
Fotó: Csató Andrea
Székelyudvarhely boszorkányperekkel kapcsolatos iratanyaga az egyik leggazdagabb Erdélyben, hiszen fennmaradt számos perirat és tanúvallomás – derült ki azon a rendhagyó történelemórán, melyet nőnapi rendezvény részeként tartottak pénteken.
2025. március 07., 19:162025. március 07., 19:16
Különleges élményben lehetett részük a történelem iránt érdeklődő diákoknak Székelyudvarhelyen: a nőnap alkalmából a helyi polgármesteri hivatal és a művelődési ház által szervezett programsorozat részét ugyanis egy rendhagyó történelemóra képezte, amit Fehér Andrea történész tartott az egykori Erdély, közelebbről pedig Udvarhelyszék 18. századi boszorkánypereiről.
Az előadás résztvevői megismerhették a korszakkal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit, valamint betekintést nyerhettek a boszorkánysággal kapcsolatos vádak sajátosságaiba.
A történész elmondása szerint a boszorkányüldözés a 17–18. században volt a legintenzívebb, de az esetek döntő többsége a 18. századhoz köthető, ekkor zajlott ugyanis a boszorkányperek 66 százaléka. Fehér Andrea az előadásra készülve sok különleges adatra bukkant a témában. Kifejtette:
Fotó: Csató Andrea
Ezek során nem boszorkánysággal kapcsolatos tettek miatt vádolták meg az illetőket, hanem azért, mert valakit boszorkánynak neveztek. A fennmaradt 83 perirat döntő többsége ilyen becsületsértési ügyre vonatkozott, nem pedig boszorkánysággal kapcsolatosra.
Erdély más részein ez nem volt jellemző, Székelyudvarhely viszont ezen a téren is különlegesnek számít. A hivatalból indított perek már valós boszorkánysági vádakat tartalmaztak, ilyenből 14 maradt fenn 1650 és 1766 közötti időszakból.
Fotó: Csató Andrea
A boszorkányperek egyik legfontosabb forrásai a tanúvallomások, amelyeket írnokok és jogi képviselők jegyeztek fel. Udvarhelyszék ezen a téren is kiemelkedik, hiszen –a vallatási jegyzőkönyvek révén – itt maradt fenn az egyik leggazdagabb írott anyag.
További érdekesség, hogy míg Erdély más régióiban inkább nőket hallgattak ki tanúként, addig
Fotó: Csató Andrea
A perek végkimenetele sok esetben nem ismert, de feltételezhető, hogy néhány kivégzéssel is zárult. A 17. században és a 18. század elején gyakori kivégzési módnak számított a vízbefojtás, később inkább a tűzhalál vált elterjedtté – derült ki az előadásból.
A rendhagyó történelemóra nemcsak a boszorkányperek témáját hozta közelebb a hallgatósághoz, hanem rávilágított arra is, hogy Székelyudvarhely ezen a téren egyedi helyet foglal el Erdély történetében, ez a tény pedig kiváló lehetőséget biztosít a helyi történelem iránti érdeklődés élénkítésére, és az esetleges jövőbeni kutatásokhoz is kiváló kiindulópontként szolgálhat a történelmet kedvelő diákok számára.
Nem mindennapi tűzesethez riasztották a hatóságokat Székelyudvarhelyen, péntek délután: valaki a plázánál levő lakópark mögött egy betonkerítés tövében akart halat sütni. Azonban a lángok elharapóztak.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Pénteken délutánra sikerült teljesen eloltani a maroludasi hulladéklerakónál kedden délben keletkezett tüzet. A területet továbbra is megfigyelés alatt tartják.
Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.
Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.
Meg is betegedhetünk, ha nem megfelelő húsból fogyasztunk, ezért csak ellenőrzött helyről vásároljunk, és kerüljük az interneten hirdetett, nem ellenőrzött termékeket. Hargita megyében elkezdődtek a húsvét előtti élelmiszer-biztonsági ellenőrzések.
Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Imaéjszakára várják a híveket március 27-én, péntek este több erdélyi településen, ahol közösen imádkoznak a békéért és a háborúk áldozataiért.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken több sárga riasztást adott ki rossz időjárás miatt, amelyek hétfő reggelig az ország több mint felét, így Székelyföldet is érintik.
A közeljövőben nem lesz szükség üzemanyag-vásárlási korlátozások bevezetésére – nyilatkozta csütörtökön Nicușor Dan, Románia elnöke.
szóljon hozzá!