
Fotó: Csató Andrea
Székelyudvarhely boszorkányperekkel kapcsolatos iratanyaga az egyik leggazdagabb Erdélyben, hiszen fennmaradt számos perirat és tanúvallomás – derült ki azon a rendhagyó történelemórán, melyet nőnapi rendezvény részeként tartottak pénteken.
2025. március 07., 19:162025. március 07., 19:16
Különleges élményben lehetett részük a történelem iránt érdeklődő diákoknak Székelyudvarhelyen: a nőnap alkalmából a helyi polgármesteri hivatal és a művelődési ház által szervezett programsorozat részét ugyanis egy rendhagyó történelemóra képezte, amit Fehér Andrea történész tartott az egykori Erdély, közelebbről pedig Udvarhelyszék 18. századi boszorkánypereiről.
Az előadás résztvevői megismerhették a korszakkal kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit, valamint betekintést nyerhettek a boszorkánysággal kapcsolatos vádak sajátosságaiba.
A történész elmondása szerint a boszorkányüldözés a 17–18. században volt a legintenzívebb, de az esetek döntő többsége a 18. századhoz köthető, ekkor zajlott ugyanis a boszorkányperek 66 százaléka. Fehér Andrea az előadásra készülve sok különleges adatra bukkant a témában. Kifejtette:
Fotó: Csató Andrea
Ezek során nem boszorkánysággal kapcsolatos tettek miatt vádolták meg az illetőket, hanem azért, mert valakit boszorkánynak neveztek. A fennmaradt 83 perirat döntő többsége ilyen becsületsértési ügyre vonatkozott, nem pedig boszorkánysággal kapcsolatosra.
Erdély más részein ez nem volt jellemző, Székelyudvarhely viszont ezen a téren is különlegesnek számít. A hivatalból indított perek már valós boszorkánysági vádakat tartalmaztak, ilyenből 14 maradt fenn 1650 és 1766 közötti időszakból.
Fotó: Csató Andrea
A boszorkányperek egyik legfontosabb forrásai a tanúvallomások, amelyeket írnokok és jogi képviselők jegyeztek fel. Udvarhelyszék ezen a téren is kiemelkedik, hiszen –a vallatási jegyzőkönyvek révén – itt maradt fenn az egyik leggazdagabb írott anyag.
További érdekesség, hogy míg Erdély más régióiban inkább nőket hallgattak ki tanúként, addig
Fotó: Csató Andrea
A perek végkimenetele sok esetben nem ismert, de feltételezhető, hogy néhány kivégzéssel is zárult. A 17. században és a 18. század elején gyakori kivégzési módnak számított a vízbefojtás, később inkább a tűzhalál vált elterjedtté – derült ki az előadásból.
A rendhagyó történelemóra nemcsak a boszorkányperek témáját hozta közelebb a hallgatósághoz, hanem rávilágított arra is, hogy Székelyudvarhely ezen a téren egyedi helyet foglal el Erdély történetében, ez a tény pedig kiváló lehetőséget biztosít a helyi történelem iránti érdeklődés élénkítésére, és az esetleges jövőbeni kutatásokhoz is kiváló kiindulópontként szolgálhat a történelmet kedvelő diákok számára.
Újabb első- és másodfokú riasztásokat adtak ki fokozott légköri instabilitás miatt a meteorológusok pénteken.
Életének 83. évében elhunyt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész – tudatta felesége pénteken az MTI-vel.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A hegyi- és búvármentőknek a nyár mindig intenzív időszak: ilyenkor többször kerül sor arra az emberileg, szakmailag, lelkileg nehéz feladatra, hogy élettelen testet emeljenek ki a vízből.
A termelők és a feldolgozók is nehéz időszakot élnek meg a tejiparban, az ágazatot sújtó válság okai összetettek, és általános megoldás sincs a helyzetre. Hargita megyében több ezerrel csökkent a tehénállomány – a hegyvidéken súlyosabbak a problémák.
Személyautó és kisbusz ütközött csütörtök este a Maros megyei Mezőcekeden. Az ütközés következtében mindkét jármű lesodródott az úttestről.
Egy hete eltűnt kamaszlányt keres a Maros megyei rendőrség.
A csütörtök délutáni viharkárok elhárításában Marosvásárhelyen is több helyszínen szükség volt a tűzoltók munkájára.
szóljon hozzá!