Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:38

Több mint ötszáz sofőrből lett gyalogos egy nap alatt

13:22

Mentőhelikopterrel hoztak le a hegyről egy sérült turistát – videóval

13:06

Ittas és jogosítvány nélkül vezető sofőröket is elkaptak a Hargita megyei rendőrök

12:07

Elképesztő kiütés az élvonalban: öt hazai játékos is több pontot dobott, mint az ellenfél összesen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálra gázoltak egy fiatal nőt Csíkdánfalván, a sofőr elhagyta a helyszínt – frissítve

Azonosították a csíkdánfalvi halálos baleset elkövetésével gyanúsított férfit

Csíkkarcfalvi férfit gyanúsítanak a halálos gázolás elkövetésével

Hárman sérültek meg a Csíkszereda és Csíkszentkirály között történt balesetben – frissítve

Megjelent a veszettség Hargita megyében

Napelemparkból biztosítanák a csíkszeredai közvilágítást, így milliókat spórolnának

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés

Módosító javaslat: a diákok bevonásával döntenének az iskolák az egyenruhákról

Novembertől baj lehet: fizetésképtelenségtől tart a Hargita megyei önkormányzat

Kelemen Hunor szerint nincs meg a kormány beiktatásához szükséges 233 szavazat

Boszorkányok, rágalmak, tanúvallomások – Székelyudvarhely titkai a 18. századból

Fotó: Csató Andrea

Székelyudvarhely boszorkányperekkel kapcsolatos iratanyaga az egyik leggazdagabb Erdélyben, hiszen fennmaradt számos perirat és tanúvallomás – derült ki azon a rendhagyó történelemórán, melyet nőnapi rendezvény részeként tartottak pénteken.

Bencze Emese

2025. március 07., 19:162025. március 07., 19:16

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Különleges élményben lehetett részük a történelem iránt érdeklődő diákoknak Székelyudvarhelyen: a nőnap alkalmából a helyi polgármesteri hivatal és a művelődési ház által szervezett programsorozat részét ugyanis egy rendhagyó történelemóra képezte, amit Fehér Andrea történész tartott az egykori Erdély, közelebbről pedig Udvarhelyszék 18. századi boszorkánypereiről.

Az előadás résztvevői megismerhették a korszakkal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit, valamint betekintést nyerhettek a boszorkánysággal kapcsolatos vádak sajátosságaiba.

A rágalmazás évszázadokkal ezelőtt is jellemző volt

A történész elmondása szerint a boszorkányüldözés a 17–18. században volt a legintenzívebb, de az esetek döntő többsége a 18. századhoz köthető, ekkor zajlott ugyanis a boszorkányperek 66 százaléka. Fehér Andrea az előadásra készülve sok különleges adatra bukkant a témában. Kifejtette:

különösen érdekes Székelyudvarhely szempontjából, hogy itt nem a klasszikus boszorkányperek voltak a meghatározóak, hanem inkább a rágalmazási perek.

Fotó: Csató Andrea

Ezek során nem boszorkánysággal kapcsolatos tettek miatt vádolták meg az illetőket, hanem azért, mert valakit boszorkánynak neveztek. A fennmaradt 83 perirat döntő többsége ilyen becsületsértési ügyre vonatkozott, nem pedig boszorkánysággal kapcsolatosra.

A boszorkánysággal vádolt személyek között egyaránt előfordultak férfiak és nők, sőt amolyan helyi specialitásként a boszorkányság rágalma gyakran a házastársak ellen irányult.

Erdély más részein ez nem volt jellemző, Székelyudvarhely viszont ezen a téren is különlegesnek számít. A hivatalból indított perek már valós boszorkánysági vádakat tartalmaztak, ilyenből 14 maradt fenn 1650 és 1766 közötti időszakból.

Fotó: Csató Andrea

Gazdag írott anyag maradt fenn

A boszorkányperek egyik legfontosabb forrásai a tanúvallomások, amelyeket írnokok és jogi képviselők jegyeztek fel. Udvarhelyszék ezen a téren is kiemelkedik, hiszen –a vallatási jegyzőkönyvek révén – itt maradt fenn az egyik leggazdagabb írott anyag.

Az egyik per során 135 tanú is vallomást tett, ami rendkívüli magas számnak számít.

További érdekesség, hogy míg Erdély más régióiban inkább nőket hallgattak ki tanúként, addig

Székelyudvarhelyen főként férfiakat kérdeztek.

Fotó: Csató Andrea

A perek végkimenetele sok esetben nem ismert, de feltételezhető, hogy néhány kivégzéssel is zárult. A 17. században és a 18. század elején gyakori kivégzési módnak számított a vízbefojtás, később inkább a tűzhalál vált elterjedtté – derült ki az előadásból.

A rendhagyó történelemóra nemcsak a boszorkányperek témáját hozta közelebb a hallgatósághoz, hanem rávilágított arra is, hogy Székelyudvarhely ezen a téren egyedi helyet foglal el Erdély történetében, ez a tény pedig kiváló lehetőséget biztosít a helyi történelem iránti érdeklődés élénkítésére, és az esetleges jövőbeni kutatásokhoz is kiváló kiindulópontként szolgálhat a történelmet kedvelő diákok számára.

Udvarhelyszék Székelyudvarhely