
Fotó: Csató Andrea
Székelyudvarhely boszorkányperekkel kapcsolatos iratanyaga az egyik leggazdagabb Erdélyben, hiszen fennmaradt számos perirat és tanúvallomás – derült ki azon a rendhagyó történelemórán, melyet nőnapi rendezvény részeként tartottak pénteken.
2025. március 07., 19:162025. március 07., 19:16
Különleges élményben lehetett részük a történelem iránt érdeklődő diákoknak Székelyudvarhelyen: a nőnap alkalmából a helyi polgármesteri hivatal és a művelődési ház által szervezett programsorozat részét ugyanis egy rendhagyó történelemóra képezte, amit Fehér Andrea történész tartott az egykori Erdély, közelebbről pedig Udvarhelyszék 18. századi boszorkánypereiről.
Az előadás résztvevői megismerhették a korszakkal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit, valamint betekintést nyerhettek a boszorkánysággal kapcsolatos vádak sajátosságaiba.
A történész elmondása szerint a boszorkányüldözés a 17–18. században volt a legintenzívebb, de az esetek döntő többsége a 18. századhoz köthető, ekkor zajlott ugyanis a boszorkányperek 66 százaléka. Fehér Andrea az előadásra készülve sok különleges adatra bukkant a témában. Kifejtette:
Fotó: Csató Andrea
Ezek során nem boszorkánysággal kapcsolatos tettek miatt vádolták meg az illetőket, hanem azért, mert valakit boszorkánynak neveztek. A fennmaradt 83 perirat döntő többsége ilyen becsületsértési ügyre vonatkozott, nem pedig boszorkánysággal kapcsolatosra.
Erdély más részein ez nem volt jellemző, Székelyudvarhely viszont ezen a téren is különlegesnek számít. A hivatalból indított perek már valós boszorkánysági vádakat tartalmaztak, ilyenből 14 maradt fenn 1650 és 1766 közötti időszakból.
Fotó: Csató Andrea
A boszorkányperek egyik legfontosabb forrásai a tanúvallomások, amelyeket írnokok és jogi képviselők jegyeztek fel. Udvarhelyszék ezen a téren is kiemelkedik, hiszen –a vallatási jegyzőkönyvek révén – itt maradt fenn az egyik leggazdagabb írott anyag.
További érdekesség, hogy míg Erdély más régióiban inkább nőket hallgattak ki tanúként, addig
Fotó: Csató Andrea
A perek végkimenetele sok esetben nem ismert, de feltételezhető, hogy néhány kivégzéssel is zárult. A 17. században és a 18. század elején gyakori kivégzési módnak számított a vízbefojtás, később inkább a tűzhalál vált elterjedtté – derült ki az előadásból.
A rendhagyó történelemóra nemcsak a boszorkányperek témáját hozta közelebb a hallgatósághoz, hanem rávilágított arra is, hogy Székelyudvarhely ezen a téren egyedi helyet foglal el Erdély történetében, ez a tény pedig kiváló lehetőséget biztosít a helyi történelem iránti érdeklődés élénkítésére, és az esetleges jövőbeni kutatásokhoz is kiváló kiindulópontként szolgálhat a történelmet kedvelő diákok számára.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálaton (SRI) belül lesz egy egység vagy egy osztály, amely a korrupció visszaszorításával foglalkozik majd.
Szomszédjához besurranó tolvajok miatt riasztotta a rendőrséget november 20-án egy sepsiszentgyörgyi férfi. Az eset végül szerencsésen zárult: a besurranókat, két fiatal lányt, lefülelték, a lakásból sem hiányzott semmi.
A tanárokra nem fog vonatkozni az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezet – szögezte le szerdán Daniel David oktatási miniszter.
Civilizált lakossági fórum zajlott szerdán este Marosvásárhelyen, ahová több mint ötvenen jöttek el találkozni a polgármesterrel és az RMDSZ-es alpolgármesterrel. Szó volt a parkolóhelyekről, a zöldövezetekről és a hulladékgazdálkodásról is.
Az Európai Parlament európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
Nicușor Dan államelnök „baleseteknek” minősítette az ország légterébe bekerülő, illetve a területére lezuhanó drónokat, hangsúlyozva, hogy a dezinformáló kampányok jelentik Oroszország Romániával szembeni valódi ellenséges megnyilvánulásait.
Elfogadta a parlament az Oroszország elleni szankciók megsértésének vagy kijátszásának büntetését szigorító törvénytervezetet – közölte szerdán Oana Țoiu külügyminiszter.
A szenátus és a képviselőház szerdai együttes ülésén elfogadta a 2025–2030 közötti időszakra szóló nemzetvédelmi stratégiát jóváhagyó határozatot. A dokumentumot Nicușor Dan államfő ismertette a plénum előtt.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán két újabb szerződést írt alá összesen közel 6 milliárd lej értékben további 47 kilométer autópálya megtervezésére és kivitelezésére.
A gyanú szerint nagy kockázatú drogokat és pszichoaktív szereket juttattak be egy Brassó megyei börtönbe, a hatóságok több helyszínen tartottak házkutatást szerdán.
szóljon hozzá!