Fotó: Farkas Orsolya
Erdélyi, székelyföldi jelképeket bemutató előadást szervezett az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület a Magyar Tudomány Napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, a frissen újranyílt Székely Nemzeti Múzeumban. Az egyesület elnöke, Szekeres Attila kalauzolta el a közönséget azokba az európai országokba, ahová előadásai során magával vitte egész Székelyföldet, a nemzet címereit, szimbolisztikáját.
2023. november 04., 14:012023. november 04., 14:01
2023. november 04., 15:532023. november 04., 15:53
Szekeres Attila heraldikus, akit idén választottak a Nemzetközi Címertani Akadémia tagjává, az ünnep alkalmából ízelítőt nyújtott az Európa-szerte híres előadásaiból, valamint a székelység jelképeinek változásairól és azok nemzetközi fogadtatásáról is mesélt a résztvevőknek. Mindezzel a Magyar Tudomány Napja előtt tisztelgett, amelyet 1997 óta ünneplünk,
A közönség érdeklődve figyelte a heraldikus előadását.
Fotó: Farkas Orsolya
Az esemény házigazdája, Boér Hunor, aki már évtizedek óta vezeti a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárát, köszöntötte a megjelenteket. Tiszteletét fejezte ki a nemzetközi sikereknek örvendő heraldikus iránt, főképpen azért is, mert dr. Szekeres Attila munkásságával nemcsak megőrzi a székely nemzet értékeit, hanem népszerűsíti is azokat, méghozzá egyre szélesebb körökben.
Az Erdélyi Címer és Zászlótudományi Egyesület nyolcéves születésnapját ünnepelte idén januárban. 2019-ben az egyesület a Geneológiai és Heraldikai Világszövetség, 2022-ben a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének tagja lett. Idén az elnököt a Nemzetközi Geneológiai Akadémia levelező tagjává, valamint a Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagjává választották.
– mindezt a múzeum termében, egy pulpitus mögül, vetítőgéppel szemléltette. Ezekre az utazásokra pedig pár tucat érdeklődő is elkísérte a heraldikust, aki nem csak Székelyföld címerének történetét, hanem a kalandozásait fűszerező anekdotákkal is szórakoztatta a közönséget.
Eredményeit elsősorban az elmúlt tíz évben tartott európai előadásainak tudja be, hiszen 2013 óta nem csak magyar és román nyelven, hanem angolul is előad. Az első idegen nyelvű bemutatóját Kolozsváron tartotta tíz éve, akkor a székelydályai címerekről beszélt.
– részletezte a szakértő.
A székelydályai templom mennyezete. A balról látható címer hátrafelé fordul, mert a címertani udvariasság jegyében nem fordíthatott hátat az uralkodó, II. Ulászló címerének. Vörös mezőben, egy páncélos kardjára korona, szív és medvefej van szúrva és két o
Fotó: Farkas Orsolya
Ugyanebben az évben Kijevben járt, a 4. Nemzetközi Pecséttani Konferencián, itt a székely nemzet pecsétnyomóját ismertette meg a közönséggel, az azt díszítő, székelységet szimbolizáló napról és holdról tartott bemutatót.
1659-ben határozta el az országgyűlés, hogy négy pecsétet készítenek, egyet a székelyeknek, amely a napot és holdat ábrázolja. A képen látható pecsétnyomót 1661-ben készítették.
Fotó: Farkas Orsolya
Előadásából kiderült, hogy
Akkor volt hiteles egy irat, ha mindhárom pecséttel hitelesítették, azokat.
2014-ben Lengyelországban II. Ulászló király Erdélyben található címereit mutatta be. Ezek közé tartoznak a csíkcsobotfalvi templom oltár lábazatán található címerek is. A Csíksomlyói Szent Péter és Pál templom három falu összefogásának eredményeképpen épült, amikor bejött a barokk stílus, és elbontották a régi gótikus és reneszánsz oltárokat.
Itt előbb a király, majd az erdélyi címer következett, ellentétben a székelydályai templom mennyezetével
Fotó: Farkas Orsolya
2016-ban dr. Szekeres Attila Genealógiai és Címertani Világkongresszuson vett részt, amely egy óriási mérföldkőnek számított. Ekkor mutatta be az egyesület zászlaját is.
Az egyesület lobogóját élőben is bemutatta dr. Szekeres László
Fotó: Farkas Orsolya
2017-ben Zászlótudományi Világkongresszuson vett részt Londonban, itt a székely zászló utolsó négy évszázadi alakulásáról mesélt. 2018-ban Cieszynben arról értekezett, hogy Székelyföld területén hogy változtatták meg a közigazgatási címereket miután Erdélyt Romániához csatolták.
Balról az osztrák, jobbról a magyar címer látható, melynek felosztása: Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély. Középen Magyarország kiscímerét láthatjuk. Alul, jobb oldalt beékelték Fiume címerét és balról Bosznia címerét
Fotó: Farkas Orsolya
Az I. világháború után ugyanakkor Románia címere is kiegészítésre szorult, hiszen jelentősen nagyobb területre tett szert.
Havasalföld, Moldva, Bánság és Erdély címereit láthatjuk, a Tengermelléket Dobrudzsa váltotta fel, ami szintén ekkor csatlakozott Romániához. A szívpajzsban a Hohenzollern család címere található
Fotó: Farkas Orsolya
Ugyancsak 2018-ban a franciaországi Arras-ban, a Nemzetközi Genealógiai Akadémia 11. tudományos kollokviumán 2019-ben Varsóban adott elő. 2021-ben Madridban beszélt a társadalmi rétegek címerhasználatáról, pontosan a székelyek, szászok és erdélyi vármegyék címereiről. Az elnök ugyanakkor egyetlen romániaiként, egyetlen magyarként vett részt a 2022. július 11–15. között Szlovénia fővárosában szervezett 29. Zászlótudományi Világkongresszuson, ahol
A heraldikus többször is hangoztatta, hogy a kongresszusokra való jelentkezések során mindig törekszik arra, hogy izgalmas témával rukkoljon elő, feszegesse a határokat.
„Én mindig érdekes témákkal szoktam menni, de nem mindenhol fogadnak. Például a svédek, belgák, hollandok nem fogadtak ilyen témákkal, ezekre a helyekre könnyedebb előadásokkal kell készülni. Én viszont szeretem felborzolni a kedélyeket, azt gondolom, hogy ki kell mondani az igazságot” – foglalt állást a Szekeres Attila.
Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.
Ellenőrzéseket végez húsvét apropóján a fogyasztóvédelem. A boltok mellett turisztikai egységekre is kiterjednek az ellenőrzések. Hargita megyében nagyjából rend van szakhatósági szempontból – tudtuk meg a fogyasztóvédelem megyei vezetőjétől.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Légköri instabilitásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, Körösvidékre, Máramarosra, Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Nemcsak a múlt héthez képest, hanem úgy általában véve különösen meleg volt tegnap. Az országban több helyen 30 fok feletti értéket mértek, és hajszál híján Székelyföldön is elértük a 30-at.
Több lakásbetörés és lopás gyanúsítottjait azonosította a rendőrség Maros megyében: a hatóságok szerint az elkövetők nemcsak belföldön, hanem külföldön is követhettek el bűncselekményeket. A gyanúsítottakat őrizetbe vették.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.
Elutasította csütörtökön a bukaresti ítélőtábla a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keresetét, amelyet a Nicușor Dan független elnökjelölt melletti kampányolást megtiltó BEC-döntés ellen nyújtott be az alakulat.
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
szóljon hozzá!