Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:10

Folytatta győzelmi sorozatát a Marosvásárhelyi VSK

19:01

Nagyobb odafigyeléssel kell gyűjteni a lejárt gyógyszereket

17:55

Szorossá tudta tenni, de ismét veszített a gyergyószentmiklósi kosárlabdacsapat

17:27

Mandátuma visszaadására szólították fel Seszták Miklóst a KDNP és a Fidesz frakcióvezetői

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Fiatal férfi vesztette életét a málnási balesetben

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Helikopterből figyelik a forgalmat Hargita megyében

Halálos baleset történt Málnáson

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem

Féléves átmeneti időszak következhet a hulladékszállításban

Lehetetlen helyzetben a mederépítés, de lehetséges helyszínt azonosítottak egy új sóbánya létesítéséhez Parajdon

Helyreállították a megrongált magyar címert Székelyudvarhelyen, de a költségeket a tettes családja kell megtérítse

Népszavazáshoz kötné a települések összevonását az RMDSZ

Boszorkányok, rágalmak, tanúvallomások – Székelyudvarhely titkai a 18. századból

Fotó: Csató Andrea

Székelyudvarhely boszorkányperekkel kapcsolatos iratanyaga az egyik leggazdagabb Erdélyben, hiszen fennmaradt számos perirat és tanúvallomás – derült ki azon a rendhagyó történelemórán, melyet nőnapi rendezvény részeként tartottak pénteken.

Bencze Emese

2025. március 07., 19:162025. március 07., 19:16

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Különleges élményben lehetett részük a történelem iránt érdeklődő diákoknak Székelyudvarhelyen: a nőnap alkalmából a helyi polgármesteri hivatal és a művelődési ház által szervezett programsorozat részét ugyanis egy rendhagyó történelemóra képezte, amit Fehér Andrea történész tartott az egykori Erdély, közelebbről pedig Udvarhelyszék 18. századi boszorkánypereiről.

Az előadás résztvevői megismerhették a korszakkal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit, valamint betekintést nyerhettek a boszorkánysággal kapcsolatos vádak sajátosságaiba.

A rágalmazás évszázadokkal ezelőtt is jellemző volt

A történész elmondása szerint a boszorkányüldözés a 17–18. században volt a legintenzívebb, de az esetek döntő többsége a 18. századhoz köthető, ekkor zajlott ugyanis a boszorkányperek 66 százaléka. Fehér Andrea az előadásra készülve sok különleges adatra bukkant a témában. Kifejtette:

különösen érdekes Székelyudvarhely szempontjából, hogy itt nem a klasszikus boszorkányperek voltak a meghatározóak, hanem inkább a rágalmazási perek.

Fotó: Csató Andrea

Ezek során nem boszorkánysággal kapcsolatos tettek miatt vádolták meg az illetőket, hanem azért, mert valakit boszorkánynak neveztek. A fennmaradt 83 perirat döntő többsége ilyen becsületsértési ügyre vonatkozott, nem pedig boszorkánysággal kapcsolatosra.

A boszorkánysággal vádolt személyek között egyaránt előfordultak férfiak és nők, sőt amolyan helyi specialitásként a boszorkányság rágalma gyakran a házastársak ellen irányult.

Erdély más részein ez nem volt jellemző, Székelyudvarhely viszont ezen a téren is különlegesnek számít. A hivatalból indított perek már valós boszorkánysági vádakat tartalmaztak, ilyenből 14 maradt fenn 1650 és 1766 közötti időszakból.

Fotó: Csató Andrea

Gazdag írott anyag maradt fenn

A boszorkányperek egyik legfontosabb forrásai a tanúvallomások, amelyeket írnokok és jogi képviselők jegyeztek fel. Udvarhelyszék ezen a téren is kiemelkedik, hiszen –a vallatási jegyzőkönyvek révén – itt maradt fenn az egyik leggazdagabb írott anyag.

Az egyik per során 135 tanú is vallomást tett, ami rendkívüli magas számnak számít.

További érdekesség, hogy míg Erdély más régióiban inkább nőket hallgattak ki tanúként, addig

Székelyudvarhelyen főként férfiakat kérdeztek.

Fotó: Csató Andrea

A perek végkimenetele sok esetben nem ismert, de feltételezhető, hogy néhány kivégzéssel is zárult. A 17. században és a 18. század elején gyakori kivégzési módnak számított a vízbefojtás, később inkább a tűzhalál vált elterjedtté – derült ki az előadásból.

A rendhagyó történelemóra nemcsak a boszorkányperek témáját hozta közelebb a hallgatósághoz, hanem rávilágított arra is, hogy Székelyudvarhely ezen a téren egyedi helyet foglal el Erdély történetében, ez a tény pedig kiváló lehetőséget biztosít a helyi történelem iránti érdeklődés élénkítésére, és az esetleges jövőbeni kutatásokhoz is kiváló kiindulópontként szolgálhat a történelmet kedvelő diákok számára.

Udvarhelyszék Székelyudvarhely