotó: Farkas Orsolya Galéria

Az egyesület lobogóját élőben is bemutatta dr. Szekeres László

Fotó: Farkas Orsolya

2017-ben Zászlótudományi Világkongresszuson vett részt Londonban, itt a székely zászló utolsó négy évszázadi alakulásáról mesélt. 2018-ban Cieszynben arról értekezett, hogy Székelyföld területén hogy változtatták meg a közigazgatási címereket miután Erdélyt Romániához csatolták.

Balról az osztrák, jobbról a magyar címer látható, melynek felosztása: Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély. Középen Magyarország kiscímerét láthatjuk. Alul, jobb oldalt beékelték Fiume címerét és balról Bosznia címerét •  Fotó: Farkas Orsolya Galéria

Balról az osztrák, jobbról a magyar címer látható, melynek felosztása: Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély. Középen Magyarország kiscímerét láthatjuk. Alul, jobb oldalt beékelték Fiume címerét és balról Bosznia címerét

Fotó: Farkas Orsolya

Az I. világháború után ugyanakkor Románia címere is kiegészítésre szorult, hiszen jelentősen nagyobb területre tett szert.

Havasalföld, Moldva, Bánság és Erdély címereit láthatjuk, a Tengermelléket Dobrudzsa váltotta fel, ami szintén ekkor csatlakozott Romániához. A szívpajzsban a Hohenzollern család címere található •  Fotó: Farkas Orsolya Galéria

Havasalföld, Moldva, Bánság és Erdély címereit láthatjuk, a Tengermelléket Dobrudzsa váltotta fel, ami szintén ekkor csatlakozott Romániához. A szívpajzsban a Hohenzollern család címere található

Fotó: Farkas Orsolya

Újabbnál újabb témákkal nyűgözi le a közönséget

Ugyancsak 2018-ban a franciaországi Arras-ban, a Nemzetközi Genealógiai Akadémia 11. tudományos kollokviumán 2019-ben Varsóban adott elő. 2021-ben Madridban beszélt a társadalmi rétegek címerhasználatáról, pontosan a székelyek, szászok és erdélyi vármegyék címereiről. Az elnök ugyanakkor egyetlen romániaiként, egyetlen magyarként vett részt a 2022. július 11–15. között Szlovénia fővárosában szervezett 29. Zászlótudományi Világkongresszuson, ahol

előadást tartott Erdélyi történelmi zászlók címmel, továbbá bemutatta az egyesület által összeállított Erdélyi történelmi zászlósort, amely eredeti zászlók másolataiból, illetve a szakirodalomból ismert zászlók rekonstrukcióiból tevődik össze.

A heraldikus többször is hangoztatta, hogy a kongresszusokra való jelentkezések során mindig törekszik arra, hogy izgalmas témával rukkoljon elő, feszegesse a határokat.

„Én mindig érdekes témákkal szoktam menni, de nem mindenhol fogadnak. Például a svédek, belgák, hollandok nem fogadtak ilyen témákkal, ezekre a helyekre könnyedebb előadásokkal kell készülni. Én viszont szeretem felborzolni a kedélyeket, azt gondolom, hogy ki kell mondani az igazságot” – foglalt állást a Szekeres Attila.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 18., péntek

A szenvedéstörténettől a feltámadás öröméig – így készült a csíkszentkirályi Passióról szóló filmünk

Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.

A szenvedéstörténettől a feltámadás öröméig – így készült a csíkszentkirályi Passióról szóló filmünk
2025. április 18., péntek

A fogyasztóvédelem szerint Hargita megyében nincsenek nagyobb kihágások

Ellenőrzéseket végez húsvét apropóján a fogyasztóvédelem. A boltok mellett turisztikai egységekre is kiterjednek az ellenőrzések. Hargita megyében nagyjából rend van szakhatósági szempontból – tudtuk meg a fogyasztóvédelem megyei vezetőjétől.

A fogyasztóvédelem szerint Hargita megyében nincsenek nagyobb kihágások
2025. április 18., péntek

Befejezettnek tekintik az áprilisi nyugdíjak és segélyek idő előtti kézbesítését

A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.

Befejezettnek tekintik az áprilisi nyugdíjak és segélyek idő előtti kézbesítését
2025. április 18., péntek

Szörnyű tragédia nagypéntekre virradóan: bennégett egy utas a kamionnal ütköző személyautóban

Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.

Szörnyű tragédia nagypéntekre virradóan: bennégett egy utas a kamionnal ütköző személyautóban
2025. április 18., péntek

Villámlás és záporeső okozhat bosszúságot nagypénteken

Légköri instabilitásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, Körösvidékre, Máramarosra, Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.

Villámlás és záporeső okozhat bosszúságot nagypénteken
2025. április 18., péntek

Szinte megvolt a 30 fok Székelyföldön nagycsütörtökön

Nemcsak a múlt héthez képest, hanem úgy általában véve különösen meleg volt tegnap. Az országban több helyen 30 fok feletti értéket mértek, és hajszál híján Székelyföldön is elértük a 30-at.

Szinte megvolt a 30 fok Székelyföldön nagycsütörtökön
2025. április 18., péntek

Lakásbetörések elkövetőit fogták el Maros megyében

Több lakásbetörés és lopás gyanúsítottjait azonosította a rendőrség Maros megyében: a hatóságok szerint az elkövetők nemcsak belföldön, hanem külföldön is követhettek el bűncselekményeket. A gyanúsítottakat őrizetbe vették.

Lakásbetörések elkövetőit fogták el Maros megyében
2025. április 17., csütörtök

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával
Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával
2025. április 17., csütörtök

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával

2025. április 17., csütörtök

Ítélőtábla: az USR nem kampányolhat Nicușor Dan mellett – frissítve

Elutasította csütörtökön a bukaresti ítélőtábla a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keresetét, amelyet a Nicușor Dan független elnökjelölt melletti kampányolást megtiltó BEC-döntés ellen nyújtott be az alakulat.

Ítélőtábla: az USR nem kampányolhat Nicușor Dan mellett – frissítve
2025. április 17., csütörtök

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön

Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön
„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön
2025. április 17., csütörtök

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön