– így fogalmazott a Hóvirág táncegyüttes Gyilkos-tó legendája elődadásának egyik szereplője, a budapesti zsúfolt nézőtéren ülőkről szólva, a hosszú perceken át tartó taps után. A táncszínházi produkció egy programsorozat részeként került a magyar fővárosba. A Magyarság Háza Útikalauz magyaroknak címmel indított új programsorozata első rendezvényén Gyergyószék értékeire hívta fel a magyar fővárosban élők figyelmét. És látható volt: ezeket az értékeket valóban értékelik és becsülik. Gyergyóból elszármazottak és budapestiek, akik csak látogatóban voltak valamikor itt, egyaránt csillogó szemmel, feltöltődve mehettek haza az előadásról. A Magyarság Háza színháztermében Fazekas Eszter táncban előadott szomorú története nem csak sziklákat repesztett meg, hanem lelkeket is megindított, és voltak olyan pestiek, akiknek ez által bakancslistájára került Gyergyószék.

A kétnapos programsorozat előzménye, hogy a gyergyói származású Vencser László, az ausztriai magyar katolikus lelkészség vezetője és munkatársa, Varga Gabriella a múlt évben meghívták Gyergyószékre Csibi Krisztinát, a Magyarság Háza igazgatóját. Fórika Sebestyén, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ igazgatója tartott számukra ismertetőt a térség kulturális értékeiről. Ekkor fogalmazódott meg az ötlet, hogy az itt látottakból, tapasztaltakból egy kis esszenciát, kis „skatulyát” átnyújtsanak a budapesti közönségnek is. Színes, változatos tartalma volt ennek a skatulyának.

A gyermekeknek Pál Ibolya bábelőadásai adtak élményt, a Gyergyói Fotóklub Színnel-lélekkel Székelyföldön című kiállítása ikonikus gyergyói pillanatokat megörökítő képeit mutatta be. Amint a tárlatot ismertető Erős Zoltán Levente fogalmazott, olyan alkotások kerültek közszemlére,

és sor került egy könyvbemutatóra is, ahol a Fogarasi-havasok túrakalauzt ismerhették meg az érdeklődők. A konferencia moderátora a gyergyószentmiklósi egyetemi tanár, Horváth Alpár volt, aki a hadtörténeti örökség turisztikai hasznosításának dilemmáiról értekezett. Elsődleges, hogy a székelyföldi határtúra mozgalmat erősítse – mondta a konferencia céljáról Horváth Alpár. Kérdésünkre kifejtette, felismerték, hogy Magyarország régi határa és infrastruktúrájának megmaradt darabjai értéket jelentenek, aminek felkeresése az aktív turizmust, a természetjárás fellendítését is jelentheti. A régi magyar határt meglátogatni érdekes lehet egy Budapestről érkezőnek, de azoknak is, akik itt, Székelyföldön élnek, és őseik örökségét szeretnék megismerni, ápolni.

– fogalmazott Horváth Alpár.