
Fotó: Csató Andrea
Székelyudvarhely boszorkányperekkel kapcsolatos iratanyaga az egyik leggazdagabb Erdélyben, hiszen fennmaradt számos perirat és tanúvallomás – derült ki azon a rendhagyó történelemórán, melyet nőnapi rendezvény részeként tartottak pénteken.
2025. március 07., 19:162025. március 07., 19:16
Különleges élményben lehetett részük a történelem iránt érdeklődő diákoknak Székelyudvarhelyen: a nőnap alkalmából a helyi polgármesteri hivatal és a művelődési ház által szervezett programsorozat részét ugyanis egy rendhagyó történelemóra képezte, amit Fehér Andrea történész tartott az egykori Erdély, közelebbről pedig Udvarhelyszék 18. századi boszorkánypereiről.
Az előadás résztvevői megismerhették a korszakkal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit, valamint betekintést nyerhettek a boszorkánysággal kapcsolatos vádak sajátosságaiba.
A történész elmondása szerint a boszorkányüldözés a 17–18. században volt a legintenzívebb, de az esetek döntő többsége a 18. századhoz köthető, ekkor zajlott ugyanis a boszorkányperek 66 százaléka. Fehér Andrea az előadásra készülve sok különleges adatra bukkant a témában. Kifejtette:
Fotó: Csató Andrea
Ezek során nem boszorkánysággal kapcsolatos tettek miatt vádolták meg az illetőket, hanem azért, mert valakit boszorkánynak neveztek. A fennmaradt 83 perirat döntő többsége ilyen becsületsértési ügyre vonatkozott, nem pedig boszorkánysággal kapcsolatosra.
Erdély más részein ez nem volt jellemző, Székelyudvarhely viszont ezen a téren is különlegesnek számít. A hivatalból indított perek már valós boszorkánysági vádakat tartalmaztak, ilyenből 14 maradt fenn 1650 és 1766 közötti időszakból.
Fotó: Csató Andrea
A boszorkányperek egyik legfontosabb forrásai a tanúvallomások, amelyeket írnokok és jogi képviselők jegyeztek fel. Udvarhelyszék ezen a téren is kiemelkedik, hiszen –a vallatási jegyzőkönyvek révén – itt maradt fenn az egyik leggazdagabb írott anyag.
További érdekesség, hogy míg Erdély más régióiban inkább nőket hallgattak ki tanúként, addig
Fotó: Csató Andrea
A perek végkimenetele sok esetben nem ismert, de feltételezhető, hogy néhány kivégzéssel is zárult. A 17. században és a 18. század elején gyakori kivégzési módnak számított a vízbefojtás, később inkább a tűzhalál vált elterjedtté – derült ki az előadásból.
A rendhagyó történelemóra nemcsak a boszorkányperek témáját hozta közelebb a hallgatósághoz, hanem rávilágított arra is, hogy Székelyudvarhely ezen a téren egyedi helyet foglal el Erdély történetében, ez a tény pedig kiváló lehetőséget biztosít a helyi történelem iránti érdeklődés élénkítésére, és az esetleges jövőbeni kutatásokhoz is kiváló kiindulópontként szolgálhat a történelmet kedvelő diákok számára.
Számos felvételt tett közzé a Meteoplus Facebook-oldal az ország különböző pontjairól, ahol a csapadék havazásba váltott át a lehűlés következtében.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
A kormányoalíció ragaszkodik ahhoz, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja fizetésük legtöbb 70 százalékát tegye ki – jelentette ki kedden Kelemen Hunor, hozzátéve, ő hajlandó lenne engedményekre a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban.
Többek között a közúti közlekedés megfigyelését kívánja kibővíteni Cătălin Predoiu belügyminiszter jogszabálytervezetek és miniszteri rendeletek révén.
Elhárult a veszély, az ukrán dunai kikötőben lángba borult üzemanyaggal megrakott tartályhajó miatt a preventív céllal 24 órával ezelőtt evakuált ceatalchioi-i lakósok visszatérhetnek otthonaikba kedd délelőtt.
Lehűlésre és csapadékra figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat. Előrejelzése szerint az ország nagy részén csapadék várható, Erdélyben vegyes formában: eső, havas eső, később pedig havazás valószínű.
Vörös beavatkozási kódot rendeltek el a hatóságok kedden reggel, miután egy személyautó és egy kisbusz összeütközött a Szeben megyei Vesztényen.
Pénzhiány miatt idén már nem tudja a megszokott formában megszervezni az őszi lombtalanítást a székelyudvarhelyi városháza, vagyis nem gyűjtik össze a szemeteseknél elhelyezett zöldhulladékot, azokat egy ideiglenes lerakóhelyre kell vinni.
Majdnem fél éve nem fizette ki az állam a szerződéses szolgáltatások ellenértékét az állatorvosoknak, emiatt egyeseket már megélhetési nehézségek fenyegetnek. A Hargita megyei állatorvosok jövő héten jogi útra terelik az egyik ügyet.
Villanyoszlop dőlt az úttestre a Gyilkos-tónál, Székelykeresztúr környékén pedig közel 2817 fogyasztó maradt áram nélkül a heves széllökések és az esőzések miatt hétfőn este – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!