Farkas Alpár és Simon Anett számára fontos a gyerekek fizikai síkon való fejlődése is
Fotó: Daczó-Hodor Barna
Összekötni a mozgást egyéb tantárgyakkal – ez a lényege annak az oktatási és testnevelési módszernek, amelyen évek óta dolgozik a kézdivásárhelyi pedagógus házaspár. Konkrét gyakorlatokat is bemutattak, illetve válaszoltak arra az örök kérdésre, hogy a tanulás rovására mehet-e az edzés – határozott véleményük van erről.
2023. május 06., 19:142023. május 06., 19:14
Simon Anett tanítónő és Farkas Alpár tornatanár Ablak a sportra címmel tartott előadást a kézdivásárhelyi KSE Sportnapok keretében pénteken a testmozgás prioritásként való kezeléséről és a mindennapokba történő beépítéséről. Az előadás előtt részletekbe menően beszélgettünk.
A házaspár évek óta dolgozik egy módszeren, amelynek keretében összekötik a mozgást és a testnevelést más területekkel, kompetenciákkal, tantárgyakkal. Beszéltek például arról, hogyan lehet a matematikát összekötni a mozgással egy tanóra keretében a fizikai, pszichikai és kognitív képességek egyazon időben történő fejlesztése céljából.
„Ha egy gyakorlat során ezek a képességek nem is egyformán fejlődnek, a cél az, hogy a gyerekek mozogjanak, a kognitív képességük fejlődjön, ugyanakkor a versenyhelyzet által arra ösztönözzük őket, hogy gyorsan végezzék el az adott feladatot, de élvezzék is.
– fejtették ki a módszer lényegét.
Farkas Alpár szerint a módszerük meglévő kutatásokon, módszereken, statisztikai adatokon alapul. „Nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, viszont
Gyakorlatokat találtunk ki, vagy már meglévőket illesztettünk össze az adott feladat keretében egy sikeresebb gyakorlat-, illetve mozgássorozat kialakítása céljából” – hangsúlyozta.
Simon Anett a módszer gyakorlatba ültetéséről szólt. „2017-ben indítottuk el, és akkor a gyerekolimpia keretében alkalmaztuk is. Nagyon sikeres rendezvény volt, a szülőktől is csupa pozitív visszajelzést kaptunk. Ezen felbuzdulva a mindennapjainkba is beágyaztuk ezeket a gyakorlatokat. Tanítói pályám első éveiben még finoman kísérleteztem a módszerrel, ám két éve folyamatosan használom ezeket a gyakorlatokat és bővítem a tananyag szerint, illetve a gyerekek aktuális fejlettségi szintjéhez igazítva. A gyerekek nagyon szeretik, és örömmel tapasztalom, hogy hatékony módszernek bizonyul.
– ecsetelte a módszer hatékonyságát.
E játékszerű gyakorlatokat módszertanilag lehet egyszerűbbé vagy éppen bonyolultabbá tenni, a diákok korosztálya, fejlettségi szintje és a kitűzött cél függvényében. „Negyedik osztályban ugyanaz a gyakorlat másképpen néz ki, mint előkészítőben, hiszen a nagyobbak gyorsabban és bonyolultabb feladatokat képesek elvégezni” – jegyezték meg.
Légycsapó matekórán
Konkrét példákat is bemutattak, íme egy. Első osztályban matematika órán az összeadás és kivonás gyakorlására kiváló a Légycsapó nevű játék. „Safétaszerű játék, amelyben a gyerekeket két csoportra osztom, és mindkét csoportban az első gyerek egy-egy kék-, illetve piros krepp-papírt kap a kezébe. Mondok egy műveletet, mondjuk 5+4=? El kell szaladniuk a tábláig, amelyre fel vannak írva az eredmények, és a helyes választ a megfelelő színű papírral kell megérinteniük. A kék a páratlan, a piros a páros számokat szimbolizálja. Két dologra is kell figyelniük tehát, emellett a gyorsaság is számít, és ezt versenyszerűen alkalmazom. Nagyon szeretik a gyerekek” – hangsúlyozta Simon Anett.
Előadásukkal fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy a testmozgás jó dolog. „Sajnos ott tartunk, hogy erről kell egymást győzködnünk” – érveltek. A mozgás és sport közötti különbségekre is kitértek, megjegyezve:
„Mondják, nem kell nekem sport, megyek körbe a lakásban, s mosogatok egész nap. Ez ugyan mozgás, de nem sport, hiszen nem aktivál semmiféle izomcsoportot, mivel nem azzal az intenzitással, vagy nem annyi ideig végezzük, mint amikor sportolunk. Visszatérve a mosogatásra: akkor lehetne sport, ha egy halom mosatlant három perc alatt elmosogatnánk” – érveltek.
Ami a mozgás intenzitását illeti, a Borg-féle RPE-skáláról is szóltak mint olyan eszközről, amelynek segítségével eldönthetjük, mi minősül egyszerű mozgásnak, és mi sportnak. Ezen 1-től 10-ig vannak beosztva az egyes mozgásformák, aszerint hogy mennyire fárad el az adott testmozgással az egyén. Az 1-es szint olyan mozgásra vonatkozik, amit bármeddig képesek vagyunk végezni, míg a tízes szinten végkimerülésig dolgoztunk.
