
Fotó: Ősök Napja
A közel kétszázezer látogatót vonzó magyarországi Ősök Napja szervezői úgy döntöttek, hogy idén első alkalommal Erdélyben is nagyszabású hagyományőrző ünnepet szerveznek. Az Erdélyi Ősök Napja július 9–10. között kerül megrendezésre Bölönben. Az esemény jelentőségéről, programjáról és a hagyományőrzésről beszélgettünk a szervezőkkel.
2022. június 17., 09:002022. június 17., 09:00
Az Ősök Napja egy hiánypótló rendezvény, amely nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy
„A magyar társadalmi élet és ünneprend egyik régi hiányossága és adóssága, hogy nincs egy olyan ünnepünk, amikor a magyarság legnagyobb valós őseiről (Árpád vezérlő nagyfejedelem, Attila nagyfejedelem) az ő történelemformáló szerepükről (Honfoglalás) és a magyarságot megtartó tetteiről (pozsonyi csata) emlékezik meg méltósággal az egész nemzet” – fogalmazott Varga Zoltán, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány technikai igazgatója, az Erdélyi Ősök Napja egyik szervezője.
Ez a rendezvény 2011 óta kerül megszervezésre Magyarországon. Az Ősök Napja mára olyan összekötő kapoccsá vált, ami az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja. „A Felvidéken és a Délvidéken már létrehoztunk egy-egy nagyobb szabású rendezvényt, és most
– mondta Varga Zoltán.
Fotó: Ősök Napja
A Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány által szervezett Ősök Napja és Kurultaj ünnepek otthona a magyarországi Bugac. A budapesti székhelyű alapítvány évekkel ezelőtt létrehozta a Magyar-Turán Szövetséget, amely a legnagyobb, magyar hagyományőrzőket tömörítő szervezet. E szövetség része a két éve alakult Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesület is, amelynek tagjai már évek óta állandó résztvevői a Kárpát-medencei magyar hagyományőrzők legnagyobb seregszemléjének, és Európa legnagyobb hagyományőrző ünnepének, a Kurultaj-Magyar Törzsi Gyűlésnek.
„Most már mint hivatalosan bejegyzett szervezet is, a Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesület formálisan is részese annak az összefogásnak, amelyben a Kárpát-medence magyar hagyományőrző közösségei immár 12 éve részt vesznek” – mondta Kozma Albert, a Turán-Székelyföld Hagyományőrző Egyesület elnöke, az Erdélyi Ősök Napja társszervezője, valamint Bölön unitárius lelkésze.
A szervezők elmondták, hogy a július 9–10. közötti eseményen a honfoglalás korát szeretnék bemutatni a közönségnek, így
Varga Zoltán hangsúlyozta továbbá, hogy szeretnék eloszlatni a „primitív, barbár” lovasnomád magyarságról néhol még felbukkanó tévhiteket. Ehhez kapcsolódóan egy kiállítást is összeállítottak, amelyben régészeti leletek alapján készült fegyverek, ékszerek és használati tárgyak tanúskodnak a magyarság igényes, magas színvonalú tárgyi kultúrájáról.
Fotó: Ősök Napja
„Azzal, hogy Bugac mellett Bölönben is méltóképpen mutatjuk be őseink kultúráját, a kézművességtől a fegyverhasználatig, a viseletekig, és a magyar hagyományőrző közösség tagjaival közösen emlékezünk híres elődeinkre, hunokra, magyarokra, először is azt szeretnénk üzenni, hogy nem vagyunk kicsi nemzet” – emelte ki Varga Zoltán. Majd azzal folytatta, hogy
és ami a legfontosabb: nem vagyunk egyedül. Megőriztük kultúránk keleti gyökereit, és tőlünk keletre, ahol ennek a nemzetnek a története kezdődött, emlékeznek ránk és testvérüknek tekintenek bennünket, magyarokat. Ezáltal keleti rokon népeink közel kétszáz milliós közösségének tagjai vagyunk. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk.”
Azokat is várják, akik szeretnének velük emlékezni őseinkre, Attila nagyfejedelemre, Árpád vezérre, s az ő dicső tetteikre. Valamint azokat is, akik szeretnének tartalmas, színvonalas programot eltölteni és magyarként együtt lenni Bölönben.
Az első Erdélyi Ősök Napja 2022. július 9–10-én kerül megrendezésre. Részletes program és további hasznos információk a www.kurultaj.hu oldalon érhetők el.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.