
Jelentős önrészt kell biztosítania Hargita Megye Tanácsának az európai uniós beruházásaihoz. A jövő év kihívása lesz
Fotó: Borbély Fanni
Nem néz derűs jövő elé Hargita Megye Tanácsa, főleg ami a jövő évi beruházásokat illeti. Az európai uniós finanszírozású projektek mellé ugyanis legalább 80 millió lej önrészt kellene előteremteni. Egyelőre még kérdéses, hogy honnan.
2025. november 20., 19:332025. november 20., 19:33
Már szeptemberben jelezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, hogy nehéz pénzügyi helyzetbe került a megye, erről a Székelyhon is cikkezett. Egyrészt az országos helyreállítási program (PNRR) korlátozásai okoztak nehézséget, másrészt az, hogy az Anghel Saligny-programból végzett 137-es megyei út felújítására a megye megelőlegezett 32 millió lejt, amelyet még nem kapott meg teljesen a fejlesztési minisztériumtól. A hiányzó összegek miatt félő volt, hogy a kifizetetlen számlák miatt zárolják a számláikat.

Hargita Megye Tanácsa 32 millió lejt vár a kormánytól, hogy az Anghel Saligny-program beruházásaira megelőlegezett összegeket visszakapják. Nagy szükség van rá, mert csak novemberig tudják kihúzni anélkül, hogy a megye számláit zárolnák.
Akkor még arról írtunk, hogy novemberig tudják kihúzni, a december még bizonytalan. Ezért rákérdeztünk Bíró Barna Botondtól, hogy javult-e a megye pénzügyi helyzete.
„Hargita Megye Tanácsának működésére erre az évre van fedezet, tehát év végéig a fizetéseket tudjuk biztosítani, az alintézményeknél is. Ugyan a gyermekvédelmi rendszer számára hiányzik még 4 millió lej, de erre keressük még a megoldást” – osztotta meg a megyei tanács elnöke. Hozzátette, leginkább a beruházásokkal lesznek gondok.
Például a Székelyudvarhelyt és Székelykeresztúrt összekötő, 137-es megyei út felújítására az Anghel Saligny-program révén
Ebből a költségnövekedés 25–26 millió lej, amit lehet kérni a kormánytól (románul: ajustări). Csakhogy a minisztériummal nem tudták megkötni a szerződésmódosítást erre az összegre, mert még az eredeti 140 millió lejes költséget sem fizették ki mindeddig. „Holott mi már a munkálatot letudtuk, csakhogy
– jegyezte meg Bíró Barna Botond. A megye saját költségvetéséből erre a munkálatra már így is 32 millió lejt előlegezett meg, amelyből a kormány egyelőre csak 15 millió lejt törlesztett vissza. A hiányzó összegek miatt, mint fentebb írtuk, nehéz helyzetbe került tehát az önkormányzat.
Még nem tudták hivatalosan átvenni a 137-es jelzésű megyei utat. A kormány még az eredeti támogatást sem fizette ki, nemhogy a költségnövekedést
Fotó: Csató Andrea
„Most úgy vagyunk, hogy minden kicsi lejünket megmérjük, és megnézzük, hogy melyek a régebbi számláink, azokat fizetjük ki egyelőre. Ez óriási nehézséget jelent, amibe az is benne van, hogy lesznek kifizetetlen számlák, amiket átviszünk a jövő évre” – osztotta meg.
„2026-ban azért leszünk nagyon nehéz helyzetben, mert az országos helyreállítási tervből (PNRR) megvalósuló projekteket jövő augusztusig be kell fejezni (ide tartozik a megyeháza, a régi fogászati épület és a homoródi hatos villa felújítása). Ezek közül
Ehhez képest a finanszírozási szerződésben 30 millió lej körüli összeget vállal az Európai Unió, a többit a megye költségvetéséből kell hozzátegyük. Felvettünk 35 millió lej hitelt, amelyből 24 milliót a megyeháza és 11 millió lejt a fogászati klinika munkálataihoz rendeltünk. De
– részletezte Bíró Barna Botond.
A megyeháza felújításának költsége várhatóan eléri a 8 millió lejt
Fotó: Borbély Fanni
Hozzátette, ha az idei költségvetést veszi alapul, akkor a jövő évi büdzsében mindössze 10 millió lej maradna, amiből gazdálkodhat, amelyet a ki nem fizetett számlákra kellene fordítsanak, gyakorlatilag így mínuszban lennének, ilyen körülmények között a beruházások is veszélybe kerülnének.
A tanácselnök szerint három megoldás vagy azok kombinációja jöhet szóba:
az első, hogy megpróbálják megnövelni a megye hitelkeretét;
a másik, hogy az országos költségvetésben figyelembe veszik azt, hogy a megyei önkormányzatoknak nincs jelentős saját bevétele, és a személyi jövedelemadóból és az áfából nagyobb támogatást biztosítanak;
a harmadik, hogy elvágják, vagy megfelezik a civil szervezeteknek nyújtott pályázati programokat.
Gondot okoz az is, hogy nem lehet tudni, mekkora lesz a jövő évi költségnövekedés, hiszen idén is jelentős inflációnak voltunk az elszenvedői. Tetézi a megyei önkormányzat anyagi gondjait, hogy
Ugyanakkor 2027-ben 20 millió lej törlesztőrészletet kell már fizetnie a megyének. „Nekünk az is jó lenne, hogyha az európai uniós projektek önrészére kapnánk egy olyan kincstári hitelkeretet, amit tudnánk hasznosítani” – mondta Bíró Barna Botond.
Bíró Barna Botond szerint jövőben a megyei tanács eladósodási rátája eléri a 27–28 százalékot
Fotó: Borbély Fanni
Ilyen projekt az úgynevezett LOT3-as nagyberuházás, amely a Homoród mentén három útszakasz felújítását foglalja magába. Erre 115 millió lejes európai uniós támogatást kapna a megye, amelyhez két év alatt legalább még 50–60 millió lejt kell hozzátennie.

