
Fotó: Csató Andrea
Székelyudvarhely boszorkányperekkel kapcsolatos iratanyaga az egyik leggazdagabb Erdélyben, hiszen fennmaradt számos perirat és tanúvallomás – derült ki azon a rendhagyó történelemórán, melyet nőnapi rendezvény részeként tartottak pénteken.
2025. március 07., 19:162025. március 07., 19:16
Különleges élményben lehetett részük a történelem iránt érdeklődő diákoknak Székelyudvarhelyen: a nőnap alkalmából a helyi polgármesteri hivatal és a művelődési ház által szervezett programsorozat részét ugyanis egy rendhagyó történelemóra képezte, amit Fehér Andrea történész tartott az egykori Erdély, közelebbről pedig Udvarhelyszék 18. századi boszorkánypereiről.
Az előadás résztvevői megismerhették a korszakkal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit, valamint betekintést nyerhettek a boszorkánysággal kapcsolatos vádak sajátosságaiba.
A történész elmondása szerint a boszorkányüldözés a 17–18. században volt a legintenzívebb, de az esetek döntő többsége a 18. századhoz köthető, ekkor zajlott ugyanis a boszorkányperek 66 százaléka. Fehér Andrea az előadásra készülve sok különleges adatra bukkant a témában. Kifejtette:
Fotó: Csató Andrea
Ezek során nem boszorkánysággal kapcsolatos tettek miatt vádolták meg az illetőket, hanem azért, mert valakit boszorkánynak neveztek. A fennmaradt 83 perirat döntő többsége ilyen becsületsértési ügyre vonatkozott, nem pedig boszorkánysággal kapcsolatosra.
Erdély más részein ez nem volt jellemző, Székelyudvarhely viszont ezen a téren is különlegesnek számít. A hivatalból indított perek már valós boszorkánysági vádakat tartalmaztak, ilyenből 14 maradt fenn 1650 és 1766 közötti időszakból.
Fotó: Csató Andrea
A boszorkányperek egyik legfontosabb forrásai a tanúvallomások, amelyeket írnokok és jogi képviselők jegyeztek fel. Udvarhelyszék ezen a téren is kiemelkedik, hiszen –a vallatási jegyzőkönyvek révén – itt maradt fenn az egyik leggazdagabb írott anyag.
További érdekesség, hogy míg Erdély más régióiban inkább nőket hallgattak ki tanúként, addig
Fotó: Csató Andrea
A perek végkimenetele sok esetben nem ismert, de feltételezhető, hogy néhány kivégzéssel is zárult. A 17. században és a 18. század elején gyakori kivégzési módnak számított a vízbefojtás, később inkább a tűzhalál vált elterjedtté – derült ki az előadásból.
A rendhagyó történelemóra nemcsak a boszorkányperek témáját hozta közelebb a hallgatósághoz, hanem rávilágított arra is, hogy Székelyudvarhely ezen a téren egyedi helyet foglal el Erdély történetében, ez a tény pedig kiváló lehetőséget biztosít a helyi történelem iránti érdeklődés élénkítésére, és az esetleges jövőbeni kutatásokhoz is kiváló kiindulópontként szolgálhat a történelmet kedvelő diákok számára.
Július közepén inkább egy szeptemberi hajnalra emlékeztetett az időjárás Székelyföldön. Csíkszeredában 5 Celsius-fok alatti hőmérsékletet mértek vasárnap hajnalban, amivel még az Omu-csúcsot is megelőzte a hidegversenyben.
Két nap különbséggel két medve pusztított ugyanazon a csernátoni esztenán: először tíz juh, másodszor egy szamár esett áldozatul.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya.
Meghalt a Bucsecs-hegységben¸ Bușteni környékén szombaton lezuhant négy hegymászó közül az egyik.
Négy személy lezuhant szombaton egy szakadékba a Bucsecs-hegységben, a mentésen dolgozó hegyimentők segítésére két helikoptert küldött a katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megható egyházi ünnepre gyűlt össze szombaton kora délután Csobotfalva: Csibi Levente első szentmiséjén közel nyolcvan pap vett részt, a hívek pedig együtt adtak hálát a közösség új papi hivatásáért.
Tavaly 5323 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, ami 11,4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest.
Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere a román légtér közelében, szombaton hajnalban.
Elsőfokú, sárga jelzésű viharriasztást adott ki vasárnapra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amely részben Kovászna megyét is érinti.
Munkalátogatást tett pénteken az erdélyi autópálya Kolozs és Szilágy megyei építkezésein Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki a kivitelezés előrehaladását ellenőrizte, és egyeztetett a beruházásban részt vevő vállalatok képviselőivel
szóljon hozzá!