„A közepes intenzitású mozgás, amit a kezdő sportolóknak és a gyerekeknek kellene végezniük, az úgynevezett zsírégető zóna az 5–7-es szinten van. Tanórákon azonban, amikor a tantárgyakba integrálom a mozgást, egy szinttel lejjebb megyek, hogy ne kelljen levegőért kapkodni a kérdések megválaszolása, a gyakorlatok, feladatok elvégzése közben” – hangsúlyozta Simon Anett.
Pascal, pattanj! szintén matekkel
„Mindenik gyakorlatnak igyekszünk érdekes nevet adni, van például a Pascal, pattanj! nevű, amely azonnal felkelti az érdeklődést” – mondta el Farkas Alpár, ismertetve, mit takar a név. „Helyből távolugrás, távolságonként pedig műveletsorok vannak felírva, amelyeket meg kell oldani. Minél távolabb ugrik, annál több pontot ér az adott művelet eredménye. A megoldás után elszalad egy adott pontig, leírja az eredményt, visszaszalad, lepacsizik a következővel, aki ugyanezt végigcsinálja. A stafétagyakorlat végén a több pontot szerző csapat nyer.”
Ugyancsak fontos a flow-élmény a gyerekek számára. „Ők úgy kerülnek flow-élménybe, hogy megfelelően szintezzük a feladatot: ne legyen túl könnyű, de túlságosan nehéz sem. Legyen kihívás számára, és alakuljon ki a belső motiváció” – tette hozzá. Úgy vélik egyébként, hogy
„Fel kell vállalnunk, hogy lesz egy alapzaj az osztályban, hiszen versengésről van szó, a gyerekek drukkolnak egymásnak, emellett plusz rákészülést igényel a pedagógus részéről. Mi azért szeretjük ezt a módszert, mert a gyerekek ezáltal fizikai síkon is fejlődnek, és ez fontos számunkra. De emellett számos remek projektmódszer, csoportmunkák, tudományos kísérlet van, amelyeket szeretnek a gyerekek, és fontos, hogy minden pedagógus a számára legmegfelelőbbeket alkalmazva érje el a kitűzött célokat” – összegeztek.
Edzés vs. tanulás?
Az előadók arra az örök kérdésre is válaszoltak, hogy a tanulás rovására megy-e a sportolás. „Azok a szülők, akik így vélekednek a tanulás és az edzésre járás kapcsolatáról, két csoportba sorolhatók. Egy részük nem engedi a gyerekét edzésre a korábban említett ok miatt, másik részük noha engedi sportolni a gyerekét, azzal bünteti vagy fenyegeti, hogy nem mehet el egy edzésre, mert gyengébb jegyet kapott vagy egyéb hibát követett el a mindennapokban. Véleményem szerint ezek a szülők átverik a saját gyereküket. Hiszen ezzel mit tanít a gyereknek? »Hogy ne menj sportolni, mert ellenkező esetben buta leszel.« Vagy a második esetben azt, hogy »ha bármikor hibázol az életben, megvonunk tőled egy olyan dolgot, amiben jó vagy, merthogy az egy értéktelen valami.« Fordított mechanizmust indíthat el a gyerekben, aki egyéb butaságokat követ majd el, csak azért is, gondolván: »ha már úgysem mehetek sportolni, megmutatom, hogyan tudok igazán rossz lenni«” – jegyezte meg Farkas Alpár, hozzátéve, húszéves tornatanári és edzői pályafutása alatt nagyon sok efféle szülővel találkozott.
A nyári meleget kisöprő hidegfront próbára tette az idejekorán virágzó gyümölcsfákat, de úgy tűnik, komolyabb fagykárok elszenvedése nélkül túlvészelték az elmúlt napokban tapasztalt erős áprilisi lehűlést. A veszély még nem múlt el teljesen.
Tizennégy házkutatást tartottak szerdán a Maros megyei rendőrök Marosvásárhelyen, Marosludason, Mezőceked és Mezőzáh községekben a marosludasi ügyészség koordinálásával orvhalászat ügyében.
Hetedik alkalommal is megmutatták a diákoknak, hogy a tudomány igen is menő a Heuréka 7.0 nevet viselő program záróeseményén szerdán, melynek célja az élményközpontú tanulás, és hogy az iskoláskorúak megszeressék a tudományokat, illetve művészeteket.
A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban szerda este lezajlott nyitóünnepséggel kezdetét vette a hatodik alkalommal megszervezett Országos Magyar Nyelvű Római Katolikus Hittanolimpia, amelyen 12 megye 156 diákja méri össze tudását.
Csak idő kérdése, hogy „berúgja az ajtót” a kullancsszezon – vélik a szakemberek, akik szerint nem érdemes elbagatellizálni ennek a kis vérszívó csípésének a következményeit, hiszen az állatok akár könnyen bele is hallhatnak egy-egy csípés szövődményeibe.
A századik születésnapját ünneplő Tompos Erzsébetet köszöntötték szerda délután a csíktaplocai plébániatemplomban – derül ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének Facebook-bejegyzéséből.
A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.
Elkezdődött Marosvásárhelyen a 31. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a magyar egyetemi hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos dolgozataikat. Az április 24-től 27-ig tartó rendezvénynek idén is a Kultúrpalota a fő helyszíne.
Elkezdődik a csíkszeredai piac belső udvarának aszfaltozása hétfőn – tájékoztat Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
A Román Posta az ortodox húsvét előtt kézbesíteni tudja a nyugdíjakat, ez azonban attól is függ, hogy mikor érkezik meg számlájára a pénz – nyilatkozta szerdán a vállalat vezérigazgatója.
szóljon hozzá!