Ismét van rá esély, hogy megvalósuljon a Homoród mentén elkezdett, majd félbe hagyott nagyszabású útfelújítással kapcsolatos projekt, aminek megvalósulásáért Hargita Megye Tanácsa pályázott. Újabb kivitelezőkkel szerződik az intézmény.
A 125-ös jelzésű megyei út rendbetételére is pályáznak, amennyiben elfogadják, akkor 120 millió lejes támogatásra számíthat a megye, amihez még legalább 60 millió lejt mellé kellene tenni két éven belül, ebből jövőre legalább 20 millió lejt. Tehát
„Ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak” – zárta a beszélgetést a megyei tanácselnök.
Maros megyében is hasonlóan nehéz helyzetben vannak, a megyei önkormányzat hitelből fedezi a beruházásai önrészeit, ott azonban jobb helyzetben vannak, mint Hargita megye, mert az eladósodási rátájuk alig 2,24 százalékos.

Tíz évre érvényes, az uniós pályázatok önrészének biztosítását célzó hitelszerződést írt alá egy bankkal a Maros Megyei Tanács. A megállapodás értelmében a megyei önkormányzat negyvenmillió lejt vehet igénybe, és cserébe 54,7 millió lejt fizet vissza.
Közlekedési baleset történt csütörtök reggel a 12A jelzésű országút és a 123E megyei út kereszteződésében, Csíkdelne település bejáratánál.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
Kétszer annyi cég kezdte az idei évet a bezáráshoz vezető folyamat elindításával Hargita, Maros és Kovászna megyében, mint tavaly januárban. Országos viszonylatban csak feleannyival nőtt a cégfeloszlatások száma, mint a három székelyföldi megyében.
Kilenc Szeben megyei tanár és tíz diák is Dubajban rekedt a közel-keleti háborús helyzet okozta légtérzár miatt – tájékoztatott hétfőn a Szeben megyei tanfelügyelőség sajtószóvivője.
Az egytől ötig terjedő skálán négyes fokozatú a lavinaveszély a Déli-Kárpátokban, 1800 méter fölötti magasságban – figyelmeztettek a meteorológusok.
Elutasította hétfői ülésén a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt.
Márciusban nemcsak a tavasz érkezését várjuk, hanem szeretettel és örömmel köszöntjük a nőket, akik életet adnak, gondoskodnak és szeretnek.
Megnyitása óta a legeredményesebb hónapot zárta a székelyföldi utasokat is kiszolgáló légikikötő. A Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtéren februárban mintegy 38 ezer utast regisztráltak, a legnépszerűbb úti célok között Budapest is szerepel.
Több mint tízmillió lejes beruházással gyarapodnak a gyergyószentmiklósi iskolák. Hét tanintézménybe és az iskolás sportklubhoz is korszerű digitális eszközök, laborfelszerelések és új bútorzat érkezik.
Az Ilie Bolojan miniszterelnök által hétfőre összehívott tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a román hatóságok elsődlegesen a konfliktusövezetben tartózkodó román állampolgárok biztonságos hazaszállítására összpontosítanak.
1 hozzászólás